Sziasztok ez egy Eldarya-s játék fanfiction-e, remélem annak is tetszeni fog aki nem játszik ezzel az online játékkal :D
Sziasztok sikeresen átírtam írói szemszögre remélem nem haragszotok meg érte jó olvasást!
Hogy csillapítsaszíve dobogását kilépett az erkélyre lassan már tíz percevadul kalapál a szíve. A hideg korlátnak támaszkodott ésmélyeket szippantott az őszi hideg levegőből. Igyekezettmegnyugtatni magát, hisz nem mehet vissza vörös fejjel. Becsukta aszemét, hogy vegyen egy utolsó mély levegőt, de csak nemakaródzott vissza indulnia. Pedig lassan a torta is élő kerül,megfordult és már indulni is akart mikor elrepült előtte egyfehér pillangó.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Begörcsölt a gyomra a felismeréstől. Ez biztosKeroshane volt, már emlékszik a megállapodásukra. Hirtelenellepte a düh és a lepke után nyúlt, hogy elkaphassa, de egy kézmegállította.
- Az szép pillangó mit vétett ellened, hogy elakarod pusztítani?
A lány ökölbeszorította a kezét, megpördült és lendületből megindult azellenséges hang irányába. De ellenfele kivédte és satuba fogta akezét.
- Ejnye, hát így kell üdvözölni a vendéget?- simított egy tincset a füle mögé a betolakodó.
- Mit keresel itt Keroshane? – dühöngött a lány bárhogy próbált kiszabadulni a tartásából nem engedte.
- Gyönyörű ez a ruha – tartotta elkicsit magától, hogy végig mérhesse a lányt, aztán végül szorosan magához vonhassa - igazán szexi vagy benne.
- Engedj el – lépett rá a lábára, amitől Kero felszisszent a férfi megpördítette és szorosan magához húzta másik kezével pedig a torkához kapott és erősen megszorította.
- Ez nem volt jó ötlet – mélyesztette karmait a lány nyakába - Nem maradt sok időd! Tartsd magad az egyezséghez vagy megölöm a drágalátos kiskutyádat – suttogta a fülébe.
- Ez nem egyezség! Rendes cserét akarok a rozoga hídnál várlak te és csak Luna senki más.
- Nem te diktálod a szabályokat! – szorított rá még jobban a nyakára.
- Dehogynem – szabad kezével rámarkolt a fujtogatója kezére és rászorított még jobban – Nem Luna kell nektek, hanem én – fulladozott még jobban, de enyhült a nyakát szorongató kéz.
- Ne legyél bolond élve kellesz.
Végül elengedte őtKeroshane megkönnyebbülve nyelte a levegőt, nem sok kellett volna,hogy feladja, de sikerült rábeszélnie a férfit egy találkozásra.
Már jó idejeeltűnt Diana, hiába kereste vagy kérdezősködött senki semlátta. Aggódott érte a tánc után egyből elviharzott, talán nemkellett volna így letámadnia. Idegesen túrt a hajába mikorhirtelen egy kéz csúszott a karjára. A lány volt az mosolyogvafogatta, de hamar ráfagyott az arcára mikor észre vette, hogykönnyeivel küzd.
- Mi a baj?
Diana heveseningatta a fejét és szipogva emelte fel a fejét.
