Az utolsó lélegzetemig (+18)

19. fejezet

Főhadiszállás:
Draco becsapva és egyedül érezte magát. Azt hitte Perselus segíteni fog neki, hogy együtt képesek lesznek megtalálni Hermionét. Viszont a férfi kómába esett egy hónappal azután, hogy Hermionéval találkoztak a mentális síkon. Harry Potter pedig pont ezt az időpontot választotta a visszatéréshez, aminek egy hatalmas párbaj lett a vége. Draco a felgyülemlett feszültséget és haragot, mind Potteren töltötte ki, aki elveszítette Hermionét a küldetés közben. A többiek visszahúzódva figyelték, ahogy a két férfi tombol az épületben. A harcnak végül Lupin vetett véget. Harry próbált Dracora hatni, és beszélni vele, hisz szükségük volt arra, hogy összefogjanak, de a szőke férfit marta a keserűség, a felesége hiánya és a mérhetetlen düh amit a világ felé érzett a történtek miatt. Míg nem az egyik nap olyan fordulatot hozott, hogy kénytelen volt előjönni és lerázni magáról azt a sok negatív érzelmet ami ráragadt az elmúlt időben, mert ez sokkal fontosabb volt, mint az hogy az önsajnálatba temetkezzen.
Perselus Piton felébredt.

Malfoy kúria:

Lucius Malfoy felvont egy disaudio bűbájt, hogy ne hallják a lány vajúdását. Tudta mit kell tennie, végre mindenki megkapja méltó büntetését. Ezzel a gondolattal indította útjára patrónusát. Majd egy határozott pálca intéssel módosította a kastély körüli védőbűbájokat. Tudta, hogy így már minden a terv szerint alakul. Végre felemelkedhetnek, oda ahova mindig is kellett volna. Soha nem látott magasságokba.

Hermione próbált csendbe lenne, de a fájások csak jöttek és egyre intenzívebbek lettek. Már nem foglalkozott Malfoy jelenlétével, a férjét akarta, azt hogy fogja a kezét, megnyugtató szavakat mormogjon a fülébe, és ne egyedül kelljen ezt végig csinálnia. Majd érezte, hogy nyomnia kell, mert a gyereke meg akar születni.

————————————
Hello-hello!
Tudom tudom. Már ásom is el magamat a hátsókertben. Ezt a rövid részt azért rakom ki, hogy tudjátok, hogy itt vagyok élek (amíg el nem ásom magam) és tényleg befejezem. Szeretném minél előbb hozni a következő fejezetet, de ahhoz elő kell kaparnom a jegyzeteimet (igen az az ős korba ragadott fajta vagyok... papír és ceruza...) De dolgozok rajta, finomítgatom és aztán tálalom nektek.

Jase