Álmok Között ▶Befejezett◀

Seventh Episode

"Nem válaszoltam, csak lenyomtam a telefonom és az asztalra tettem. Egy hete ezzel nyúz, hogy kettesben akar lenni, amit az időbeosztásunk nem enged. Amikor én rá érek, akkor ő nem, és fordítva. Vagy egy táncóra jön közbe vagy épp YoonGi."

A fiú két csészével a kezében tért vissza. Az egyiket elém tette, a másikat magánál tartotta. Az elmúlt egy hét alatt rengeteget ültünk itt, általában egy - egy pohár kávé mellett, így fejből tudtuk a másik kedvenc feketéjét. Az esetek többségében Suga volt az, aki elment beszerezni, így ilyenkor a füzetem fölé görnyedve körmöltem a dalaim. De mivel most ezt nem engedte, így csak némán élveztem a csendet, ami a helységben uralkodott.
- Néha pihenned is kell - mondta két korty között. Elemeltem a csészét az asztalról, és bele ittam. Egyikünk sem szólt egy szót sem, csak egymás szemébe néztünk.
- Bocsi a csengő miatt... - mondtam zavart mosollyal.
-Semmi, fáradt voltam, olyankor mindenen hisztizek- szabadkozik. Kínos 5 perc csend telik el, amikor rákérdez arra, hogyan jöttünk össze Joonieval.
- Hallottad - utaltam a múltkori esetre. Elmosolyodott, és újabb kérdést tett fel.
-Miért pont a rap? Mármint rohadt tehetséges vagy csak miért pont ez? - fürkészte az arcomat.
- Geong ment a bátya után, én meg nem tudom, érdekelt rap, így amikor a felvételnél választanom kellet egy kategóriát ezt választottam. - gondolkodtam el.
- Nem néztem volna ki egyikőtökből sem, hogy egyszer majd itt álltok- felelte őszintén.
- Nem igazán hittem, hogy egyszer majd úgy ülök itt, hogy a mentorom vagy és, hogy félév múlva debütálunk.
-Szerintem akármennyire Nam látott titeket nap mint nap gyakorolni, ő sem gondolta, hogy így lesz - nevette.
Másnap reggel
-Byu mit vegyek fel? - kérdezte a leaderét Choco.
- Mindegy! Úgyis sminkes meg stylist készít fel minket - mondta nyugodtan a lány a kávéját kevergetve.
-Szerintetek ott lesz JungKook? - ült le szembe velem Il.
- RM ott lesz - mondtam fel sem nézve a telefonomból, ahol az említettel beszéltem.
- Miattad? - jött a kérdés Ha-tól
- Nem tudom, csak azt mondta, hogy jön megnézni - feleltem még mindig fel nem nézve.
- Lehetnél néha velünk is - tett megjegyzést Geong.
- Sok sikert kívánt a bátyád - tettem a hátsó zsebembe a telefont.
- A többiek jönnek? - kérdezte kissé ideges Il.
- Szerintem igen - válaszoltam, hátha ettől megnyugszik, de csak még idegesebb lett.
-Nyugi, JK nem fog kinevetni- próbálkoztam tovább nyugtatni a lányt.
-De ő az Uber Biasom- vallotta be a lány. Még a céghez nem értünk próbáltam nyugtatni.
- Il! Nagy levegő, ne pánikolj! Ő egy átlagos srác. Hidd el nekem - fordítottam magamhoz. A lány vett egy mély levegőt és némileg megnyugodni látszott.
Bementünk az épületbe, ahol az előtérben a mentoraink vártak. Il amint megpillantotta a Golden Maknea-ét, megfogta a kezem és szinte el szorította a vérkeringésem. Persze JungKooknak is most kell rá jönnie, hogy szeret.
-Sziasztok!- lépett hozzánk, majd egy ölelésbe vont. Ezután a lány felé fordult és hasonlóan tett mint velem. A lány már az ájulás szélén volt, amikor a fiú elengedte.
-Beszélhetnénk?- fordult felém.
-Il, baj? - néztem rá. Megrázta a fejét, így a fiúval mentem.
-Szerinted Ilnek van most valakije? - kérdezte félénken, amikor már hallótávolságon kívül voltunk.
-Nincs - válaszoltam tömören. Egy halvány mosoly jelent meg az arcán.
- És szerinted van esélyem nála? - fordult felém teljes testével.
- Jungkook szerelmes! - kezdtem el hangosan beszélni, mire a tőlünk nem messze lévő társaság figyelni kezdett minket.
-Ae megöllek! - lépett közelebb a fiú. Eszelős mosolyt húztam az ajkaimra.
- Ahhoz előbb el kell kapnod! - mondtam mosolyogva, majd az eddig kezében lévő telefont kikaptam a kezéből és elszaladtam. Amikor elég messze értem tőle felnyitottam a telefont és szembe találtam magam Il képével. Kérdően pillantottam fel a kettőnk közötti táv felénél tartó fiúra. Mivel már vészesen közel járt hozzám a fiú, így újra futásnak eredtem. Ezúttal a társaság felé indultam, így hozzájuk érve a legmagasabb tag mögé bújtam. A kezeim a vállára tettem, amíg a fejemmel elbújtam a háta mögé.
-Ae meg ne mutasd! - állt meg a leaderével szemben JungKook.
-Nem terveztem, csak játszom! - mondtam majd újra futni kezdtem, ezúttal az emelet felé vettem az irányt. Kettesével szedtem a lépcsőfokokat. Az éppen lefelé tartó dolgozók, félreugrálva kerültek ki.
-Park AeMin, állj meg! - szólt utánam BTS legfiatalabb tagja. Megálltam, így a fiú elkapta derekam és így vitt vissza az előtérbe. Ez idő alatt rúg-kapálóztam és minden mellettünk elmenőtől segítséget kértem.
-JungKook! Tegyél le! - jelentettem ki. NamJoon mellé ért és szó szerint ledobott.
Sikeresen seggre ültem.
- Ha most miattad el szakadt a nadrágom, komolyan mondom, hogy megverlek! - néztem fel a fölöttem álló fiúra. Felálltam, majd leporoltam a fehér nadrágom.
-Oda adom a pulcsim! - vette le az említett ruhadarabot JungKook.
-Ez volt a kedvenc nadrágom!- mondtam majdnem sírva.
Felvettem a pulóvert és mivel tíz centiméterrel magasabb volt és méreteiben sokkal nagyobb nálam a fiú, így tökéletesen el takarta a nadrágomon keletkezett szakadást. Byu, NamJoon segítségével át terelte a csapatot a próbatermünkbe. A teremben már állt egy kamera mellette fények.
-Sziasztok! - köszönt nekünk az eddig a kamerát igazgató fiú. Mi intettünk neki, mire hozzánk lépet.
- Ma én leszek a operátorotok. Gyertek, át kísérlek titeket a stylist-hoz! - indult el kifelé.