Blackpink in your area

17.rész

Rosé szemszöge

Sokáig várjuk Lisa-t, de aztán már kezdünk megéhezni meg fáradtak is vagyunk, úgyhogy Jisoo-val lemegyünk az ebédlőhöz. Jennie-t is akartuk hívni, de a teraszon jobb társosága is akadt. Mondjuk nem értem, hogy került oda Jiyong, hisz mi végig a nappaliban tartozkodtunk és az ajtón nem jött be senki. Mindenesetre küldök nekik egy smst, hogy legalább tudják hol leszünk.

Az ebédlőhöz érve hatalmas tömeg fogad. Nem lep meg, hogy nekimegyek pár embernek, de hogy pont Chanyeol-ba kellett...

-Oh ne haragudj! -kérek bocsánatot zavaromban. A mozi óta borzasztó a légkör körölüttünk és erre még a fotózás is rátett egy lapáttal. Tiszta ideges leszek amint meglátom, félek hogy haragszik rám vagy hogy megbántottam, ami még rosszabb.

-Semmi baj. -köszörüli meg a torkát, majd meginvitál minket az asztalukhoz. Jisoo azon nyomban beleegyezik, megsem várja hogy kitaláljak valami kifogást.

Unottan megforgatom szemeimet, de Jisoo-t egyáltalán nem izgatja, mintha miattam csinálná. Tudja mi volt Chanyeol-al, mégis odacibál az asztalhoz és leültet természetesen Chanyeol mellé. A fele társaságot nem is ismerem, mégis mit gondolt?

Erőltetek magamra egy barátságos mosolyt és igyekszek mindenkivel váltani pár szót. Ez nagyjából sikerül is, de az egyetlen ember akivel tényleg beszélni szeretnék, az rám se emeli tekintetét. Nem értem, most miért ő durcázik? Próbálok tudomást se venni róla, de mivel mellettem ül ez eléggé nehéznek bizonyul. Párszor rásandítok, de mindig mással beszél és nem vesz észre, vagy csak nem akar. Az előbb még olyan kedvesnek tűnt. Még az is megfordult a fejemben, hogy örült annak hogy így szószerint egymásba botlottunk, de már kezdek kételkedni ebben.

Jisoo is észreveszi a köztünk lévő feszültséget, mert az asztal alatt megrúg, hogy ráfigyeljek. Kérdőn fordulok a lány irányába, aki a jobb oldalamon ül. Felvonom a szemöldökömet, mire Jisoo Chanyeol felé biccent. "Beszélj vele" tátogja, hogy a többiek ne hallják és csak hozzám jöjjön el az információ. Szemeimet összehúzom és az alsó ajkamba harapok. Még egy kínos beszélgetés? Kérlek, csak azt ne...

Határozottan megrázom a fejem, mire a többiek kicsit furcsán néznek rám és talán még Chanyeol is méltat egy pillantásra, de nem érdekel a lényeg, hogy Jisoo érti, de nem tetszik neki. Megint megrúg, ezúttal sokkal erősebben, mire felszisszenek és megint a többi srác hüledező fejével találom szembe magam. Idegesen rájuk mosolygok, mire ők folytatják az evést. Hiába vagyok fura, azért a kaja még nálam is érdekesebb. Kivéve egy személynél. Most pont hogy Chanyeol figyel rám. Helycserés támadás? Ha a többi néz, ő nem, és fordítva? Hát ok...

Sokáig meredten nézzük a másikat, majd végre Chanyeol az, aki megtöri a szemkontaktust. A válla fölé biccent, majd egy szó nélkül feláll. Jisoo megbök, talán azt hiszi, hogy lefagytam, bár nem áll távol az igazságtól. Lassan ugyan, de végtére is ráveszem magam, hogy kövessem. Most, vagy soha!

A hangos kiabálások kezdenek egyre halkulni, ahogy a folyóson haladunk. Nem száll be a liftbe, így feltételezem, hogy vagy a lépcsőházba, vagy még ezen a szinten valahova -mondjuk a zeneterembe- visz. Hát nem utóbbira kerül sor, pedig reméltem, hogy egy kevésbé nyomasztó helyen kell beszélnünk.

Kinyítja az ajtót, ami a lépcsőházba vezet. Megtartja nekem és a kezével legyezve előreenged. Itt sokkal hidegebb van, mint bárhol máshol ebben az épületben, ezért karbatett kézzel lépek be. Az ajtó hatalmas csattanására kissé összerezzenek, majd hátrafordulok Chanyeol-t megnézni. Beletúr hajába és kicsit közelebb lép hozzám, de nem túl közel. Ügyel a távolságra, pedig az ilyesfajta közeledést nem utasítom vissza...amíg csak barátként teszi.