Ismeretlen ismerős. Yugyeom ff

8.rész

Röviden. Köszönöm és a végére tudjátok mit kell tenni.

FAO:
Gyorsan telik az idő és mire az ember észbe kap itt az iskolai bál. Na igen az iskolai bál furcsa, de nem is terveztem elmenni rá, de hát muszály. A legjobb barátnőm a legjobb barátommal megy nekem meg nincs párom és nem leszek harmadik kerék.

-Sao akkor mit tervezel? - kérdezte Huan velem szemben ülve az ágyon.
-Nem tudom. - piszkáltam hajam. - Voltak akik hívtak, de nem fogadtam el.
-Sao. - nézett sajnálva barátnőm. - Tudom rossz, hogy nem velem jössz.
-Kicsit furcsa. - mosolyogtam.

Egy ideig csak csendben voltunk, de hírtelen rám nézett.
Ijedten néztem szemébe, hogy miért is néz így.

-Áhh hallottad, hogy Yugyeom se fogadott el egyet se? - kérdezte.
-Egyet se? - kérdeztem vissza.
-Aham. - nyomkodta a telefont. - Furcsa hiszen tavaly vagy három csajjal ment.
-Nem érdekel. - ráztam meg fejem. - Majd mást visszek vagy egyedül megyek. Talán elhívom Jackson-t.
-Wang-ot? - kerdezet vissza mire igent ráztam fejemmel. - Hát az nem fog menni.
-Miért? - kérdeztem döbbenten.
-Hát ő mással megy. - válaszolta. - Valami idősebb csajjal aki nagyon híres a suliba.
-Szívás. - dőltem hátra.

Huan nálam aludt így este végig fent voltunk. Következő nap délig aludtunk, majd kimentünk a parkba kicsit nézelődni. Én forró csokit ittam míg Huan kávét, de a távolban meg jelent Mark. Furcsa ötletem támadt így felálltam és elé álltam. A forró csoki a kezembe volt és a kesztyű is rajtam volt és a sálam takarta az arcomat félig. Jó-jó hideg van blaablaaa.
Mosolyogni kezdett mire tüszentettem.

-Sao? - húzta lejjebb a sálamat. - Cuki vagy.
-Mark. - néztem fel rá. - Miért vagy ilyen magas?
-Ezért által elém? - kérdezte nevetve.
-Nem dehogy is. - ráztam fejem.
-Nyugi. - fogta meg fejem. - Hallgatlak.
-Van.. Hmm.. Ez nehéz. - dadogtam össze-vissza.
-Nyugi. - vette el a forró csokit. - Mielőtt rám boritod. Szóval? Csak nyugodtan.
-Van párod a... A.. A. - dadogtam a végére.
-A bálra? - egészítette ki. - Amúgy nincs.
-Nincs? - kérdeztem vissza vigyorogva.
-Ennyire örülsz neki? - csípte meg az orrom.
-Igen. - beszéltem orr hangon. - Eljössz velem?
-Miért ne. - engedte el az orrom. - Egy ilyen cuki lány nem lehet egyedül.
-Köszönöm. - mosolyogtam, de leesett, hogy mit is mondott. - Nem vagyok cuki.
-Az cukibb ha így reagálsz. - nevetett.
-Chhhh. - fordultam el.
-Na de megyek. - adta vissza az inni valóm. - Yugyeom már vár.. Ahh ott is van.

Arra fordultam, de egyből elkaptam fejem mert éreztem, hogy vörösödőm. Mark arcomat vizsgálta így vissza húztam a sálam.

-Sao. - húzta lejjebb, de vissza fel húztam. - Akkor holnap beszélünk a suliba.
-Miről? - ált mellém Yugyeom, de Mark felé húzódtam.
-Sao el hívott a bálba. - mesélte Mark.
-Tényleg? - kérdezte, de egyszerűen nem tudtam felnézni rá.

Furcsa bűntudatom volt, de Huan megmentett szerencsére.
Megfogta a kezem és elhúzott onnan.
Mikor már elég messze voltunk lehúztam a sálam és legyezni kezdtem magam. Kínosan éreztem magam, de nem értettem, hogy miért is hiszen semmi rosszat nem tettem.

Huan haza ment én pedig este lefürödtem és le is feküdtem.
Reggel gyorsan felöltöztem és rohantam a suliba, de mint mindíg most is sikeresen össze futottam valakivel.

-Ahhww. - taposta meg a lábam.
-Ez neked valami szokás? - fogta csuklóm és tartott meg.
-Lehet. - néztem fel Yugyeom-ra. - Ohh.
-Mi van? - kérdezte.
-Semmi. - fordultam el.

"Megint érzem, hogy vörös vagyok. - mondtam magamban."

-Mi van veled? - húzott közelebb.
-Semmi. Ereszd el a kezem. - toltam lejjebb a csuklóját.
-Rendben. - engedett el. - Mark nagyon várja a bált.

Ez el a mondattal itt hagyott egyedül a vörös és döbbent arcommal. Egy kis idő után útnak indultam, de csatlakozott hozzám Mark is aki rám támaszkodott.

-Sao mikor menjek érted? - kérdezte már az iskola udvaron.
-Hmmm nem tudom. - gondolkodtam, de mire észbe kaptam megint a kis csoportban voltam Yugyeom csapatban. - Úgy félóraval a bál kezdése előtt?
-Rendben. - mosolygott rám Mark.
-Anyu úgy is csinálni akar képeket. - mosolyogtam kínosan mire valaki horkantot egyet. - Rosszat mondtam?
-Nem. - mosolygott tovább Mark.
-Most mennem kell. - intettem nekik és rohantam órára.

Minden annyira jól ment a tesi óráig, de sorba.
Szóval ezután a matek dogám négyes lett a magyar órán verset mondtam és a törin is remekeltem, majd tesi.
Tesin futottunk, majd súlyemelés és kosár ez minden szép és jó, de mikor vége lett.

Mentem a folyosón, de egy csapat csaj meg állított mi szerint ribanc vagyok.

-Először Jackson majd Mark. - lökött a szekrénynek az egyik. - Kijön utána?
-Talán Yugyeom oppa?! - lökött újra neki, de most a másik.
"Még egyszer neki lök az egyik és kinyírom. - mondtam magamban."

Épp felém nyúlt az egyik mikor hátulról valaki megfogta a kezét.

-Ez csúnya volt. - támaszkodott rám Mark míg Yugyeom fogta a csaj kezét. - Jól vagy?
-Persze. - válaszoltam, de közben Yugyeom-ot néztem.
Mark hírtelen kuncogni kezdett, de abba is hagyta.
-Fao csak egy barát. - mondta. - Mivel egyikünknek sem volt párja így együtt megyünk. Csak barát.

A lányok morogva elmentek, de az egyik Yugyeom-hoz fordult az akinek a kezét fogta.

-Oppa a bál.. - be se tudta fejezni már közbe vágott.
-Nem megyek. - mondta mire Mark nevetni kezdett.
-Haver. - nevetett Mark és utána ment.

Nem sokat értettem ebből, de ahogy vége lett a napnak siettem haza, de útközben vettem egy kis nasit is.
Otthon megcsináltam a házim és készültem az estére hiszen ma elmegyek egy kicsit kikapcsolódni.. Igen motorozni.

Este mikor oda értem nagyban ünnepelték az előző győzelmet, de oda mentem és a múltkori elmardt versenyem kértem.

-Végre itt vagy. - löktem meg. - Anyuci későbbre tette a pizsi osztást?
-Ennyi? - seperte le a kabátot.
"Még mindíg nem tudom, hogy kivagy, de tudni akarom. - mondtam magamban. - Az a medál nekem fontos és kell nekem."
-Állj ki ellenem. - tettem szét kezem. - Itt és most!
-Tét? - kérdezte.
-A medálod. - mentem közelebb és fogtam meg a tárgyat.
-Rendben, de ha nyerek. - lépett közelebb és fogta meg maszkom. - Meg mutatod, hogy kivagy.
"Ez egy barom. - mondtam magamban. - Fao légy észnél."
-Rendben. - mondtam, de magamban hozzá tettem. -"Hát ez egy rossz ötlet"

Nagyban elkezdődött a verseny mikor a közösségben Mark-ot láttam és BamBam-ot.
"Hát ezek? - kérdeztem magamban és majdnem felkenödtem a falra."
Nem kell mondanom, hogy ez a balek ért be simán.

-Na had lássam. - lépett felem mire szemem le csuktam, de mikor kinyitottam Mark-ra néztem.
Kicsit furcsán nézett, majd felém szaladt, de megállt közepén a pálya közepén.
-ZSARUK! - kiabálta. - FUTÁS! GYORSAN!

Mindenki olyan gyorsan futott, hogy én is be álltam közéjük és elfutottam.
Megálltam egy sikátorban, de megjelent Mark is.

-Jól tudom, hogy ki vagy? - kérdezte a falnak dőlve.
-Mark. - vettem le a maszkot. - Hogyan?
-Az a szem amivel engem néztél. - válaszolta. - Ugyan az amivel Yugyeom-ot nézted reggel.

Azt hiszem lebuktam a tánc partneremnél... Vajon beköp a haverjai előtt? Azt nem engedhetem.