Versek

Vakok vagyunk

Vágyak helyett beszéljenek könnyek,
Elmondják majd, mi kell igazán,
Amiért sírunk, az megszelídített,
Ha megszelídített, meg is sirathat.

Hisz nincs úgy boldogság, 
Hogy ne kockáztatnánk,
Hogy ne engednénk meg,
Hogy kicsit uralja érzelmeinket.

Vállald a sírás kockázatát,
Hagyd, hogy süssön rád a fény,
Ne félj, hogy napod elrabolják,
Légy boldog, amíg neked ég.

Hiszen megéri, bármi az ár,
Hagyd csak, had vigyen az ár,
Ha partot érsz, sírj csak,
Az élet sem ígért sokat.

És légy akár boldog,
Légy akár szomorú,
El fog múlni, mint az élet,
Hát szenvedj, örülj, éld meg a percet!

Vakok vagyunk, el fogunk esni,
Hiába minden óvatosság,
Hát essünk el ugrálva, mosolyogva,
Ne pedig félve, botladozva.

És te barátom, fogd a kezem,
Ketten egymást támogatva,
Felsegítve az élet könnyebb,
Magadra ne félj, nem hagylak.

Így szaladjunk kézenfogva, 
Olykor-olykor megbotolva,
Sok örömmel gazdagodva,
Vakokként, mintha látnánk az utat.