Months [Jung Hoseok ff.] BEFEJEZETT

~In your room with you~

Ho Seok családja udvariasan köszöntött, de az anyukája meg sem próbálta elrejteni az ellenszenvét. Fiatalos és csoda szép nő volt, sok mindent örökölt tőle a fia, dús ajkait és szépen ívelt szemöldökeit. Az apja kedves mosolya alól kivillantak szabályos fogai, Ho Seok mosolyát idézte bennem, így akaratlanul a fiú angyali arcára vezettem a szemem. Széles mosolya megmelengette a szívem és éreztem ahogy a szeretetem iránta elárasztja a testem. Forrón égett minden porcikám, ahogy egyre jobban eltelítettem a fiúval az elmém. Ho Seok apukája hasonlóan levert volt, a szeme alatt lila karikák, bőre sápadt s ajkai felrepedtek, míg az anyja sugárzóan szép volt. Volt valami ravaszság a mosolyában, folyton kritikus hanglejtése és lesajnáló szemei elcsúfították.

A Jung család háza olyan volt, amilyennek elképzeltem; mindenhol egybe nyitott helyiségek, hatalmas ablakokkal, barack színű falakkal, világos bútorokkal és sok-sok szobanövénnyel. A halvány színű falakon festmények és családi fotók kaptak helyet. Kivételt képezett a fiú hófehér szobája, sötétbarna bútorokkal és falra ragasztott képekkel. A szobába lépve elsőnek mégis a nagy üvegfal keltette fel a figyelmem. az ajtóval szembeni fal egy hatalmas ablak volt, itt kapott helyet az íróasztal és egy fiókos, az asztallal egy magas, szekrény, a középre eső asztal  jobb oldalán. Bal kéznél rögtön az ajtó mellett volt egy egyszemélyes ágy. A parkettán egy szintén fehér szőnyeg kapott helyet. A bal oldali fal képek sokaságával volt tele. Megannyi képen ott virított az arcom, mosolygós, vagy éppen elmélkedős arcot vágtam. Elképedve néztem a mesteri képeket, melyek létezéséről nem is tudtam.

-Tetszenek?-karolta át a derekam hátulról.

Vigyorogva simultam a karjaiba, majd tettetett gondolkodás után bólintottam.-Szeretnék én is ilyen fotókat rólad!-fordultam meg a karjai közt, átkarolva a nyakát.

-Ott kamerám az asztalon, kezdj hozzá.-ült le pimasz mosollyal az ágya szélére.

A fehér bútorlapon ott pihent az említett gép, melyet a kezeim közé kaptam. Szórakozottan forgattam az ujjaim közt és hatalmas vigyorra húzva a számat az arcom elé emeltem. Ho Seok komoly arccal forgatta a fejét különféle irányokba, hogy a lehető legcsodásabb képeket készíthessem róla. Jó néhány ellőtt fotó után végre a kamerába nézett. Rettenetesen vonzó volt, elégedetten mosolygott, mint aki tisztában van azzal, hogy mennyire jól néz ki. Kibújt a dzsekijéből és a székére dobta. Fehér inge kissé nagy volt rá, de nem idétlenül. Lassan nyakához emelte vékony ujjait és egy apró mozdulattal kioldotta a legfelső gombot. Nem mertem felnézni rá a lencse mögül mert attól féltem azonnal észreveszi a zavaromat. Csak kattintgattam, míg ő egyre lentebb haladt a gombok végeláthatatlan során. izzadt a tenyerem és a szívem vad vágtába kezdett. A vékony anyag lehullott a válláról s szintén a székre reppent. Ho Seok kidolgozott felsőtestét is lencsevégre kaptam, majd letéve a fényképezőt, a fiú irányába léptem és két kezem közé szorítva arcát, puha ajkaira tapadtam. Derekam köré csavarta hosszú karjait, majd az ölébe húzott. Kezem lecsúszott a nyakán át a válláig, majd a mellkasára simítottam.

Ajkaink nehezen eresztették egymást, de Ho Seok "figyelmes és illedelmes" anyukája úgy rontott be a szobába, hogy ijedtemben leborultam a fiú öléből egyenesen a szőnyeg puha szálai közé. Fájdalmasan nyöszörögve tornáztam magam ülő helyzetbe, majd miután tudatosult bennem, hogy ki jött be és milyen rossz időpontban, vörös fejjel hajtottam le a fejem.

-Na akkor mi indulunk Hobie!-mosolygott a fiára, majd engem figyelmen kívül hagyva fojtatta.-A hűtőben van kaja, az ajtót zárjátok be és mikor hazaérünk holnap, ne legyen kupleráj!-villant valami a tekintetében mikor felnéztem rá.

Düh volt, talán megrökönyödés és én ugyan ezek kombinációját éreztem. Utálhatott engem, amiatt ahogy az angyali fiával talált engem és amiatt, hogy a fia ennyire alább adott. Biztosan tudom ezt, mivel ezután a két mondat után, Ho Seok bólintott, majd az anyja kihívott magával egy pillanatra. Rémült tekintettel kerestem a fiú pillantását, de ő látszólag szándékosan kerülve azt, kimentem a szobából Mrs.Jung után.