Csak egy cseléd

Ö T Ö D I K

Egy forró fürdő is jól esne. Sóhajtozva és álmodozva lépek be a szobámba, ám ez a sóhaj belém is fagy.
-Nyuszika, beszélgessünk el!-Mosolyog rám az ágyamon szétterülő. 

Jungkook szemszögéből:

-Nem hagyhatnánk ezt a ruha válogatósdit?-néz rám kérlőn.
-Nem. Tudod ki vagyok?-lépek a fülkéhez közelebb.
-A főnököm.-mondja unottan.
-Egy örökös. Egy gazdag örökös. Számos beruházásom van. Naponta keresek annyit, amennyit te el sem tudsz képzelni. Méltóan kell mellettem mutatnod.-magyarázom neki a valóságot, csak, hogy kicsit reálisabban lássa a dolgokat.
-Gondoltam, hogy gazdag vagy...-mormolja a földet bámulva.-De ez a ruha miért nem jó?-néz a ruhára, ami testén van.
-Nem illik hozzád. Nem az alakodhoz illik és nem is elég drága, ahhoz hogy velem mutatkozz. 
-Akkor miért nem mást viszel magaddal?-háborodik fel. Mérges arcán elmosolyodom. Ez tetszik benne a legjobban, hogy nem érdekli mennyire vagyok gazdag, akkor is vissza beszél.
-Kérem!-fordítok hátat neki és szemeimmel egy eladót keresek. Hát persze, ahogy megszólaltam már mellettem is termett. Mit tesz a pénz... nem igaz?
-Igen, uram?-műmosolya már ennél nem is lehetne hamisabb.
-Kérem hozzon egy fekete, elegáns még is sexy ruhát. Az ára lényegtelen. Minél drágább annál jobb.
-Már is uram.-hajol meg. 
-Ch... -szisszent fel mögülem a ma esti partnerem.
-Mi nem tetszik ő nagyságának?-nézek vállam felett hátra.
-Ugyan, uram...-hangsúlyozza ki az uram szót és magára húzza a próba fülke függönyét. Egy puccos helyen még mindig ilyen függönyöket használni... New Yorkban legalább rendes ajtót használnak...

Hani szemszögéből:

-Te mit keresel itt?-csukom be magam után az ajtót.
-Nem éppen illedelmes fogadtatás...-fekszik fel.
-Uram, kérem menjen ki.-állok félre az ajtótól.
-Jimin.-mosolyog rám.-Aranyos a szádból, de a Jimint is hallani akarom.-áll fel. Én pedig csak figyelem őt.-Menni fog?-lábaival felém halad, majd előttem meg is áll.-Ji-Min.-szótagolja el.-Mond szépen!-teszi zsebre kezeit. Szemeimet rabul ejti és közbe még mindig mosolyog.
-Ji-Min.-nyögdécselem el bizonytalanul.
-Ügyes.-simogatja meg hajamat.-Este van kedved filmet nézni?-lép hátra egy lépést.
-Filmet?-kérdezek vissza.
-Hm.-bólint.-Kiválaszthatod.
-Nem tudom... nem hiszem, hogy a főnök úr örülne neki...-szemeimet a földre szegezem. Ő pedig az előző lépést gyorsan megteszi kezeit pedig fejem mellé szegezi a falhoz. Így elállva minden menekülő utam.
-Én is a főnököd vagyok. Nézz rám!-szól erélyesen. Szemeimet egyből rá kapom.-Gyere fel az első emeletre jobbra az első szoba. Ne késs vagy kirúglak, értve vagyok?-Mielőtt bármit is válaszolhattam volna az ajtó kinyitódott.
-Ti mit csináltok itt?-kérdezi mérges tekintettel Jin, ha jól emlékszem a nevére. 

Jimin hamar rá kapta a szemét. Még mormolt nekem valamit, aztán távolabb lépett.
-Te mit keresel itt? Ez Hani szobája.
-Na, és te?-néz rá felhúzott szemöldökkel. Jimin egy szó nélkül kiviharozott a szobából. Jin, pedig egyből rám kapta szemeit és csak bámult mérges tekintetével.
-Miért jöttél?-szólalok meg egy kis idő után.
-Nem mindegy az neked?-vágja rá flegmán.-Többet ne gyere le vagy tényleg le lőlek!-csukja rám az ajtót.