Csak egy cseléd

N Y O L C A D I K

Lélegzet visszatartva figyeltem minden egyes lépésüket. Hoseok valami eszméletlen milyen hajlékony, Jimin pedig te jó isten az arcom akár a tűzoltó kocsi, olyan piros lehet... Te jó isten! Aigo...

Sun-Hi szemszögéből:

-Szólj a barátnőidnek is, jobb lesz, ha minél előbb tisztázunk mindent!-szállt ki a kocsiból, majd a ház felé indult. Nem igazán értem mit akar tisztázni... már mindent megbeszéltünk a szerződés aláírásakor, nem?
Tény, hogy nagyon felbosszantottam. De hiszen ez csak..., ami kettőnk között történt, egyszerű... véletlen?! Annyira nem is volt jó. Vagyis... túl jó volt. Viszont nem ismétlődhet meg, Sun-Hi mit gondoltál? A főnököddel? Pont vele? Aigoo...

A házba belépve a lányok az ajtóban vártak, mosolyogtak, habár Sora arcán ülő mosoly teljesen hamis volt. Lépéseimet megszaporáztam feléjük és a közelebb esőt azonnal magamhoz öleltem, aki Hani volt.
-Hiányoztál dongsaeng.-vigyorgott fülembe.
-Ti is nekem.-szorítottam erősebben, majd Sorat is a karom közé vontam.
-Jó újra látni.-hajtotta fejét vállamra.
-Minden oké?-suttogtam fülébe.
-Uhm.-bólintott. Eltoltam magamtól, úgy kezdtem el figyelni.-Menstruációs görcsök.-grimaszba vágta fejét.
-Oh... Van gyógyszerem adjak?
-Nem meg vagyok.-intett le.
-Tuti Sora?-kérdezte Hani. Bólintott mi pedig a szobám felé indultunk el, amikor a lépcsők tetejére értünk az egyik srác, az aki nagyon nézte Sorat a vacsoránál megállt előttünk. Rám mosolygott és a többieknek is invitált gesztusából, de nem mozdult.
-Segíthetek?-kérdeztem meg.
-Ah... Sun-Hi, igaz?-gondolkozott el, mintha találgatná a nevemet.
-Én lennék.
-Gyertek le!-biccentett a hátunk mögé. Hiszen még csak most értem fel... Megláthatta arckifejezésemen a nem tetszést, mert újra szóra nyitotta száját.-Jungkook utál várni, jobban tennéd, ha nem idegesítenéd fel még jobban.-szavait jól megfontolta és lassan elindult a lépcső irányába.
Amint halló távolságon kívül lehetett a két lány maga felé fordított, össze szorított szemmel figyeltek.
-Magadra haragítottad a főnököt? Normális vagy?-kérdezte felháborodottan Hani.
-Egyáltalán mit csináltál?-nézett rám kérdőn Sora.
-Jobb lenne, ha mennénk... tényleg pipa rám.-hajtottam le fejemet. A lépcsőfokokat gyorsat hagytam el. Nem akartam, hogy tovább faggassanak. Szerintem jól cselekedtem, hogy többet nem fekszek le vele, akkor még is miért érzem, hogy rosszul döntöttem? Egyre idegesebb lettem, ahogy időközben beértem az előbbi srácot. Vajon csiga lassan ment vagy megvárt minket? A földszinten megállt, és nem Jungkook irodájához mutatott hanem egy újabb lépcső felé, ami lefelé vezet esetleg pincébe? Vagy valami kis bunkerbe? Megindult, mikor végig nézett rajtunk, hogy mind leértünk, ahogy haladtunk lefelé az aggodalmam úgy nőtt. Mintha kivégezni vinnének, nem értem miért félek ennyire. Talán azért mert a főnökömet haragítottam magamra vagy azért mert távol vagyunk Szöultól? Agyamban egyre inkább fordult meg, hogy talán megölnek. Amikor leértünk a pince szerűségbe, meghőköltem az asztalok tetején lévő fegyverektől. Az agyam teljességgel tűz riadót fújt, hogy ahogy csak tudok szabaduljak innen. Húzzak el! Mégsem mertem egy tapodtat sem mozdulni. Nagyokat nyeltem és próbáltam higgadtnak lenni, hiszen csak megbeszélünk még pár dolgot a szerződéssel kapcsolatban, nyugi Hi. De akkor miért nem az irodában vagyunk? Miért fegyverek társaságában kell beszélnünk? Mellesleg minden srác itt van, akik a vacsoránál voltak, még az a fickó is, akit ha jól emlékszem NamJoonnak hívnak.
Jungkook viszont még nem volt itt. Viszont ez nem nyugtatott meg, talán mellette kicsivel biztonságosabbnak éreztem volna ezt a helyzetet. Hani mosolyogva oda ment két egymás mellett álló sráchoz, akik biccentettek neki majd beszélgetésbe kezdtek. Sorahoz fordultam, aki le nem veszi a szemét a mellette álló minket bekísérő srácról. Mi folyik itt? Hani a két srác, Sora és ez a pali... Fejemet előre fordítottam és a többieket vettem szemügyre, amikor meghallottam a hangját. Egyre hangosabb volt, tehát, mindjárt remélhetőleg 3 másodperc múlva mellettem megy... vagy is pont most haladt el mellettem.