Szerelemmé alakult [ BEFEJEZETT ]

18. rész

~ Kamilla szemszöge ~

Egy hét telt el azóta, mióta lesmároltam Janit. Kár hogy Hanna pont akkor ért haza. Ha ő nincs, akkor most Jani az enyém lenne.
Már régóta szeretném őt magam mellet tudni. Miért is nem vele jöttem össze akkor? Ha nem Pisti, aki amúgy szintén aranyos és helyes, akkor Janival boldogan élhettünk volna.
Mióta ez az eset megtörtént, az irodában feszült a hangulat. Hannával csak akkor ejtünk pár szót, ha munkáról van szó. Mondjuk én nem is nagyon bánom az egészet. Mikor megtudtam, hogy együtt van Janival, próbáltam a közelébe kerülni, ami jól is ment, de egy idő után kerülni kezdett engem. Pisti bizonyára elmondta neki, hogy mi történt annó.
Ma nem mentem be az irodába. Gondolom Hanna majd' kicsattan az örömétől. Úgy döntöttem, hogy ma újra bepróbálkozok Janinál. Remélem sikerrel járok.
Mivel csütörtök van, a srácok nem streamelnek. Megálltam a már ismerős tömbház előtt. Épp készültem felcsengetni, mikor hirtelen kinyílt a kapu és Janival találtam szembe magam. Hatalmas vigyor ült ki az arcomra. Az előttem álló meglepő tekintettel figyelt engem, majd elsétált mellettem. Én egyből utána mentem és kértem, hogy álljon meg. Mintha meg sem hallotta volna sétált tovább. Mikor utólértem, megragattam a karját és elé álltam. Ő nem nézett rám, hanem felettem nézett el, ami rosszúl esett.
- Figyelj, Jani én szeretnék bocsánatot kérni. Tudom, hogy nem lett volna szabad azt tennem, amit. Én tényleg nagyon sajnálom - mondtam a lehető legszomorúbb hangon. Jani erre rám emelte tekintetét.
- Ezt most higyjem is el? - kérdezte felvont szemöldökkel.
- Miért ne hinnéd? Figyelj, komolyan mondtam ezt. Megismertem valakit, akit nagyon megkedveltem. Valakit aki segített túllépni a kapcsolatunkon.
- Milyen kapcsolatról beszélsz? Soha nem voltunk együtt - vágta hozzám flegmán a szavakat.
- Tudod hogy értettem. Figyelj, nem innánk meg valamit? - kérdeztem halvány ártatlan mosollyal. Jani pár másodpercig csak nézett engem, majd felsóhajtott.
- Rendben.
- Oké, akkor gyere, elviszlek - mondtam és intettem neki, hogy kövessen. A kocsimhoz érve beültünk és elhajtottam a közeli kávézó felé. Kiszálltunk a kocsiból és bementünk az épületbe. Otthonos kis hely volt, és nem voltak olyan sokan, mint azt hittem.
A pultnál mind a ketten kértünk egy - egy cappuccinót és leültünk az egyik asztalhoz. Halkan beszélgettünk, míg vártuk, hogy kihozzák a kért italokat.
- És milyen a fiú, akivel megismerkedtél? - kérdezte hirtelen és ekkor kihozták a két italt. Megköszöntük és válaszoltam a kérdésére.
- Hát, nagyon kedves és vicces. Jóképű és izmos is. Pár napja taliztunk és elhívott randira. Azt hiszem kezdek érezni iránta valamit - találtam ki valamit. Úgy látszott, hogy elhitte.
- Hogy hívják? - kérdezte és beleivott a cappuccinóba.
- Roland - mondtam ki egy nevet, ami hirtelen az eszembe jutott. Ekkor megszólalt Jani telefonja. Az említett srác  elővette a készüléket és miután megnézte, hogy ki keresi, elnézést kért, majd felállt és odébb ment. Tökéletes alkalom volt arra, hogy a tegnap vett drogot belekeverjem az italába. Miután Jani visszaért még egyszer elnézést kért.
- Ugyan, semmi baj - mondtam halvány mosollyal az arcomon. Az előttem ülő személy belekortyolt az italába, amin akaratlanul is elmosolyodtam. Tisztában voltam vele, hogy nem fog azonnal hatni. Kell hozzá pár perc.
- És hogy állsz Hannával? - kérdeztem miközben letettem a poharat az asztalra.
- Jól megvagyunk. Rég éreztem már így, mint most. Úgy érzem, hogy vele minden jó lesz a továbbiakban is. Nem szeretném elveszíteni őt - mosolyodott el. Pár másodperc erejéig elkodolkoztam azon, hogy milyen kapcsolatot szeretnék tönkretenni. De mivel mindig is Janira vágytam, ezt a gondolatot el is vetettem.
Tíz perc telhetett el, mikor Jani közölte velem, hogy nem érzi jól magát. Felajánlottam neki, hogy hazaviszem, közben próbáltam elrejteni mosolyomat. Bólintott, jelezve, hogy elfogadja az ajánlatomat. Mivel már fizettünk, ezért csak felálltunk és elhagytuk az épületet. Beültünk a kocsimba, beindítottam a motort és el is indultunk. A forgalom miatt hosszabb volt az út, mint mikor jöttünk. Én ezt nem igazán bántam, mert tudtam, hogy a drog hatása csak erősebb lesz és könnyebb lesz elcsábítani a mellettem ülő személyt.
Húsz perbe telt, mire Jani lakásához értünk. Segítettem neki kiszállni az autóból és a házba is besegítettem. Beszálltunk a liftbe, ahol tűrtőztetnem kellet magam, nehogy ott helyben megcsókoljam. A felvonó megállt és kinyitódott az ajtaja. Kiszálltunk és Jani lakásajtajához mentünk. Kinyitottam az ajtót, majd benyitottam. Bekísértem őt és bezártam magunk mögött az ajtót. Levettük a cipőnket és bekísértem őt a hálószobába. Leültettem őt az ágyra, én pedig kimentem a konyhába, hogy vigyek neki egy pohár vizet. Visszamentem a fiúhoz és a kezébe adtam a poharat, azonban nem ivott bele, hanem csak nézett rá. Tudtam, hogy úgysem fog belőle inni, hiába nézte szótlanul, ezért kivettem a kezéből és az ágy melletti éjjeliszekrényre tettem. Szemüvege mögül rám emelte a tekintetét és elmosolyodott.
- Kösz...Köszönöm, hogy haza hoztál - mondta ki nehezen a szavakat. Pimasz mosolyra húztam a szám és az ölébe ültem és a nyaka köré fontam a kezem.
- Igazán nincs mit - mondtam elég közel hajolva hozzá. Pár centi volt közöttünk. Jani értetlen arckifejezéssel nézett rám.
Egyre közelebb hajoltam hozzá és végül ajkaim az övét súrolta.
- Kamilla ez nem helyes. Hanna - kezdte, de nem hagytam, hogy befejezze.
- Hannának erről nem kell tudnia - suttogtam és újra megcsókoltam. Ezúttal nem ellenkezett. Visszacsókolt. Nyelveink vad táncba kezdtek. Csókunk közben felljebb ültem ölében. Jani kezét a fenekemre vezette és rámarkolt. Halkan felnyögtem erre a tettére, ő pedig elmosolyodott. Levegőhiány miatt elváltunk, de abban a másodopercben újra egymásnak estünk. A vad csókcsatánk közben, valahogy sikerült levennem Janiról a szemüvegét és oldalra tettem. Újjaimat barna tincsei közé vezettem és gyengéden meghúztam. Kezeit elvette fenekemről és a derekamra helyezte át őket. Lassan vezette le kezét egészen a pólóm aljáig, melyet mihely(s)t elért, lehúzta rólam a ruhadarabot, így már csak egy melltartóban ültem az ölében. Én is megtettem vele ugyan ezt. Lassan dőltünk le az ágyra, így én voltam felül. Jani gyengéden meghúzta alsó ajkam, mely egy halk sóhajt váltott ki belőlem. Kezem lassan vezettem le egészen nadrágjáig és lassan elkezdtem lehúzni azt. Jani, mikor rájött, hogy mit is csinálok, lehúzta magáról a textilt. Ő már csak egy szál boxerben feküdt alattam, melyen keresztül már lehetett látni merevedező féfiasságát. Rólam is lekerült a nadrág és én is feherneműben voltam előtte. Jani megfogta derekamat és átfordultunk, így most ő került felülre. Lábaim közé férközött és úgy csókolóztunk tovább. Teljesen beindultam. Jani elkezdte nyakam csókokkal behinteni, melyet halk sóhajokkal dícsértem. Éreztem, ahogy szívta az érzekeny bőrt, ami miatt felnyögtem. Elkezdett lejjebb haladni. Melleim közé csókolt, majd hasamon haladt egyre lejjebb. Eközben ajkaimat halk sóhajok hagyták el. A bugyim szélénél megállt, és újra feljött és megcsókolt. Elmosolyodtam és felnyögtem, mikor megéreztem az ujjait bugyin keresztül. Ő elmosolyodott és nyakhajlatomba csókolt.
- Hát ez szép - hallottam megy egy női hangot.  Mind a ketten a hang iranyába fordultunk és Hannát láttuk meg az ajtóban. Én abban a másodpercben magam elé húztam a takarót, Jani pedig csak nézte a teljesen meglepődött lányt. A fiú felém nézett, majd újra a barátnőjére és akkor esett le neki, hogy mit is csinált pontosan.
- Hanna, én nem - kezdte, de nem fejezte be. Nem tudta befejezni. Ebből nem fogja tudni kimagyarázni magát.
- Mit nem Jani? Ugye nem azt akarod mondani, hogy ez nem jelent semmit. - láttam, hogy arcán legördül egy könnycsepp, melyet követett a többi. - Sok boldogságot nektek - mondta és elhagyta a szobát. Jani percekig nem mozdult, én pedig nem tudtam mit mondani. Nem mondom, hogy sajnálom Hannát, mert nem. Elvette tőlem a számomra legfontosabb szemelyt. És ha most ő nem ér haza, akkor életem egyik legszebb napja lett volna a mai.

Sziasztok.
Ez lett volna a 18. rész, remélem, hogy tetszett 😊
A jövő héten hozom a következő részt, addig is puszi 😙