12.rész

488 42 11
                                    

-Elnézést! -mennék el anélkül, hogy az illetőre néznék. Csakhogy ő megragadja a csuklómat és visszahúz. Annyi ember közül pont vele kell így összefutnom...

Jennie szemszöge

-Áá mi ez? -engedi el gyorsan a kezemet. Gondolom oda is jutott a juice-ból rendesen.

-Csak kiborítottam valamit. -vágom rá. Nem akarom elmondani neki, hogy beszéltem a nővérével. Mert igen, Jiyong-ba botlottam bele.

-Aha...és felfelé ömlött ki? -mér végig. A szeme megakad a hajamon, majd az ingemen. Mivel úgy érzem a történtek után nem kötelességem neki magyarázattal szolgálni, egy szó nélkül elsétálok mellette. Nekem mindegy, mit hisz. Csakhogy megint utánam nyúl és hiába próbálom kirángatni a kezemet szorításából, ezúttal nem enged el. Pedig legutóbb pont ő volt az aki elküldött, aztán mostmeg...

-Mit csinálsz? -kérdezem, mert még mindig nem szól semmit. Csak fogja a csuklómat és egy hangot nem ad ki.

-Beszéljünk.. -szólal meg végül. Meglep, hogy beszélni akar velem. Nem tudta megmagyarázni, mit miért tett, talán majd most sikerül neki.

-Mi lenne ha elengednél!? -mondom, tudomást sem vetve arról, amit az előbb mondott. Nagyon is jól hallottam, de egyáltalán nem érdekel. Ne köntörfalazzon itt nekem, ha valami közölnivalója van tessék itt vagyok, mondja!

-Ha megteszem, elmész. -mondja alig érthetően. Megint csak a földet bámulja, mintha a szavakat keresné.

-Eddig pont azt akartad. Mi változott? -nézek rá és most ő is rám emeli tekintetét.

-Tudom, hogy találkoztál Jinae-val. Már elújságolta nekem. Ezt ő csinálta? -kérdezi végig nézve rajtam, de válaszomat meg sem várva csak folytatja.

-Nem kellett volna beszélned vele, tudod milyen.

-Te csak ne oktass ki! Eleve miattad jöttem el. -cibálom ki végül a kezemet.

-Miről beszéltetek?

-Miért nem kérdezed inkább tőle? Nekem mennem kell. -mondom, majd elsétálok. Ezúttal nem tart vissza, nem is szól semmit. Egy kicsit csalódott is vagyok emiatt. Az előbb még ő mondta, hogy beszéljünk és akkor meg így elenged. Talán mégsem akarja ezt annyira...

Jisoo szemszöge

-Jisoo, ugye? -lép elém egy szemüveget viselő, kb. velem egyidős srác a semmiből. Jól néz ki, de igazából nem azt figyelem. Épp készültem leülni, hogy harapjak valamit. Megis lepett, mert mikor idejöttem, még senki nem volt itt.

-Igen, miért? -kérdezek vissza. Nem tudom miről lehet szó, de nagyon érdekel.

-Cha Dohyun vagyok. A holnapi fotózásról lenne szó. Zavarhatlak kicsit? -vigyorog, amitől szemei olyan kicsire összezsugorodnak, hogy csak egy vékony vonalka látszik.

-Milyen fotózás? -lepődöm meg. Nekünk senki nem szólt róla. De végre történik is valami!

-Ahh nem mondták..Akkor semmi, később találkozunk! -megy el. Hát ok...pedig már azt hittem többet megtudok. Nagyon kíváncsi lettem milyen fotózásra megyünk holnap, úgyhogy miután Dohyun otthagy első dolgom megkeresni a menedzsert. Körbejárom az összes folyósót mire megtalálom az irodáját, de az is zárva van. Szóval nincs bent. Még járkálok kicsit, hátha belefutok valakibe, aki tud erről az egészről, de csak a takarító nénit látom. Felmegyek a szobánkba és ott áll a menedzser. Heh tehát itt van. Épp a lányokat avatja be a fotózás részleteibe, amiről sikeresen lemaradtam. Meglep egyépként, hogy személyesen keresett meg minket, azt hittem ő ehhez túl elfoglalt.

Blackpink in your areaWhere stories live. Discover now