Meg kell értened! (Niall Horan ff.) /w Zayn Malik

5. rész

Csak mentem és nem gondolkoztam
azon, hogy éppen merre is, mikor egy motel mellett haladtam el, de megálltam és besétáltam a hatalmas ajtókon majd a recepcióhoz mentem és foglaltam szobát. Az biztos, hogy most sem Niallt sem Zaynt nem akarom látni, ez a megoldás a legészerűbb jelen esetben. Fel is kísértek a szobámba ami tökéletes nagyságú és felszereltségű volt számomra. A telefonom csörögni kezdett és a kijelzőn Zayn mevét pillantottam meg, nem tudom mit mondatnák neki, de nem is akarok most ezzel foglalkozni, egy egyszerű mozdulattal kapcsolatam ki telefonom aztán belefeküdtem az ágyba és csak meredten bámulni kezdtem a plafont...

*5 nappal később*

A szívem még mindig darabokban ugyanabban a szobában roskadok már lassan 5 napja. Úgy nézek ki, mint a mosott kaki és a pár nap alatt az étkezésem is igen megkeredt egy zsölmével naponta és vizzel. Az óra újra reggelt mutat, de nekem a napok egybefolytak fejem az ablak felé fordítottam és szemem sarkából a telefonom pillantottam meg. Felkaptam majd kivettem a táskából a töltőmet és radugtam majd bekapcsoltam. Egy kis idő múlva sikerült is beüzemelnem és egyből a nem fogadott hívásokat és üzeneteket mutatta. 98 nem fogadott hívás és 30 SMS ami természetesen mind Zayntől jött. Szeretem Zaynt, de rájöttem inkább úgy, mint embert és barátot nem pedig szerelemből. Ekkor újra csörögni kezdett a telefonom pont ugyanúgy, mint 5 nappal ezelőtt és ugyanúgy Zayn neve villogott a telefonban, hát felvettem.
- Jézusom jól vagy?? Hol vagy most? Mit csináltak veled?? Elkapom és MEGÖLÖM!! -jött a hang a másik oldalról
- Zayn megyek haza.-mondtam neki nyugodtan
- Merre vagy? Megyek érted! Nem esett semmi bajod? Minden rendben van??- ismét aggódó hangúlyra váltott hangja
- Zayn! Megyek haza, egyedül és minden okés sietek ahogy tudok, ne aggódj!
- Az istenit neki mond meg hol vagy megyek érted!!-kiabált
- Szia!-majd kinyomtam és elindultam a hól ismert úton. Busszal fél óra alatt oda is értem majd tovább sétáltam a házig és benyitottam ahol Zayn villámsebességgel vetődött rám és szoros ölelésbe vont.
- Kérlek mond, hogy nem bántottak!-fogta fejem két keze közé
- Fáradt vagyok, csak pihenni akarok!- mondtam neki kérlelően
- Tiszta hideg az arcod és al fehér vagy és jézus te fogytál? Mi történt veled??-nem válaszoltam, majd az ágyhoz vezetett én pedig lefeküdtem és pokrócot terített rám majd kiszaladt vízért amit szépen meg is ittam majd egyből elnyomott az álom.

-Zayn szemszöge-

Miután elaludt a telefonhoz igyekeztem, hogy értesítsem Niallt is arról, hogy végre itthol van és semmi baja, viszonylag. Kicsörgött majd rögtön fel is vette.
- Haver, itthol van!- csak ennyit tudtam kinyögni a boldogságtól
- Hol volt?-kérdezte Niall egyből
- Nem tudom nem árult el semmit, csak annyit mondott, hogy jól van és semmi baja, de Niall tiszta vékony lett, fal fehér és összezavarodott. Nem tudom ki tette ezt vele, de megölöm! Mindent kikérdezek tőle, ha felkel.
- Ha felkel?- kérdezett vissza Niall
- Igen miután hazajött azt mondta csak fáradt hát lefektettem és betakartam. Szinte egyből elaludt.
- Szerintem hagyj neki teret és ne állj neki, mert nem fogja jobban elmondani ezért, sőt.- mondta Niall zavarodottan
- Én megteszek mindent! De megkell tudnom mi történt vele! Nem hagyhatom ennyiben!- válaszoltam
- Én, én akkor most megyek és majd beszélünk. Szia.-köszönt el sebesen Niall
- Rendben haver csáó.- rakta le egyből a telefont. Katlyn telefonját kezdtem keresi amit egyből meg is találtam és kutatgatni kezdtem, hátha találok valamit ami miatt Kat ilyen sokáig nem jött haza, hisz ha megfenyegették vagy rosszabb ugyse mondja el, csak próbálja majd magában megoldani ami azért elég képtelenség. Szinte már mindent átnéztem, de semmi mikor eszembe jutott az 'üzenetek'. Rá is kattintottam, de még mindig semmi, aztán Niall nevét láttam meg és megfogott az utolsó mondat hát megnyitottam, de amire számítottam sokkal rosszabb volt annál.

-Katlyn szemszöge-

Hirtelen keltem fel Zayn mérges tekintetével és mogorva hangjával találkozva.
- Katlyn azonnal mond el mi történt!-ordibálta pirosló fejjel
- Zayn azt hittem hagysz egy kicsit pihenni!-néztem rá fél szemmel
- Azonnal mond el! Tudni akarom az igazat!-mondta dühösen mivan ezzel megzakkant?
- Igazat? Veled mivan? Jól vagy?-néztem rá értetlenül
- Cseszd meg mond el most azonnal..-rángatott ki az ágyból majd maga elé emelt-.. merre járt az én angyalkám 5 kibaszott napig egy szó nélkül?- szorította erősen karomat
- Zayn ez fáj!- kiabáltam vele, de szorítása csak erősebb lett.- Időre volt szükségem!-mondtam ki
- Igen? És mihez bazdmeg?-jött közelebb
- A kettőnk kapcsolatán gondolkoztam, Zayn szakítani akarok veled!- néztem rá mikor elengedte a karom és hátrébb lépett majd egy kis idő után megszólalt.
- Megdugott?-kérdezte remegő hangon
- Miről beszélsz?- kérdeztem rögtön vissza
- Niall!-mondta ki a nevét és leesett minden..- Megdugott?- kérdezte újra én pedig fejemet lesütve álltam előtte. Egy perc néma csend után szólalt meg ismét. - Jó volt? Jobb volt, mint velem te ribanc?- és már csattant is a pofon, én arcomhoz kaptam zsibadni kezdett a helye és kurvára fájt, de továbbra sem tudtam megszólalni a gombóc a torkomban egyre csak nőtt. Zayn ismét karomat ragadta meg és huzott arébb a nappaliban majd könnyedén ellökött én pedig a lábamat ütöttem be a szék sarkában, de továbbra sem beszéltem csak türtem. Ismét felrángatott Zayn és szemembe nézett- Ez kellett neked? Két fasz? Egy nem volt elég te mocskos kurva!-majd megrángatott és újra eleresztett mire úgy estem el, hogy fejem a csempének csapódott. Éreztem, hogy valami folyik a homlokomnál, odanyúltam és a piros meleg vér lepte be a tenyerem egész részét, Zayn kitesz magáért. Nem hatja meg ez sem, de tovább áll, feldúltam kapja fel kabátját és megy ki a házból. A térség most a feszült hangulattól és a csalódottság szagától bűzlik. Én annyira sajnálom. A telefon csörögni kezdett, szinte a kezemnél volt lent a földön, tudtam hogy innen jött rá. Benyomtam a felvevés gombot és reméltem Niall van a túlvonalban.
- Katlyn?!-hangja menedékként hatott rám
- Niall, kérlek gyere ide!- majd kinyomtam a telefont s azután már csak arra emlékszem, hogy a csempén fekve véresen és szégyennel telve hunytam le a szemem.