Utálatból Szerelem /Yoonseok/

❤️~*-*~6.rész~*-*~❤️

^^Nem tudom mi ez a nagy változás nálam, de nagyon nem jó irányba történik...^^

Hoseok sokáig bámult még rám, de aztán megtörte ezt a kifejezetten nagy csendet.

-Tanuljunk.-na, a kis stréber. Bár jobb mintha mást mondott volna, de akkor sincs kedvem tanulni. Olyan unalmas. Kéne valami kihívás...

-Nincs kedvem. Valami érdekes kéne bele, mert semmi kedvem nincs hozzá. Tudom, tudom. Megfogok bukni, ha nem tanulok, de Hoseok! Nulla kedvem van az egészhez.-az egészben az volt a fura, hogy nem küldtem el. Vagyis...inkább, hogy nem akartam elküldeni. Persze attól még utálom a buzikat!

-Hmm...Nem fog tetszeni, de mivel a segítségemre vagy kényszerítve, olyat fogunk belevinni, amihez nekem van kedvem. Nem érdekelsz most kedves  Yoongi.-ahogy befejezte mondatát , összehúztam szemöldökeimet és kicsit félve néztem rá. Mit akar ez csinálni?  A "tanárom" elmosolyodott pimaszan, majd közeledni kezdett felém. Egyből elfogott a hányinger és kinyújtottam magam elé a kezemet. Részemről ez egy ilyen védekező mechanizmus volt. Ahogy kezemhez ért mellkasa, kirázott a hideg. Reakciómtól megint nagyon megijedtem, de nem engedtem meg magamnak, hogy elgyengüljek. Undorító vagyok. Miért ráz ki a hideg  egy fiútól? Már a gondolat miatt is utálom magamat. Egyáltalán miért kell ilyeneken gondolkodnom? Hirtelen arra eszmélek fel, hogy Hoseok leheletét megérzem a fülemnél. Teljesen lefagyok. Olyan vagyok ebben a pillanatban, mint egy szobor. Mi történik velem????

-Ha nem tudsz válaszolni egy adott kérdésre, kapsz egy puszit.-szexin suttogja a fülembe, mire nekem elkerekednek a szemeim. És mi az, hogy szexin???? Yoongi...Végtelenül undorítóan viselkedsz... Mivel nem szeretnék ilyen ocsmány dolgokat csinálni, felháborodva húzódok el tőle.

-Felejtsd el! Biztos, hogy nem fogsz puszilgatni!-mérgesen néztem rá, de leginkább magamra voltam mérges. Miért kellett nekem megengednem, hogy ő tanítson?? 

-Csak akkor kapsz, ha valamit nem tudsz. Hisz ez neked is jó. Legalább megtanulod. Ha nem mondasz rosszat egyetlen egy puszit sem fogok neked adni.-itt egy kis szünetet tartott, de aztán még hozzátette.-Persze még az is lehet, hogy a végére már követelni fogod a neked járó....-félbe szakítottam, mert akaratom ellenére is elképzeltem ahogyan puszilgatni kezd.

-Fogd be, te buzi!!-szinte már kiabáltam vele, mire a srác védekezően emelte fel kezeit.-Rendben. Belemegyek, de ha a mindent tudni fogok, akkor holnap szépen elhúzol a suliból!-jelentettem ki magabiztosan. Bár nem voltam benne biztos, hogy ezt akarom, mégis ezt találtam helyesnek...Hoseok arca egyből szomorúvá változott, nekem pedig mintha valaki ráült volna valaki a mellkasomra. Talán bűntudatom van? Nem. Az teljességgel lehetetlen. Nekem nem  lesz ilyen hülyeségektől bűntudatom. Az előttem álló szomorkás fiú, a kezét nyújtotta. Szóval elfogadja a feltételemet. Megfogtam kezét, majd gyengéden megráztam. Mindketten bólintottunk egyet, de egyikőnk sem mozdult el a szoba közepéről. Csak néztük egymást. Na, hát akkor kezdjünk neki a kihívásnak...

Úristen. Sziasztok! Vajon mi fog most történni? Mert azért ez elég érdekes lesz. Yoongi tudni fog mindent? Azért az elég fura lenne...De aztán kitudja. Lehet mindenre jól fog válaszolni, de akkor Hoseok elmegy a suliból...Aish! Mit gondoltok mi lesz most?

Kérlek komizzatok!! <3 <3 <3 <3