"Nem érdekel a múltja. Nem érdekel, mit gondolnak róla mások. Ő az, akiért élnem kell!" ~ Niall Horan
FIGYELMEZTETÉS: A történetben trágár kifejezések fordulhatnak elő, mindenki a saját felelősségére olvassa!
Kérdően néz rám az exem, és a jelenlegi párom. - Thomas csak egy barát - szögezem le hamar. - Úgyhogy Niall fékezd a féltékenységi hurrikánodat, neked meg Hazz nem sok közöd van kikkel beszélek s mikor, immáron hogy szakítottunk. Emellett kétlem, hogy pont egy esküvőn kéne mindezt tisztáznom... Szóhoz sem tudtak jutni a kisebb monológ zuhatagomtól. Szúros szemekkel méregetem Styles-t, majd Horan-re is vetek pár kifejező pillantást. Kikerülöm az említettet, majd csatlakozom a tömeghez. Letelepedem a menyasszony, és Eleanor mellé akik jókedvűen pezsgőztek. - Uh, neked is van itt valami - ad egy pezsgővel teli poharat a kezembe Phoebe. - A barna hercegedet hol hagytad? - Odakint Harry-vel - kortyolok az italomba. - Harry-vel? - merednek az égbe Phoebe szemöldökei. - Ühm, merész vagy. - Megtiltottam Niall-nek, hogy féltékenységi jelenetet csináljon. Nem lesz baj. Talán... - Lemaradtam valamiről? - szólal meg Eleanor, aki mitsem sejt a körülöttem forgó kavalkádból. - Harry és Rose egy ideig együtt voltak-meséli Phoebe. - Styles-nak úgy volt a barátnője, hogy a fiúk nem is tudtak róla? - lepődik meg El. - Igen - bólintok. - A fiúk nem tudtak rólam, én sem tudtam róluk. Niall és én ennek a tudatában kezdtünk ismerkedni. - Wow - hajtja le az utolsó korty pezsgőét El. - Komplikált életed lehet. - Ezt tetőzi, hogy mindketten egy barátomra féltékenyek, akit alig ismerek még... - Ilyenkor áldom az eget, hogy Liam nem féltékeny típus - mosolyog a feleség a pultnál támaszkodó férjére.
Két kéz pihen meg a vállamon, puha ajkak érnek arcbőrőmhöz. Érintésétől a hideg is kirázott. Beszívom alsó ajkamat, hogy visszaszorítsam az ide nem illő nyögést. - Ne haragudj - susogja a fülembe Niall. - Nem lesz több ilyen. - Megígéred? - fordulok felé elmosolyodva. - Megígérem - bólint s lágyan megcsókol.
Az ajkaink érzékien forrnak össze, a külvilág leginkább ilyenkor szűnik meg számomra. Igyekszem megélni a pillanatot, és nem a külső tényezőkkel foglalkozni, amelyek elronthatják ezt. Csókunk végeztével homlokát az enyémnek dönti, és "eszkimó puszit" ad. Kibukik belőlem némi kacaj, ahogy az orrát az enyémnek dörgöli.
☆☆☆
A reggelt Niall karjaiban éltem meg. Fejét nyakamba fúrta, így szépen lassan fordulok meg, hogy ne ébresszem fel. Homlokon puszilom, és kibotorkálok az ágyból. Úgy készítettem el az ágyba reggelinket, nevezetesen Gofrit, Niall kávéját, az én narancslevemet, és az ilyen - olyan apróságokat, ahogyan a reggeli gyorsaságom engedte. Fellépkedek a lépcsőfokokon, egyensúlyozva a kezemben lévő tálcával. A résnyire nyitott ajtót a lábammal beljebb lököm, az erősen a falnak csapódik, erőteljes zajt csapva.
Upsz?
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Niall-t még ez sem tudta felzargatni az alvásból. Leereszkedem az ágyra, majd az éjjeli szekrényemre téve a tálcát keltegetni kezdem a barátomat. - Feküdj vissza, te... - ránt magára. - Hoztam reggelit - adok egy rövid szájra puszit Niall-nek, amit ő bátran mélyít el. - Hmm - motyogom. - Így nem fogy el a reggeli... - Nekem te vagy a reggelim - mosolyog Ni. - Most ettől el kellett volna olvadjak, Horan? - kuncogok. - Na gyere, és egyél.
