Ismeretlen ismerős. Yugyeom ff

7.rész

Van egy új könyvem vagyis nem egy. Nézetek be ha akartok.

Min Fao-Sao:
Reggel fájt a fejem és a karom is. Nehezen ki másztam az ágyból és be álltam a tükör elé. Arcom bal oldalán egy vágás volt ami fájt is ha hozzá értem.
Rémlett, hogy össze vesztem egy pasival aki rám hajtott, de mikor nem akartam vele menni neki lökött az asztalnak és egy pohár vágta el az arcomat.

"Volt ott egy srác is aki megvédett. - mondtam magamban. - Ki is volt ő?"

Hiába gondolkodtam semmi se jutott az eszembe, de rémlett, hogy kedves volt velem.
Felöltöztem, majd a táskát hátamra véve lerohantam a lépcsőn kezembe vettem egy kis nutellás kenyeret adtam anyunak egy puszit és rohantam az iskolába.
Néha azon gondolkodok, hogy ha hamarabb kelek nem kéne így sietnem.
A nagy sietség közben megint neki szaladtam valakinek így a seggemre estem.

-Auwww.. - nyavalyogtam.
-Jól vagy Fao? - kérdezte valaki és kezét nyújtotta.
-Azt hiszem. - fogadtam el és néztem rá. - Jackson Wang.
-Igen. - nevetett. - Késésben vagy?
-Igen. - sepertem le magam. - És te?
-Hát én inkább már elkéstem. - nevetett. - Lett volna egy nulladik, de én inkább aludtam.
-Jól tetted. - nevetem. - Akkor még van időd.
-Aham van. - mentünk ketten tovább. - Van kedved valamit venni? Nem vettem enni semmit se.
-Rendben. - bólintottam, de nem hittem, hogy pont abba a boltba megyünk ahová nem akartam.

Jackson remek srác és vicces is nem bírt egy percet sem csendben lenni mindíg mondott valamit amin csak nevetem.

-JB bele dugta az orrába Mark-nak miközben aludt. - mesélte. - Mark meg mikor felkelt.. Wowww annyira nevetünk.
-De miért tette az orrába? - kérdeztem nevetve.
-Ahh itt vagyunk. - nyitotta ki az ajtót.

A Kim bolt volt és épp Yugyeom köszönt az anyukájának egy puszival amin hírtelen mosolyogtam.
Jackson oda ment barátjához mire Yugyeom anyja elkezdte csipkedni az arcát amin hangosan felnevettem mire Yugyeom és anyja rám néztek.

-Sajnálom. - kértem bocsánatot. - Jóreggelt.
-Fao kicsim gyere ide. - intett nekem az anyja oda mentem így Yugyeom mellé kerültem. - Jól vagy? Mi ez az arcodon?
-Elestem a tegnap. - hazudtam mire Yugyeom kuncogni kezdett.
"Mi baja? - kérdeztem magamban."
-Akkor menjetek suliba. - adott egy puszit az anyja.

Jackson mellett mentem míg Yugyeom a másik oldalamon. Jackson folytatta a baromságokat, de én élveztem.
Egyik pillanatban mikor nevetünk Jackson meg érintette a kezem, de Yugyeom el hajtotta a kezét így rá néztem.
Az iskola kapujában nem vettem észre, hogy már itt vagyunk ezért tovább mentem Jackson-nal nevetve.
Jackson teljesen lefoglalt még így a csapatban is ahol vele beszéltem.

-Durva volt az egész. - mesélte. - Majd véletlen lerántotta az fürdő nadrágját.
-Ne. - nevettem. - És mitt tett?
-Elsodorta a víz. Gondolhatod?! - nevetett. - Egy szál faszban a tengerben.
-De gáz. - nevetem.

Miközben jól éreztem magam valaki megfogta a kezem és elhúzott Jackson-tól. Az iskola egyik elhagyott részére vitt a falhoz állitot míg ő fejem egyik oldalára támaszkodott.

-Túlzás amit teszel. - mondta szemembe nézve.
-Jackson vicces srác. - tettem kezem kezére próbálva át menni alatta.
-Tetszik? - kérdezte mire fejem rá kaptam.
-Nem. - válaszoltam. - Attól, hogy jól el vagyunk attól még nem tetszik.

Arcomat nézte, majd hajába túrt és hátrébb állt.
Egy ideig ide-oda járkált, majd fejem mellé csapott.

-Ez a baj veled. - fogta meg államat. - Ez a kis vágás is ezért van.
-Yugyeom te volt az aki segített? - kérdeztem mire bólintott. - Miért?
-Lány vagy. - válaszolta mire legszívesebben homlokon vágtam volna magam. - Anyu arra tanított, hogy védjem meg őket. Na meg szerencsétlen vagy.
-Tudod mit Yugyeom. - löktem meg. - Kapd be.

Megfogta csuklomat így vissza rántva a falhoz. Alacsonyabb voltam mint ő, de ebből a szögből most féltem tőle. Az első alkalom, hogy féltem tőle és az első, hogy férfitől féltem.
A hajnali eső miatt sár volt így bakancsom bele süllyedt a sárba, de az ő cipője is ugyan így járt.

-Tudod így olyan vagy mint egy nyuszi. - nézett le rám. - Gyenge és ártatlan.
-Eddig is ártatlan volt mindenben. - toltam el mellkasát. - Itt az egyetlen szerencsétlen te vagy.
-Csak nézd meg az arcod. - érintette meg a sebbet. - Szerencsétlen.

Csendben álltam és lehajtottam fejem mire nevetni kezdett, de ez nem gúnyos volt inkább nem is tudom, de valahogyan melegség járt át miatta.
Felemelte államat, de elhúztam keze alól.

Úgy éreztem magam mint az a lány aki szerelmet valót annak a fiúnak akit évekig figyelt. Zavarban voltam és ez látszott is rajtam. Hüvelyk újját végig húzta számon ezért kicsit szét nyitottam.
Hírtelen engedett el és hagyott itt csak döbbenten álltam egy helyben.

A nap gyorsan telt és szünetben Jackson rám se nézett. A nap végén haza mentem, de anyu hívott.

-Igen? - kérdeztem.
-Menj be a boltba és hozz három kiló krumplit és zöldséget. - adta anyu a parancsot.

Letettem, de Yugyeom ment el mellettem, de megfogtam kezét mire megállt és rám nézett.

-Anyu mondta, hogy a ti boltokban vásároljak így veled megyek. - mondtam mire elindult kezem fogva jobban mondta engem húzott.
-Sok minden kell? - kérdezte.
-Hát zöldség, három kiló krumpli és szerintem egy kis nasi. - válaszoltam.
-*sóhajtott* Akkor anyu azt fogja mondani, hogy kísérjelek haza. - ment be a boltba még mindig kezem fogva.
-Mondani fogom, hogy nem kell. - fogtam egy kosarat. - Hátha meguszod.
-Hidd el nem fogom. - tette bele a kosárba a zöldséget. - A krumpli talán erre.

Megfogta újra a kezem és tovább húzott a krumplihoz. Bele tette a kosárba a kosarat meg elvette a kezemből. Elmentem valami nasit nézni így ő követett. Le vettem két kis tejet is amit bele tettem a kosárba és számolni kezdtem az ételt össze.

-Oké ennyi. - vettem elő a pénztárcát.
-Biztosan? - kérdezte.
-Igen azt hiszem. - gondolkodtam.
-Fao. - mondta nevem. - Biztos?
-Igen. - mosolyogtam.

Megjelent Yugyeum anyja és engem nézett majd a fiát mire hírtelen csak kapkodtam a fejem Yugyeom-ra és anyjára.

-Kisérd haza ne cipelje ezt a sok mindent. - mondta az anyja.
-Nem kell haza viszem. - emeltem meg a szatyort. - Nehéz.
-Visszem. - vette el úti társam és kezem megfogva kihúzott a boltból.
-Ne siess ennyire. - kapkodtam lábam. - Nem mindenki olyan hosszú lábú mint te.
-Oké. - lassított, de nem engedte el a lábam.

Elővettem a két tejet és fel bontottam az egyiket, majd felemeltem Yugyeom-nak aki lejjebb hajolt és bele ivott.

"Olyan mintha valami pár lennénk. - mondtam magamban."

Végig úgy mentünk, hogy fogta a kezem, hogy le ne maradjak, majd mikor haza értünk bejött a házba és le tette a konyha asztalra.

Az egész nap olyan volt mintha valami pár lennénk, de ez kizárt nem rémlik.

Ennyi mára. 😍😍😍💞💞I Love You manók