Bár Harryék elpusztították az összes horcruxot, Voldemort még él, és csak a megfelelő pillanatra vár. Az Arany triónak szét kellet válnia, hogy mindenki eleget tegyen a Rend által rájuk szabott feladatának. Hermionét azzal bízta meg a Rend, hogy fon...
Piton idegesen járkált a nappaliban, csak az járt a fejébe ami nem rég történt. "Hogy veszíthettem el ennyire a fejem?" kérdezte magától. Vágyik Hermionéra, nagyon is, de az ő hibájából nincs most mellette a lány. Öklével a falba vert, de ez sem enyhített a lelkét nyomó súlyon. Harry abban a másodperceben lépett be, amikor a férfi ökle a fallal találkozott.
- Khmm - Harry kicsit zavarba volt, de semmikép nem akart észrevétlenül a szobába álldogálni
- Sajnálom, de nem tehetted azt tönkre ami köztük van.
- Potter! Soha többet ne mond meg, hogy mi tegyek! - Piton ideges volt, nem tudta hogyan reagálja le ezt a szituációt. Elindult azzal a szándékkal, hogy megkeresi a lányt, muszáj tisztázniuk a történteket.
- A férjével van, most nem tudsz vele beszélni. - szólt utána Harry - Hidd el én vagyok aki leginkább azt kívánja, hogy bárcsak hagytad volna, hogy melletted maradjon, de azt is tudom, hogy nem lett volna biztonságos, és felnézek rád amiatt amit tettél. - Harry nagyot sóhajtott - Nem sokan lettek volna képesek ezt a döntést helyesen meghozni.
Piton lehorgasztotta a fejét. A helyes döntés ára, most túlságosan is soknak tűnt. Megrázta a fejét, így próbálva meg kiűzni a lánnyal kapcsolatos gondolatokat a fejéből.
- Meg kell keresnem Lupint! - ezzel a fekete taláros férfi elindult kifelé
- Perselus! - szólt a férfi után - Köszönöm, hogy nem mondtad el neki, hogy életben vagy. - a férfi meg sem fordult, csak megtorpant egy pillanatra, majd folytatja az útját az emeletre.
Kimért léptekkel indult az emelet felé. Ekkor meglátta Dracot amint Hermionénak rontott, és szinte erőszakosan csókolja a lányt, és berántja a szobába, majd hatalmas erővel becsapja az ajtót maguk után. Ledermedve állt. Fájdalmas volt Hermionét más férfi karjaiba látni. Egyértelmű volt, hogy a férjével minden módon együtt van, de tudni és látni az más. Az előző szenvedélyes jelent láttán gondolatai vissza kanyarodtak a házban történtekhez, ahogy a lány alatta nyögdécsel... "Nem, nem, másra kell gondolnom" rázta meg haragosan a fejét. De gondolatai mind úttal visszakanyarodtak egy szőnyegen fekvő párhoz. A végén pedig már tovább is szőtte a dolgot.
- Szervusz Perselus! - szakította ki gondolataiból egy hang
- Lupin - biccentett a férfi felé
- Reméltem, hogy tudunk beszélni! McGalagony vár minket az irodájában. Minerva valami olyasmiről akar beszélni, ami az esti gyűlésen nem jöhet szóba, de tudnod kell. - ezzel Lupin elfordult, és elindult lefelé Pitonnal a nyomába McGalagony irodája felé.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Tessék - szólt ki az idős hölgy
- Szervusz Minerva! - tűnt fel az ajtóban Lupin, és őt követte Piton. A fekete hajú férfi csak egy apró biccentéssel köszönt, amit az igazgatónő szintén egy apró bólintással viszonzott.
- Beszélnem kell magukkal, egy igen fontos dologról, de egy embert még várunk - végszóra nyílt az ajtó és belépett rajta egy szemüveges férfi. - Örülők, hogy megjött Potter, ideje neki kezdenünk.
- Azért hívtam magukat össze, mivel Önökben bízom meg a legjobban. Árulók vannak a soraink között, és muszáj minél előbb kiderítenünk, hogy kik ezek a személyek.
- Miért csak mi lettünk ebbe beavatva? - tettel fel a kérdést Harry
- Jogos kérdés Mr. Potter - nézett rá az igazgatónő - Az ön barátait és feleségét azért nem vonhatjuk be, mert érintettek, minél kevesebben tudnak erről, annál jobban tudjuk kezelni a fennálló helyzetet. - Az igazgatónő még sok ideig ecsetelt, hogy milyen módszerekkel szeretné ezt kideríteni. Lupin és Harry aktívan részt vettek a megbeszélésen, míg Piton csak hallgatott.
- Vannak jobban érintettek? - erre a kérdésre, a többi három személy összenézett
- Perselus, ebbe még nem lehetünk...
- VANNAK JOBBAN ÉRINTETT SZEMÉLYEK? - Piton nem is akarta vissza fogni magát, az egész megbeszélésen nem említettek konkrét előzményeket, ő pedig szeretett mindent tudni.
- Igen vannak. - McGalagony egy pillanatra lesütött a szemét - Hermione Granger nem azért volt és van veszélybe amit a férje tette, hanem mert őt akarják megszerezni.
- Miért?
- Perselus sajnálom, de nem tudjuk. Voldemort valamiért nagyon megszeretné szerezni, de az okát még nem tudjuk. Minden erőnkön azon vagyunk, hogy ezt kiderítsük.
- Én vezetem a csapatott - csapot erélyesen a férfi az asztalra - Vagy én vezetem, vagy egymagam csinálom, és nem érdekel, hogy mit fogtok csinálni - jelentette ki erélyesen, mielőtt bárki is megszólalhatott volna.
- Rendben - egyezett bele Minerva, ezzel mindenkit meglepve - Most elmehettek.
A három férfi elindult az ajtó felé
- Perselus, kérlek még egy percre maradj - a férfi vissza sétált az asztalhoz, megvárták amíg a másik kettő kimegy
- Tudom mi van közted és Granger kisasszony között, de remélem nem fognak elvakítani a személyes érzelmeid. Mások érdekeiben is remélem, hogy más okod is van ezenkívül, hogy elvállaltad, vagy is kikövetelted magadnak a csapat vezetését. - a férfi már szólásra nyitotta volna a száját, de az asszony kezét felemelve belé fojtotta a szót - Miss Granger miatt is remélem, hogy elsőnek a Rend védelme a fontos. Tudom, hogy szerelmes vagy belé, de nem engedhetek a személyes dolgaidnak, főleg egy ilyen botrányos estben, ami a tied. Megengedem, hogy vezesd ezt a nyomozást, ne adj okot arra, hogy ezt a döntésemet megbánjam. - zárta le a beszélgetést ezzel McGalagony - Viszlát Perselus
A férfi semmit sem szólt, megfordult, és kivonult. Fekete köpenye csak úgy suhogott utána.
Megállt a lépcső alján és felnézett, de a lépcső végét a sötétben már nem láthatta. Kezei ökölbe szorultak.
- Esküszöm, hogy senki nem bánthat - hangja csak egy halk suttogás volt, de az a suttogás tele volt ígérettel.
