Vérfarkas Királynő [✔] {Javításra vár}

1☪

Lány az ágyában ült zenét hallgatva olvasott, amitől se nem hall, se nem lát. A könyvébe bele merülve nem hallja, ahogy betörik a háza ajtaját. Három alak a betört ajtóra néztek, majd a még mindig nyugalomban olvasó lányt. Az egyik felé sétált karmait ki élezve.

- Ahh, Jakob hogy lehetsz ilyen balfasz?! – kiáltására még a ragadozó ugrott meg. Két társa sóhajtva ösztökélték az újabb próbálkozásra. Vicsorogva sétált még közelebb, a lány mozgást látva oda kapta a fejét. Három vérfarkas megdöbbenésére sikítva vágta fejéhez a könyvet, majd mellkason rúgta mitől leesett az ágyról. Lihegve tépte ki füleiből a fülhallgatóját, és felpattanva a könyvét a kezébe véve újra fejen vágta. Két személy elnyílt szájjal nézték a lányt aki hirtelen kapcsolt.

- Úristen, bocs – alatta fekvő fejét fogva nézett rá. – Tényleg bocs. – Mosolygott kínosan leszállva a vérfarkasról. – Szóval... – nézett a másik kettő irányába, akik vicsorogva sétáltak felé. Kiyoe leült az ágyra úgy végig nézve a három vérfarkason.

- Igaziak vagytok? – kérdésével meglepte őket. Értetlenül néztek össze.

- Nem félsz? – szólalt meg akit leütött.

- Attól, hogy széttéptek és megesztek? – három egyszerre bólogatott. – Kéne? – Mosolyodott el keserűen. Csak ekkor hallotta több ember sikolyát, arca se rezdült. Három vérfarkas egymásra nézett, majd a lányra. – Nézzetek szét – tárta szét a kezeit. – Egyedül élek ebben a hatalmas házban. Se anyám, se bátyám, apám lemondott rólam. Szerintetek majd az fog érdekelni, hogy vérfarkasok megesznek? – Rántott vállat.

- Egy cseppnyi élni akarás sincs benned? – sétált beljebb egy fekete színű. Kiyoe nemlegesen rázta a fejét.

- Nincs családom. Család nélkül az ember halott. Attól, hogy dobog a szívem belül halott vagyok. Nektek van családotok, falkátok – újra egymásra néztek. Fekete sóhajtott, majd közelebb lépett a lányhoz. Érezte ahogy közelebb lépdel hozzá, de a vérfarkas megdöbbenésére egy izma se feszült be. Karjánál fogva felrántotta, és húzta maga után. Lány pislogva nézte az őt fogó vérfarkast, hátra nézett, de a másik kettő vállat rántva követték őket.

- Ott vannak – Kiyoe körbe nézve látta több ember tetemét. Félbe tépet testek. Zsigerek, izmok földön hevernek. Némely vérfarkas még mindig evett, de látott egy-kettő vállán egy egész testet. Egy valamitől még neki is felfordult a gyomra. Egy világos barna színű a földhöz vágott egy fejet, aminek a darabjai több felé repültek. Majd az agyvelőt eszegetve nézett fel Kiyoe szemeibe. Mindenkit ismert, aki ott feküdt mégse érdekelte. Senki nem törődött vele, hagyták szenvedni. Legbelül örült annak, hogy azok az emberek halottak.

- Ez mit jelentsen? – felkapta fejét a mély férfi hangra. Az az egy sokkal nagyobb mint a többi. Ő az alfa. – Miért hoztátok magatokkal? És miért nem halott? – Ideges hangjára a szemeit forgatta, mire az Alfa rákapta a tekintetét.

- Érdekesnek tűnt – rántott vállat az eddig kezét fogó vérfarkas.

- Érdekesnek? – sétált feléjük egy sötét barna színű, bár úgy gondolja lehet a sötétség miatt látja úgy.

- Ja. Gayt leütötte egy könyvvel – vihogott a mögötte lévő.

- Nem vicces. Még ő hozta rám a frászt mikor hirtelen kiáltott fel – morogta Gay. Alfára nézett, aki egyre idegesebben nézett a három vérfarkasra.

- Öljétek meg. Élve nem visszük sehova – morogta.

- Hű, de morcos – motyogta. De elfelejtette, hogy vérfarkasok közt áll kiknek túl jó a füle. Alfa közelebb sétált hozzá, nyakánál fogva felemelte a szemeivel egy szintben. Kiyoe érzelem mentes arccal nézett vissza rá.

- Rajta Alfakám. Ölj meg – sziszegte.

- Alfa még jó hasznát vehetnénk – Gay hangját felismeri, ahogy ijedt hangon beszél.

- Hasznát? Mire?

- Csali. Bemegy a házakba adja a jót mi meg tudunk támadni.

- Mintha most nem úgy támadtatok volna – horkantott Kiyoe. – Mi a baj? Csecsemőt meg tudsz ölni, de egy tinédzsert nem? – Fekete összeráncolt szemöldökkel nézett végig a lányon.

- Hány éves vagy te? – összepréselte az ajkait.

- Semmi közötök hozzá. Tegyél le, ha nem tudsz megölni – sziszegte. Alfa türelme egyre fogyott a lány szavait hallva.

- Alfa öld már meg és mennyünk – félszemmel oda nézett. Egy fakó szőke színű farkas, minden bizonnyal szuka. Elengedte a nyakát amitől seggre esett, bele a vértócsákba. Lenézett maga mellé, szétszaggatott test, fél arc, mégis felismerte.

- Ch, pont erre kellett rá esnem? – felállt, és a férfi fejét messzire elrúgta. Vérfarkasok felhúzott szemöldökkel néztek rá, majd az elrúgott fejre. – Szánalmas kis senkik. – Morogva sétált a háza felé, mégis megtorpant felnézve rá. Alfa keresztbe font karokkal nézte a lány hátát.

- Menjünk – szőke farkas közelebb sétált az Alfához rácsimpaszkodva. Kiyoe hátra nézett a válla felett, majd besétált a házba. Vérfarkasok elindultak haza, Jarl a fekete, és Gay mégis megtorpantak a levegőbe szippantva. Ismerős ház felé néztek ahonnan füst szállt ki.

- Hagyjátok. Ha meg akar égni akkor égjen. Csak egy ember – rántott vállat a szőke. Nem törődtek vele, csak nézték a már lángokban álló házat.

- Hozzátok – alfára néztek, majd befutottak a házba.

- Minek? – csattant fel a szőke. – Semmi hasznunk belőle. – Állt az Alfája elé ő mégse nézett rá, csak az égő házat. Gay és Jarl a lányt az ágy mellett találták meg ájultan. Gay a kezeibe vette és kifutottak.

- Menjünk – bólintottak követve az Alfájuk. Szőke gyilkos szemekkel nézte az ájult lányt.

✝

Mikor vissza értek a többi falkatag nagy örömmel fogadták őket, és a húst. Gay a lányt jobban húzva magához a legöregebb tagjukhoz vitte.

- Nem hittem, hogy én kapom a legfiatalabbat – mondta örömteli hangon. Többi falkatag irigykedve nézték az ép testet.

- Mentsd meg - felelte komoran Gay.

- Mi? – nézett fel a már vissza alakult férfira.

- Mondom mentsd meg.

- Dehogy mentem. Megenni akarom, nem hülye vagyok – hitetlenkedett.

- Füstöt nyelt – sétált melléjük Alfa. – Csináld. – Fintorodva nézett Gayra, mégis Alfájára hallgatva több növényt összekeverve itatta meg vele, sebeire kenőcsöt kent...

🍁