Stigma (V. ff)

8. Rész

Ahogy ki léptem az orvosi szobából egyből szememmel Baekkot kezdtem el keresni mikor még láttam szemein láttam mennyire feszült.

- Baek? - Az említett személy egyből rám nézett.

- DaRang!! - Szinte majd felrobbant a dühtől. Még szeppenve figyeltem a bátyám.

- mi történt? - Félve léptem oda.

- hol van az a kölyök? - Kérdezte feszülten. Egyáltalán nem értettem miről vagy kiről beszel. Hirtelen mögöttem kirepült az ajtó és egy ingerült Taehyung lépett ki rajta.

- yaaah te! - Üvöltött oda neki Baek Sun a srác hátra pillantott.

- ha még egyszer a közelébe mész nem éred meg a holnapot. - Sziszegte dühösen.

- Beak ! - Suttogtam halkan magam elé.

- azt nem te mondod meg mikor lehetek a közelébe és mikor nem. - Köpte oda a szavakat az idősebbnek.

- Menj a kocsihoz Darang. - Nézet hátra szemeivel.

- Anio. - Makacsoltam meg magam.

- DaRang!- Emelte fel a hangját.

- Anio ne bántsd, akit a legjobban szeretek. - Erre a mondatra mind a két férfinak ki tágult a szeme.

- Szeretsz? - Csésze nagyságúra nyíltak szemei. A bátyám állkapcsa meg feszült. Még ragadta a csuklóm és a kijárat felé rángatott szemeimet már áztatták a forró könnycseppek.

- Mi az, hogy szereted!? Ennyire idióta nem lehetsz! Emlékezz vissza ki tette tönkre az életed! - Egész végig amíg az autóhoz nem értünk kiabált velem. Mikor beszálltunk lejjebb vette a hangját majd egy mélyről jövő sóhaj hagyta el ajkait.

- csak nem akarom, hogy bajod essen. Kézfejét a fejemre tette majd összeborzolta így is össze vissza álló hajam. Ki is mutattam nem tetszésemet és rá grimaszoltam amire kisebb mosolyt eresztett.

- akkor menjünk haza. - Mosolygott rám.

TaeHyung:

Még mindig az előbbi eseményen járt az eszem. Nem bírtam fel fogni, hogy DaRang szeret és ezt a szemembe és a bátya szemébe mert mondani. Gondolkozásomból egy kéz szakított ki.

- minden rendben haver?! - Ült le mellém Jimin majd észre véve, hogy nagyon nem tetszik, hogy tapogat el vette a kezet.

- nem éppen DaRang azt mondta, hogy szeret, de nem tudom hova rakni egyik percben még úgy viselkedik velem, mint egy idegennel máskor, mint ha megöltem volna a kedvenc házi állatát most meg azt mondja, hogy szeret teljesen össze vagyok zavarodva. -

- DaRang már csak ilyen, ő nem az a fajta a lány, mint a többi exed/ágyasod/ Nőd? - Az utolsót már kérdezte, mint inkább mondta volna.

- mit csináljak Jimin?! - A padra ejtettem a fejem, ami hangosan víz hangzott a teremben.

- ÁÚ Aiiisshhhh. - Kaptam a homlokomhoz Jimin próbálta el folytatni a nevetést, de nem ment neki pár perc múlva hangosan nyeríteni kezdet, ami engem is jobb kedvre derített majd elmosolyodtam saját hülyeségemen.

- Végre mosolyogsz. Majd felállt és ott hagyott.

Elővettem a telefonom és DaRangnak írtam egy üzenetet.

Űrlény: Ezt komolyan gondoltad?!

Majd vissza dugtam a telefont a zsebembe és lehajtottam a fejem.

DaRang :

Éppen Beak Sunnal ebédelünk mikor még csörrent a telefonom jelezve, hogy üzenetem jött. Nem akartam paraszt lenn ezért majd ebéd után olvasom el az üzenetet.

- Írt a kölyök nem nézed meg?! - Vágta oda szemre hányóan.

- Anio. - Mosolyogtam a bátyámra majd újból neki kezdtem enni láttam, hogy ő örül ennek és fel felé görbült a szája.

- Te nagyra nőtt gyerek. - Mosolyogtam
Mikor végeztünk fel mentem a szobába majd meg néztem ki írt nem tudtam mit válaszolni ezért magam mellé dobtam a készüléket és egy párnába sikítottam.