Az Engedély

97 19 0
                                    

A következő napon már nem kelt pirkadatkor. Az azelőtti napot végig koreai nyelvleckékkel töltötte egészen éjjel egyig. Ő maga is meglepődött kitartásán. Ekkora motiváltságot még nem tudott szerezni sosem a tanuláshoz, minek az eredménye is meglett mert több fejezetet is haladt.
De kellet is haladjon, mert már péntek volt, és repülőgépe indulásáig már egy hét sem volt hátra. A jövőhét csütörtök vészesen közeledett és Tamás napról napra egyre jobban izgult.
Ki ment szobájából mert tudta, hogy nagymamája reggelivel várja a konyhában. Ő volt az egyetlen családtagja akivel lakott. Édesanyját sosem ismerte, még igazán kicsi volt amikor magára hagyta és kiköltözött Ausztriába és azóta nem hallott felőle. Édesapja pedig összeállt egy másik nővel akinek kikötése volt, hogy nem akar más gyerekével együtt élni ezért Tamást a nagymamájára bízták aki egyedül nevelte őt.
A nagymamája mit sem tudott Tamás nagyra törő terveiről, emiatt ugyan olyan nyugodt volt mint mindig. Tamás az utolsó pillanatig akarta húzni a közlést a nagymamájával. Tudta, hogy fájni fog neki elengedni unokáját, ahogyan neki is szeretett nagymamáját. A nagymamája rántottát készített és egy meglepetés hírrel várta Tamást:
- Reggeli után jön Apukád.
- Apa? Miért? - lepődött meg Tamás. Az apja néha meglátogatta, hozott neki ezt azt, megnézte jól van e majd ennyivel letudva apai kötelességeit ott hagyta. Nem volt jellemző, hogy egy hónapban többször is meglátogassa emiatt a jelenség furcsa volt.
- Annyit mondott a telefonba, hogy beszélni akar veled ezért legyél itthon. Bár nem mintha tegnap elhagytad volna a szobádat egy percre is. Valami rosszat tettél Tomi?
- Nem. Legalább is még nem. - gondolkozott mit is tett az elmúlt napokban. De azon kívül, hogy a hétvégén bele veregette a Jóska fejét egy kukába amiért le buzizta a kpopot nem jutott eszébe semmi olyan amit tett volna. Biztos Jóska szülei szóltak neki.
A reggeli után alig telt el egy fél óra apja már be is toppant. Robosztus ember volt akit a fizikai munka megedzett és fején a néhány őszhajszál az öregedés nyomait jelezte. Csókkal üdvözölte édesanyját aki a fiát nevelte és Tamást megkérte, hogy menjenek be a szobába.
Tominak ez az egész nagyon furcsa volt, egyre gyanúsabb volt apja viselkedése. A szobába lépve apja szeme megakadt a megannyi poszteren a falon: Super Junior, 2ne1, Bigbang, Girls' Generation és sok más. Nem volt nehéz kitalálnia mi után lelkesedik fia. Tomi leült a forgószékébe apja pedig az ágyára, majd néhány másodperc néma csend után megszólalt mint aki összeszedte gondolatait:
- Tervezel utazni valahova?
Tamásba késként hasítottak a szavak. Nagyon meglepődött a kérdésen hisz persze, hogy készül de apja mégis honnan tudna ezt? Mintha a gondolataiban olvasna vagy megérezte? A sokktól nem tudott semmit sem válaszolni.
- A tegnap átjött egy lány. Kingának hívták és azt mondta a barátnőd volt. És, hogy nagy hülyeségre készülsz. Igaz ez?
Tamásban minden világossá vált. Hisz egyedül Kinga tudott a terveiről, de nem gondolta volna, hogy a lány ilyen messzire megy. Csalódottságot érzett a lány irányt.
- Nem készülök őrültségre, dolgozni készülök Koreában
- És ilyen csilivili selyemfiúként akarsz te is ugrálni a színpadon mint ezek a vágott szeműek? - mutatott egy EXO poszterre az apja. Tamásnak fájt a vágott szemű kijelentés de ebben a helyzetben most lenyelte.
- Háttér táncosokat keresnek és jól megfizetik. Elmegyek a felvételire és ha sikerül ott fogok dolgozni. - mondta Tamás lesütött fejjel. Nem igazán fedte sztorija a valóságot de hátha így elfogadhatóbb
- Magyarországon is lehetsz háttértáncos nem kell neked a világ másik oldalára utaznod. Sőt előbb próbáld ki itt és ha sikeres leszel megpróbálhatod ott is.
- Nekem az-az álmom Apa, hogy eljussam oda. Látni akarom azt az országot saját szememmel.
- Nem olcsó ám oda az út, honnan lenne pénzed rá?
- Félretettem már jó ideje a pénzt amit tőled és Mamától kaptam, hogy összegyüljön erre.
Apja ezen elgondolkodott. Egy jóideje fiának gyűjtenie kellett erre az útra. Eléggé elszántnak kell legyen, hogy ezt meg tudta tenni.
- És mi a terved ha elmennél? Tudod a nyelvet?
- Ha elmegyek és nem vesznek fel, jövök haza. Ha felvesznek akkor egy darabig kint maradok. Foglaltam egy motelszobát arra az időre amíg kint leszek és a felvételi után másnap indul is haza a gépem ha nem jön össze.
- Vízumod is van?
- Igen. 3 hónapra
Tamás apja elgondolkodott. Ostobaságnak tűnt az egész, de a fia úgy látszik mégis komolyan vette. Nem fűzött túl sok reményt fia sikeréhez és úgy érezte, ha nem jön össze neki akkor talán észhez tér és lemond gyerekes vágyairól
- És mikor indulsz?
- Csütörtök reggel 9:15 kor indul a gépem.
- Rendben. Kiviszlek a repülőtérre.
- Komolyan? - lepődött meg Tamás. Nem akart hinni a fülének.
- Nyolcra jövök majd érted addigra legyél kész.
- Rendben Apa, és köszönöm
- Te fogod beverni a fejed nem én. - és ezzel a mondattal édespja kiment a szobából.
Tamás hihetetlenül boldog volt. Úgy látszik apja megértette álmát, milyen kár, hogy amit mondott félig sem volt igaz.

Álmok TengereWhere stories live. Discover now