Without Conscience / 2Jae / Got7Got7 / Befejezett

2. Fejezet

Youngjae pov.

Reggel Jin-Kyong hangjára ébredek. Nem mondom: szivesen aludtam volna tovább, de így legalább előbb szabadulhatok.
Összeszedve minden energiám: felkelek és elintézve reggeli ügyeimet felöltözök. Egy fekete pulovert és egy fekete szaggatót nadrág mellett döntök, majd fekete tornacipőm is felvéve elindulok Jin-Kyonggal leendő sulimba. Mivel 17éves vagyok éscJinyoung is: nagyon remélem, hogy nem ugyanabba az osztályba fogunk járni.

- Jó Reggelt. Park Jin-Kyong vagyok, ő pedig Choi Youngjae. - köszön kedvesen az igazgatónak.

- Ohh, Jó Reggelt. Már el is intéztem a papírókat: csak alá kell írni.

- Rendben, szép napot Youngjae és ha bármi van: hívj csak fel! - ölel magához Jin-Kyong, majd el megy.

- Gyere, meg mutatom az osztályod. - szólít meg az igazgató, majd egy nem messzi ajtóhoz vezet amire 11/B van kiírva. Remélem Jinyoung nincs itt!

~~~

Miután le ment az óra, páran beszélgetni próbálnak velem, de én csak azt a fiút nézem, aki tegnap nálunk volt. Mi is a neve? Jae-jae... Jaebum. Igen, ez az. Érdekes, hogy ő is ebbe az osztályba jár: idősebbbek hittem. Viszont Jinyoung szerencsére nincs itt. Mégis zavar, hogy Jaebum szinte a csengővel együtt tűnt el.

- Szia. Én Jisoo vagyok. - ül mellém egy kedves lány becsengetéskor, mire már Jaebum is befárad a terembe. Remek, matek lesz... Kevés dolgot utálok jobban.

- Sajnálom, de tudsz adni egy lapot? Elfelejtettem elhozni a füzetem. - néz rám szomorkásan és kissé talán félve, de nem értem. Nem hiszem, hogy ilyen ijesztő lennék.

- Tessék. - adom neki a kért lapot mosolyogva, de ekkor úgy érzem, mintha valaki figyelne. Felemelve fejem, Jaebumot látom magam előtt ahogy figyel minket. Aranyosan figyel így nem tudok rá mogorván nézni: inkább elfordulok.

- Tudod, vele nem kezdenék. - szólal meg hirtelen mellettem Jisoo.

- Hm? Mi? Miért? - lepődök meg. - Hisz aranyos.

- Igen, ő aranyos, de az a Jinyoung barátja: na ő egy igazi tapló! Nem is értem miért barátkoznak! - morfondirozik. - Hidd el, hiába tetszik: Jinyoung az utadba állna.

- Várj mi? Én nem... - de szavamba vág.

- Nem vagy meleg? Szerintem de. - mosolyog kedvesen - Jó emberismerő vagyok és ne félj nem ítélek el. Ami azt illeti én sem vagyok éppen hetero. - mondja, majd jegyzetelni kezd.

- Ezt hogy érted? - nézek szemébe.

- Szerelmes vagyok egy lányba, de szerintem ő a létezésemről sem tud. Na mindegy. - kezd el rajzolgatni inkább.

Ebéd szünet. Nem akarok itt lenni! Haza akarok menni a szüleimhez! - kiálltok magamban, de senki sem hallja néma sikolyaimat.

- Na mi van cicafül? Tetszik a suli? Csak egy a baj vele, ez az én területem, illene lekopnod! - lép mögém Jinyoung az udvaron. Megfordulva láttom Jinyoungot és pár ismeretlen srácot, de Jaebumot nem.

- Gyerekes vagy! - közlöm egyszerűen véleményem, mire csak a sötétbe borult szemei tekintenek rám.

- Gyerekes? Majd ezek után - vág gyomron - meglátjuk ki a gyerekes. - üt ugyan oda mégegyszer.

- Ezzel csak nekem adsz igazat. - nevetek arcába, de mielőtt reagálhatnék olyan erővel lök meg, hogy elesem.

- Na mi van? Elvesztetted az egyensúlyod? - gugol mellém, majd még egyszer gyomron vág, de ekkor egy ismerős hangot hallok meg.

- Jinyoung! Fejezd be! - szedi le rólam Jaebum. - Menj órára, mert megint elkésel! - mondja, majd felém fordul.

- Gyere, segítek. - néz rám, de ellököm kezét. Nekem csak ne segítsen. - Kérlek!

- Haggy békén! - állok fel egyedül is és mivel eszem ágában sincs vissza menni órára, átugrom a kerítésen és elindulok egy tetszőleges irányba.
Régóta sétálhatok, mikor zsákutcába jutok.

- Szia. Eltévedtél? - szólít meg egy szőke, talán velem egy idős fiú.

- Meg leszek ne aggódj. - felelem, de mielőtt kikerülhetném, mögém lép egy magas, fekete hajú fiú.

- Úgy nézel ki, mint aki a földön fetrenget. - néz rám komolyan: mikor felé fordulok.

- Ne félj tőlünk, csak segíteni akarunk. A nevem Mark, ő pedig Yugyeom. - mosolyog rám kedvesen a szőke. Érdekes, de ők valahogy tényleg kedvesnek tűnnek. - Eddig még nem láttalak itt.

- Most költöztem ide Park Jin-Kyongékhoz. - mondom, majd mintha megvilágosodtak volna.

- Akkor te vagy Jinyoung új mostohatestvére. - néz rám.

- Hogy-hogy őt mindenki ismeri? - kezdek el duzzogni.

- Osztálytársam, Yugyeomnak meg az egyik haverja az.

- Jaebum? - nézek rá és amint bólint a fekete hajú elmosolyodom.

- Akkor én is az osztálytársad vagyok. - nézek rá. - De mért nem vagytok suliban?

- Mert füvezni csak ilyenkor lehet békésen. - nevet Mark, majd felém nyújtja cigijét. - Kérsz? - mosolyog szemtelenül én pedig, mint aki éhezne úgy kaptam az apró rúd után.
Talán még sem lesz olyan borzalmas itt.