Ikrek

6. fejezet

- Van egy tervem!- kiáltom ezt hangosan kora reggel.
- Az, hogy megint megversz?- momdja Szeli idegesen.
- Hopszi! Ezt amúgy nem akartam hangosan mondani! Bocsi!
- Ha! Persze!- mondja ezt a tesóm, aztán megüt engem a hosszú szőke hajával.
Ezt gyorsan el is felejtettem, aztán felkaptam a földről a telómat, és felhívtam Mimit. Rá mindig számíthatok! Olyan jó, hogy van egy ilyen barátom!
- Haló!
- Szia Mimi! Ráérsz délután háromkor?- kérdezem.
- Persze! Hol találkozzunk?
- A házadnál jó!
Oké! Megbeszéltük, szia Dia!
- Szia Mimi!
Ezután megnéztem, hogy kaptam valami üzit. Hát nem! De nem is baj! Utálom azzal tölteni az időmet, hogy folyamatosan csak olvassam az üzeneteket! Amúgy csak most jut eszembe! Egy héttel később valentinnap! Még jó, hogy most jutott eszembe! Ez amúgy nagyon érdekes, hogy engem sosem érdekelt a valentinnap, de most igen! Érdekes! De az biztos, hogy Kevintől nem kapok semmit, de az viszont igen, hogy Szeli viszont kap! Méghozzá Kevintől! Ezer százalék! És még sok fiútól! Reménykedünk benne, hogy Mimi is kap majd valamit. Sőt! Biztos, hogy kap! De azért reménykedem, hogy valaki rám is fog emlékezni! Nagyon remélem, de úgy se fognak...
Na de térjünk a lényegre! Be akarom festetni a hajamat! Mivel egypetéjű ikrek vagyunk, ezért mind a kettőnknek világos szőke a hajunk, de én elhatároztam, hogy barna hajat szeretnék magamnak! Szerintem jól álna! Legalább is nekem tetszik!
Húha! Már ennyi az idő?! Rohannom kell Mimihez!
- Itt van a telód!- dobja az ágyamra mérgesen Szeli.
- Haló!
- Szia Mimi! Egy kicsit kések, de öt perc és ott vagyok!
- Oké. Szia!
Leteszem a telómat a székre, aztán próbálom gyorsan felvenni a cipőmet, de nem nagyon megy! Olyan hülyén csinálták meg! Jól van! Kész! Most jön a kabát! Ez is kész! Na most már kész vagyok! Kinyitom az ajtót, már ki is léptem, de elfelejtettem a telómat berakni a zsebembe! Szóval visszamentem érte, aztán rohantam Mimihez. Olyan nagy házuk van! Régebben egy kicsit irigyeltem, hogy nekik ilyen nagy és szép házuk van, de most már nem érdekel!
- Na? Akkor hová megyünk?- kérdi Mimi.
- A fodrászhoz!- mondom neki.
- Mi? A fodrászhoz minek mennénk? Mit akarsz a fodrásznál csinálni?
- Hát... Szerinted milyen lenne nekem a barna haj?
- Szerintem jól, csak meg kéne szoknom! És miért szeretnéd festeni a hajadat?
- Hát szerinted miért? Szerintem te jól tudod azt!
Szelis dolog... Ennyit segítek..
- Óóó! Már értem! Akkor viszont rohanjunk! Sietnünk kell, mert nem sokára bezár a bolt!
- Jó! Menjünk!
Mimi mindig is nagyon megértő és jófej volt és most is az! Szerencsére megérti a helyzetemet, és ebben mindig segíteni szokott!
- Jó napot kívánok!- monduk ketten a fodrásznak.
- Sziasztok! Kinek kell levágni a haját?
- Hát most senkinek! Hanem én szeretném, hogy barna hajam legyen!- mondom ezt a fodrásznak.
- Hát jó! Legyen! Akkor ülj csak ide! Melyik színt szeretnéd ezek közül?
Az újságot jól megnézem. És már ki is választottam!
- Ezt szeretném!- mondom neki egy nagy mosollyal.
- Ez nagyon szép! Szerintem még jól is állna!- állapítja meg a fodrász.
A fodrász nagyon gyorsan csinálta meg nekem! A telefonomat néztem, aztán egyszer csak felnézek, és már készen is van! Nagyon boldog voltam! Nem is lehettem volna boldogabb! Nagyon tetszik ez a haj!
- Köszönöm szépen! Nagyon tetszik! Gyönyörű! Itt van a pénz is! Viszont látasra!
- Sziasztok!
- Na Mimi? Szerinted milyen lett?- kérdezem Mimit.
- Nagyon király! Szuper!
- Köszi!- mondom.
Már csak attól félek, hogy mit mond majd anyu! Izgulok! Lehet, hogy le fog szidni...
- Megjöttem!- kiabálom az előszobából.
- Jaj de jó!- mondja gúnyosan Szeli.
- Szia anyu!- mondom egy kicsit félénken.
- Szia! Azta! Nagyon jó lett a hajad!
- Köszi!
Csak ennyit mondott? Ez érdekes!
- Jézusom! Te meg milyen csúnya lettél?- mondja a tesóm, de én tudom, hogy nem erre gondol.
- Kössz!- mondom, aztán meg tovább megyek.
Nagyon nem érdekel Szeli! Most nem! Inkább most gyorsan alszok egyet, aztán kíváncsi leszek, hogy holnap mit mondanak a suliban!