Szerelemmé alakult [ BEFEJEZETT ]

15. rész

Már két hete, hogy hazaköltöztem. Időközben munkát is szereztem, a Debreceni Ügyvédi Kamaránál. Egyből belecseppentem a munka közepébe, de egyántalán nem bántam.
Janival egyre jobban közeledtünk egymáshoz. Most érzem igazán azt, hogy nekem ő az igazi. Nagy kijelentés egy hónap után, de ténylegesen így érzem. Annak is nagyon örülök, hogy Pistivel minden nap tudok találkozni, még ha csak pár percre is. A szüleimmel is hetente kétszer szoktam találkozni. Nem szeretném elhanyagolni őket.
A mai nap itthon maradtam. Megbeszéltük Janival, hogy ezt a napot együtt töltjük. Reggel, miután felébredtem Jani nem volt mellettem. Lassan felültem az ágyon, és beleléptem a papucsomba, majd kimentem. Az ajtót kinyitva finom illat csapta meg az orrom. Egyből a konyha felé mentem, ahol Jani tevékenygedett. Háttal állt nekem, ezért nem látta, hogy ott tartózkodom.  Odamentem hozzá és kezemmel megtámaszkodtam vállába.
- Jó reggelt - köszöntem halvány mosollyal az arcomon. Felém fordult, az ujjával állam alatt felemelte a fejem és lágy csókot nyomott ajkaimra.
- Jó reggelt - mosolyodott el ő is. - Pár perc és kész a reggeli. A kávéd már ott van az asztalon - mutatott a tárgy felé. Egy puszit nyomtam az arcára és az asztalhoz sétáltam. Leültem, felhúztam az egyik lábam magamhoz, majd belekortyoltam a kávémba. Jani elém tette a reggelit, amit megköszöntem és elkezdtem enni. Rántottát készített, baconel és koktélparadicsommal. Nagyon finom lett, amit tudtára is adtam.
Pár perc múlva kopogtak. Jani ment ajtót nyitni. Nem fordultam meg, tudtam, hogy ki jött. Pisti, miután levette a cipőjét, bejött és leült az asztalhoz. Jani megkérdezte, hogy reggelizett e már.
- Igen, köszi. Han, Anita kérdi, hogy holnap nem e találkoznátok. - nézett rám Pisti. Lenyeltem az ételt, ami a számban volt és válaszoltam.
- De, szívesen. Majd mond meg neki, hogy hívjon fel és megbeszéljük mikor találkozzunk és hol - mondtam mosolyogva. Pisti csak bólintott és megköszönte a kávét, amit Jani csinált neki.
Reggeli után a fiúk elmentek felvenni egy videót, én pedig felöltöztem. Egy farmer hosszított derekú rövid nadrágot és egy fehér csipkés felsőt vettem fel. A hajam kifésültem és hagytam, hogy hosszú barna tincseim a vállamra omoljanak. Fogat mostam és leültem a konyhába és nyomkodtam a telefonom. Írtam pár sort Reninek, akivel szorosan tartom a kapcsolatot, hogy milyen volt a hetem és megkérdeztem, hogy ő hogy érzi magát.
Két óra elteltével a fiúk nevetve jöttek ki a stúdióból. Megkérdeztem, hogy min nevetnek, viszont csak egy leggyintést kaptam.
- Úgy sem értenéd - mondta Pisti még mindig nevetve. Megforgattam a szemem és akaratlanul is felnevettem. Jani megkérdezte, hogy indulhatunk e. Bólintottam és még visszaszaladtam a szobánkba a táskámért, amiben benne volt  egy szájfény és szempillaspirál, ha szükségem lenne rájuk, a tárcám és a kulcsaim. Bele dobtam a telefonomat. A fiúk már indulásra készen álltak. Én felvettem a fekete conversemet és mondtam, hogy indulhatunk. Jani kinyitotta az ajtót és előreengedett. Utánam jött Pisti és végül Jani zárta ba a lákás ajtaját. Így indultunk meg le. A fiúk beszélgettek, én pedig halkan sétáltam le Jani mellett, ugyanis valamilyen játékról beszéltek.
Miután kiértünk elköszöntünk Pistitől és elindultunk az egyik irányba. Jani összekulcsolta ujjainkat és úgy haladtunk tovább. Nem tudtam nem észrevenni azt, hogy az emberek kíváncsi tekintettel néznek ránk. A fiatalabbaknak, akik ismerik a srácok munkásságát, felragyogott a szemük, mikor meglátták a mellettem sétáló fiút, de nem jöttek oda hozzánk.
- Beülünk egy cukrázdába? - kérdezte hirtelen. Rá emeltem a tekintetem és halvány mosollyal az arcomon bólintottam, hogy mehetünk. Elsétáltunk a közeli cukrázdához, bementünk és vettünk egy-egy habos sütit. A tányérunkkal leültünk egy eldugodtabb asztalhoz. Egymással szemben ültünk le. Miközben fogyasztottük el a sütinket beszélgettünk. Mindenről szót ejtettünk. Arról, hogy milyen a munkám. Hogy nem hiányozik e  a régi életem. Beszélt a most kijövő játékokról is. Elmesélte, hogy melyik miről fog szólni. Érdeklődve hallgattam mondókáját, ugyanis valamilyen szinten érdekel az, amivel ők foglalkoznak. Nem azt mondom,  hogy elkezdenék videókat feltölteni YouTubera, mert erről szó sincs, csak érdekel, hogy ők mit csinálnak. Amikor van időm, mindig belenézek az élő adásokba, hogy mivel játszanak éppen.
Mikor Jani mesélt arról, hogy miről is beszéltek a reggeli Happy Hourben, akkor hirtelen elhallgatott. Ilyedten néztem rá, mert nem tudtam, miért hagyta abba. De mikor láttam, hogy száját halvány  mosolyta húzza, megnyugodtam.
- Van egy kis... - kezdte el, de nem fejezte be, hanem áthajolva az asztal fölött lágyan megcsókolt, s ezzel a habot is eltüntette ajkaimról. Mikor elváltunk, mindkettőnk arcán halvány mosoly terült el.
Mikor megettük a sütinket, elhagytuk a cukrázdát és mentünk tovább. Pár perc séta után egy ismerős személyt véltem felfedezni tőlünk pár méterre.
- Kamilla? - kérdeztem. Az előttünk álló lány megfordult és széles mosolyra húzta ajkait, mikor meglátott. Közeledni kezdett felénk, én pedig pár lépést előre mentem. Megöleltük egymást és megkérdeztük a másiktól, hogy van. Mikor elengedtük egymást Jani felé fordultam, aki tágra nyílt szemekkel figyelte az előbbi kis jelenetet. Megkérdeztem tőle, hogy minden rendben van e, és megfogtam a kezét. Rám emelte tekintetét és megráta a fejét, jelezve, hogy nincs semmi baj. Akárhogy szerettem volna, nem tudtam elhinni.
- Szia Jani. Rég találkoztunk. - szólalt meg Kamilla a hátam mögött. Jani most ő rá nézett, majd válaszolt.
- Igen. Nagyon rég. - Éreztem hangjában a feszültséget. Nem tudom mi lehet a baja. Lehetséges, hogy Pistivel mind ketten ismerik őt. Nem lehet, biztosan ismerik Kamillát. És most felvetődik az a kérdés, hogy honnan ismerik.
- Mond. Hogy vagytok Pistivel? - kérdezte Kamilla. Jani átölelte a derekam és válaszolt.
- Nagyon jól vagyunk. Köszönjük. De ne haragudj, nekünk mennünk kell - mondta a mellettem álló fiú, majd maga után húzva elmentünk. Mikor kellő távolság volt a lány és mi köztünk megálltam és Janira néztem. Ő is megtorpant és kérdő tekintettel nézett le rám.
- Honnan ismeritek őt? - kérdeztem meg, ami már azóta izgat, mióta hazajöttem. Jani pár percig nem szólt semmit. Ahogy láttam kereste a szavakat, majd megszólalt.
- Ne akadj ki. Kamillát már nagyon régről ismerjük. Volt munkatársunk volt, és elég feltűnően szerelmes volt Pistibe. Ők össze is jöttek, pár hét erejéig, ugyanis kiderült, hogy csak azért szeretett Pisti barátnője lenni, hogy a közelembe legyen. Szóval nem is nagyon Pisti érdekelte, hanem én. Nekem pedig ott volt Orsi és nem figyeltem rá. Voltak veszekedések miatta, Orsival majdnem szét is mentünk, de elmagyaráztam neki, hogy semmit sem érzek Kamilla iránt. Ez mind három éve történt. Kamilla felmondott és Budapestre költözött. Egészen mostanáig nem is láttuk. - fejezte be. Meglepődve néztem fel rá. Pár percig nem tudtam mit mondani. Fel kellet fognom az előbb hallottakat.
- Akkor ezért nem szeret Pisti beszélni róla? - kérdeztem halkan. Jani csak bólintott és megfogta a kezem. Fejemet államnál fogva felemelte és megcsókolt.
- Nem kell aggódnod miatta. - suttogta halkan. Egy aprót bólintottam, majd kézen fogva mentünk tovább.

Sziasztok!
Ez lett volna a 15. rész. Remélem, hogy tetszett 😊
A jövő hét szombaton hozom a következő részt, addig is puszi 😘😘