Kavarás ( Sehun fanfic.)

Ep.12

Yoojin:  -Csak egy feltétellel.
-Mi lenne az ?
-Cserébe teljesíted egy "kívánságomat".
Itt volt az a pont, amikor könnyebb lett volna elásni magam zavaromban, vagy csak elfutni.
De persze a lábaim nem indultak el, így egy helyben álltam és hatalmas szemekkel bámultam rá értetlenül.
-Egyszer élünk-mondtam alig hallhatóan- Oké, mi lenne az a kívánság ? -mosolyogtam rá.
-Titok-mondta kedvesen
-Akkor hogyan teljesítem?- értetlenkedtem.
-Megoldjuk-kacsintott, majd felnevetett. -Ma megyek gyakorolni, ha ráérsz, akkor gyere , megnézem mit tudok kezdeni veled.-mondta kicsit komolyabban.
-O-Oké
-Egyszerre végzünk jól tudom ?
-Tudtommal.
-Akkor ma délután.
-Ma délután. -mondtam kissé zavarban.
Megfordultam és igyekeztem nem pofára esni a Törpében.
Nem igaz , Songji az egészet végignézte...
-Te...te végig itt voltál?!
-Ahha-nevetett fel.
-Songji én sem vagyok ott veletek mindig , pedig tudom mit csináltok.-nevettem fel majd átkaroltam vállait és sétáltunk a terem felé.
Lassan besétáltunk a terembe , Songji folyamatosan beszélt, nem is tudom miről. Én csak néha "hümmögtem" , vagy vállatvontam.
Soha nem vagyok ilyen!
Most csak gondolkoztam az egészen, mi az amit akarhat ?
Mit kívánhat tőlem?
Ugye nem "azt"?
-Ugye nem?-szólaltam meg kicsit hangosabban és néztem Songjira segélykérően.
-Neked mi bajod van?
-Semmi, de mondd, hogy nem.
-Nem?
-Oké -fújtam ki a levegőt- megnyugodtam.
-Bolond vagy...agyadra ment Sehun-rázta a fejét-ezért ne kezdj ki Idollal!-nevetett.
Csak megforgattam a szemem és próbáltam odafigyelni mit makog a tanár elöl.
-Te kitaláltad mit fogsz énekelni és táncolni ? -fordultam Songji felé.
-Talán , de nem akarsz hagyni egy kicsit? Óránk van...
-Jó...
Egész végig Sehunnie és az ő kívánsága járt az eszemben.
Jézusom mióta becézem?! Erről le kell szoknom!
Ki kéne találni mit énekeljek...igen ez jó lesz eltereli a figyelmem.
Előkaptam a telefonomat és lassabb számok után néztem, amiket mélyebb hanggal is tökéletesen kiénekelhetek.
Az első gondolatom a Fools volt, de elvetettem annyira nem jó az angolom... Mi lenne ha kínait énekelnék ? Más úgysem fog és tudok kínaiul.
Hmm...nem kérdés, hogy az EXO-tól éneklek, hiszen kapcsolódik Sehunhoz...
De mit énekeljek ? (Írói megjegyzés: mit énekeljen ?)
Arra lettem figyelmes hogy Songji kapálózik előttem.
-Hm? -néztem rá értetlenül.
- Sehun nem vár?
-Jézusom!-kiáltottam fel majd szaladtam ki az épület elé.

Sehun: A kívánságomba azt képzel amit akar...igazából még én sem tudom mi is az pontosan.
Már vagy 5 perce várok Yoojinra , aki csapzottan kiszalad az épületből és hatalmas szemekkel néz rám .
Nem tudom nem máshoz kötni a kinézetét...
- Nem mondok semmit.- nevetek rajta.
-Ne is- eröltet magára egy mosolyt.
Elindulok a kocsi felé, Yoojin mint valami kiskacsa követ és 3 lépés távolságot nem hagy. Ebből az következik ha megállok nekem jön...
Persze meg kellett állnom a kocsinál így nekem sétált.
-Ismerős szituáció nem ? -húzom fel a szemöldökömet.
-Naaa- sétált mellém.
Kinyitottam neki a kocsi ajtaját, mert mégis csak lány. Meg udvarias vagyok nagyon...nagyon...nagyon udvarias.
Az SM  épülete elé értünk és a sofőr kirakott minket, mondván "neki sűrgős dolga van".
Yoojin félve jött csak utánam, míg én megunva ezt megragadtam a csuklóját és nem törődve a bámészkodó esetleg fényképező emberekkel behúztam magammal az épületbe. Egészen a tácteremig húztam, majd az ajtó előtt elengedtem a ledöbbent lányt.
-Nem lesz ebből baj ? -kérdezi félve.
-Nem-söpröm el a haját az arcából és hajolok közelebb.
De persze ilyenkor nyílik az ajtó és jön ki rajta Kai, aki csak mosolyogva beinvitál minket.
Ezért még kapsz!

Yoojin: Én meghalok... Sehun miatt is meg amiatt is,hogy itt az EXO velem egy táncteremben és engem kérdezgetnek mindenről.
Leültünk a földre és körém gyűltek.
-Mikor ismertétek meg egymást? Együtt vagytok? Mióta? Hogy hívnak ? - darálta le Baekhyun egy levegővel, mire Chanyeol befogta a száját és felnevetett , Baek kapálózásán.
-Nem vagyunk együtt.-jelentettem ki-Min Yoojin a nevem, egy egyetemre járunk- sóhajtottam-Nekifutottam és ő kapart fel a földről.-nevettem.
-Sehun , miért nem meséltél róla ? - kérdezte Suho. Olyan mint egy anyuka...
-Mit kellett volna ? -vonja meg a vállát.
-Miért hozott ide ? - kérdezi felém fordulva Xiumin.
-Kell mindenkinek csinálnia egy ének és egy tánc előadást,vagy nem is tudom hogyan mondjam...szóval ez egy vizsgafeladat. És én énekelni fogjuk rá tudok,de táncolni nem. Ezért kértem Sehun segítségét.
A válaszuk, miszerint mindent értenek egy egységes "oh~" volt.
- Ha kell mi is segítünk-mondta Chen kedvesen, mire heves bólogatásba kezdtek.
-Köszönöm-motyogtam.
Soha nem gondoltam volna, hogy az egész EXO-val egy teremben ülök és beszélgetünk, arról még álmodni sem mertem, hogy segítenének nekem.
A többiek lassan kipakoltak, majd kettesben hagytak Sehunnal.
-Nekem át kéne öltöznöm- néztem Sehunra, aki mosolygott.
-Majd elfordulok.
-Sehun ez egy tükrös terem, ha elfordulsz ugyanugy látsz.
-Zavar? -lépett egy "kicsit" közelebb.
-Lehet.-mondtam ki úgy, hogy próbáltam elvonatkoztatni a csekély 10 centi távolságtól ami köztünk volt.
Hátrébb léptem, majd felkaptam a táskámat és az ajtóhoz sétáltam.
-Merre van a mosdó?
-Balra 3. ajtó.-sóhajtott.
Én a mosdóba menet is képes voltam bámészkodni ,és azon agyalni miért ilyen velem? Mármint jól esik, de furcsa.
Gyorsan átöltöztem majd szaladtam vissza.
-Melegítsünk be- állt be mellém , majd a kezdődő zenére elkezdett mozogni.
Én igazából inkább néztem volna ahogy ő bemelegít, az jobban tetszett , mint az én szenvedésem.
Könnyűnek látszik, de esküszöm nem az.
A bemelegítés végére nagyon elfáradtam, alig álltam a lábamon.
-Mit akarsz táncolni ?
-Valami EXO-ra gondoltam, de más is jó ha van ötleted.
-Growl ?
-Abból láttam borzalmasat...ha én táncolom biztos nem engednek tovább a vizsgán.
-Love me right ?
-Uu...tökéletes! Van belőle kínai ?
-Minek az neked?
-Semmi jó a koreai is.
Egyszer megnéztük együtt a videot, hogy lássam mit is kell majd csinálnom.
Lassan elkezdte letanítani a táncot, olyan jó érzés volt...most csak rám figyel és közben olyan aranyos.
Akaratlanul is elmosolyodtam.
Eljutottunkaz első refrénig, amivel sokat szenvedtem , egyszerűen nem állt össze fejben.
Ledobtam magam a földre és elfeküdtem a hűvös padlón.
Sehun követte a példámat és lefekeüdt mellém.
Oldalra fordítottam a fejem és láttam elég közel van hozzám...
Felültem majd bámultam magam elé, nem nem gondolhatok bele semmit...
Ő is felült majd közelebb csúszott és mosolyogva nézett.
Olyan édesen mosolyog.
Felé fordultam teljes testtel, majd hagytam hogy közeledjen.
Persze nem kellett könyörögni neki magától is tudta mit akarok...
Lassan hajolt rá az ajkaimra, és mintha bármelyik pillanatban elvehetnének tőle úgy  húzott kicsit közelebb magához.