Másfajta küldetés

18.

Anna

Elmondhatom, hogy az életem fenekestül felfordult több mint egy hónapja. Zsófi érkezésével borult az eddigi életem. A mozik és bulik helyét átvették a fürdetések, mese nézés és fejlesztő foglalkozások. A munkámat otthonról végzem, mikor a kicsi alszik vagy amikor Lea vigyáz rá. Hálás vagyok neki mindenért. Hogy mellettem van, hogy támogat és segít mindenben. Gondoskodik a kicsiről, elmegy az irodába, ha egy papírra van szükségem és esténként a lelkemre is jut ideje. Mindemellett persze keményen dolgozik. Nem tudom mi van a világgal, de minden hétre jut egy rajtaütés. Ilyenkor a számat rágva várom, hogy jelentkezzen, hogy életben van. Bejelentette a munkahelyén a felettesének és a kollégáinak a kicsit. A barátaink is tudnak már róla. Sáriék, valamint Lea unokatesójáék már el is jöttek látogatóba. Az ő barátaihoz meg hétvégén megyünk az esküvői meghívó átadó partira vagy mire. Kérték, hogy vigyük a kicsit is. Meg szeretnék ismerni. Zsófi már jól hozzánk szokott, kialakult a napirendje és úgy néz ki boldog. Sokat kacag, mikor Leával van, jó nézni őket. Nem tudtam, hogy szerethetem ennél jobban Leát, de bebizonyosodott, hogy igen. Olyan szeretettel néz a kicsire, hogy a szívem összeszorul. Ha Zsófi este felkel ő rögtön ott van és felveszi. Sétálgatnak a lakásba, míg újra el nem alszik. Én meg pihenhetek, hiszen én egész nap vele vagyok, ezt mondta Lea. A szüleim is szinte mindennap beugranak még ha csak pár percre is.

Lea most otthon van és takarít. Kosz van nála, hiszen Zsófi érkezése óta csak kétszer aludt otthon. Ma meg ott akarunk lenni, hogy ne kelljen még késő este a kicsit rángatni. Összepakolom a cuccainkat és útnak indulunk Leához. Mikor megérkezünk lesiet elénk és segít felpakolni. Körbemutogatjuk neki a lakást, legjobban Lea kitüntetései kötik le. Percekig bámulja tátott szájjal, nagyon aranyos. Letusolunk és kis csinos ruhába öltöztetjük Zsófit is, majd átkopogunk a szomszédba. Mindenkinek bemutatjuk a kicsit, majd helyet foglalunk.

- Na és meséljetek milyen az élet gyerekkel? – kérdezte Fruzsi.

- Változatos, kihívásokkal teli és vicces – mondom mosolyogva.

- Vicces? – kérdezi Zita.

- Igen! A fürdetések viccesek, egyedül nem lehet véghez vinni. Így muszáj Leának is ott lennie. Kimászik a kádból, tekereg, csapkodja a vizet a kezeivel és beleborítja a fürdető olaját a kádba.

- És minden fürdés után fel kell mosni a fürdőt, mert úszik minden – folytatja nevetve Lea. Ez mindig az ő feladata. Zsófi mocorogni kezd az ölembe így lerakom a földre és négykézláb kezd mászkálni közöttünk.

- És napközben sok baj van vele? Mármint mindig foglalkozni kell vele vagy el van magában?

- Általában el van a játékaival. Leával szoktak zenét hallgatni meg táncolni, azt nagyon élvezi. Esténként meg leköti a meseolvasás.

- Mennyi idős pontosan? – faggat tovább Fruzsi.

- 14 hónapos múlt, csak kicsit le van maradva, mert nem foglalkoztak vele, de Lea egyik kollégájának a felesége gyermek mozgásfejlesztő terapeuta. Minden héten egy nap délután Leával kettesben mennek a foglalkozásra. Szépen fejlődik, lassan behozza a lemaradását. Én addig legalább utolérem magam otthon is meg a munkában is.

- Miért kérdezed ezeket ennyire Fruzsi? Tán csak nem már a babaprojekten vagytok rajta Petivel? – kérdezi somolyogva Lea, mire Peti fuldokolni és köhögni kezd, répavörös lesz az arca. Mindenki röhögni kezd a reakcióján.

- Lea! Bekaphatod! – üti vállba Peti Leát.

- Zsófi azt nem szabad! – szólal meg Lea és a kicsi felé kapom én is a tekintetem. Éppen egy szobanövény felé nyúl, de megáll a mozdulattal és felém néz.