Bár Harryék elpusztították az összes horcruxot, Voldemort még él, és csak a megfelelő pillanatra vár. Az Arany triónak szét kellet válnia, hogy mindenki eleget tegyen a Rend által rájuk szabott feladatának. Hermionét azzal bízta meg a Rend, hogy fon...
- Megjöttek! - Ginny szinte rohant Hermione felé, akinek csak éppen annyi ideje volt, hogy kilépjen a kandallóból, mielőtt a barátnőjének nevezett vörös hurrikán a nyakába ugrott.
- Merlinre mondom, olyan rég láttalak, és halálra aggódtam magam! - a vörös hajú Weasley lány olyan gyorsan beszélt, hogy mondani valóját alig lehetett érteni.
- Hermione! Piton! - bólintott kimérten a Roxfort új igazgatónője - Örülők, hogy épségben megérkeztek. Hermione jó látni, hogy rendben vagy.
- Én is örülők, hogy láthatom Minerva - viszonozta a kedvességet a barna hajú lány
- Draco épségben vissza ért, de szükség van az ön segítségére. Kérem pakoljanak le az emeleten, az ajtón kiírva megtalálják a nevüket. Amennyiben éhesek, a konyhába találnak még ennivalót, megbeszélés pedig pontban öt óra múlva lesz a nappaliban. - ezzel McGalagony elfordult, és már ment is a dolgára.
- Ginny! - szólította meg a lányt Hermione
- Igen?
- Kérlek velem jönnél? - a lány kérése inkább hangzott parancsnak mint kérésnek, de a vörös hajú lány kérdés nélkül ment vele egészen az emeleti szobáig. Hermione megállt egy ajtó előtt amin az ő és Draco neve szerepelt. Egy pillanatra megállt a keze a kilincs fölött.
- Nincs itt! A férfiak még lent beszélik meg a mai nap fejleményeit.- szólt halkan Ginny
Hermione benyitott, utána belépett, a másik lány pedig követte. Hermione nem pazarolt most arra időt, hogy körül nézzen, becsukta az ajtót, majd egy hangszigetelő bűbájjal biztosította, hogy a következő beszélgetésnek más fül tanúja ne legyen.
- Mióta tudjátok, hogy Perselus él? - szegezte azonnal a kérdést a vörös hajúnak
- Nem olyan rég óta - Ginny került a másik lány tekintetét, ő pontosan tudta, hogy mi volt a lány és a volt professzora között.
- Pontosan mióta?
- Nagyjából négy hónapja!
- Hogy tehettétek...
- Hermione figyelj - szakította félbe Ginny - Te akkor veszítetted el a hitetted Dracoba, de ő a férjed, aki akkor is szerette és csak megakart védeni, amikor te már nem tudtál bízni benne. És sajnálom, de Harry tudott arról, hogy mi volt közted és Piton között, és nem akarta, hogy az ami köztettek volt tönkre tegye azt ami éppen Dracoval van. Félt, hogy azért mert nem bízol Dracoba vissza mennél hozzá, és... - ekkor Ginny hirtelen elnémult, bűntudatosan lesütötte a szemét.
- És mi? - nézett idegesen barátnőjére a lány - Mond már Merlin szerelmére Ginevra Weasley!
- ... és Harry megkérte, hogy ne mondja el neked, hogy életben van. Kérte, hogy adjon neki egy kis időt, amíg kapcsolatba tud lépni Dracoval, és tisztázni tudja a köztettek lévő kapcsolatot.
Hermione szóhoz se jutott. Elárulva érezte magát a saját barátai által.
- Hermione Draco azért támadott téged, mert Bellatrix megakart ölni - és ekkor Ginny elmagyarázta az egész helyzetet a lánynak, amit azóta nem tudtak megbeszélni Dracoval.
- Hagyj magamra egy kicsit - kérte halkan Hermione. Ginny bólintott, és elindult az ajtó felé.
- Nagyon sajnálom az egészet, de Harry csak jót akart neked, és láttam, hogy amikor megjöttetek, hogy történt valami köztettek Pitonnal. - Hermione felkapta a fejét- Ne aggódj, nem foglak faggatni, de tudd, hogy hozzám bármikor jöhetsz, támogatlak. Azt is megértem, hogy most legszívesebben Harry fejét vennéd, de azért majd vizsgáld meg a dolgokat az ő szemszögéből is. - ezzel Ginny távozott Hermione szobájából.
Hermionénak most volt ideje egy kicsit körül nézni. A szobát tértágító bűbájjal látták el, mivel a házban eredetileg ez egy kicsike szoba volt csak. A szobába a zöld és fekete színek voltak dominánsak. A fal alapját a fekete adta, amin inda szerű mintába tekerget körbe a zöld szín. Egy hatalmas francia ágy helyezkedett el a bejárati ajtóval szemben, az ágy felett egy hatalmas megbűvölt ablak volt, amin azt a tájat láthatta az ember amit szerettet volna. Hermione nem is foglalkozott azzal , hogy mit lát az ablakon túl. Tekintette tovább siklott, az ágytól jobbra nyílt egy ajtó, ami valószínűleg a fürdőszobába vezetett. Szeme újra az ágyon állapodott meg. Az ágykerete fekete volt, a benne lévő takaró pedig méregzöld színű selyem. A szoba összhatása szexis volt és fenyegető. Az ember csak benéz a szobába és már is piszkos gondolatai támadnak. Ahogy először meglátta, tudta, hogy csak is Draco rendezhette be.
Hermione lerakta a táskáját, megigazította a haját, és úgy döntött ideje szembenéznie mindenkivel, de leginkább a férjével. Kinyitotta az ajtót, és elindult a lépcső irányába.
Lent nagy volt a hangzavar, többen éppen ettek a konyhába, mások a nappaliba beszélgettek, és egy valaki éppen felfelé tartott a lépcsőn. Hermione először csak a szőke fürtöket látta meg, majd az átható szürke szempárt. Mielőtt bármit is mondhatott volna, Draco összepréselte a száját, és megfeszítette az öklét. Az egész férfi ott állt előtte az idegességtől megfeszült testtel. Hermione butának tartotta magát, hiszen a férje mindig ezt csinálta. Belenéz a gondolatai közé, hogy anélkül tudja, hogy mi történt az elmúlt időszakba, hogy hosszan kelljen faggatni a lányt. Hermione pontosan tudta, hogy Draco mit látott.
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
- Draco... - de mielőtt bármi mondhatott volna férfi elfordult - Kérlek Dra...
A következő pillanatban Draco megfordult két lépéssel átszelte a köztük lévő távolságot, és szinte haragosan csókolta a lányt. Hermionénak ideje sem volt reagálni. Minden pillanatok alatt történt. Draco kinyitotta az ajtót non-verbális varázslattal belökte őt rajta, majd teljes erőből becsapta. A lány már csak arra eszmélt fel, hogy az ágyon fekszik, és a férje fölé magasodik.
- Merlinre mondom Hermione, iszonyatosan megfoglak dugni - sziszegte a lány fülébe - Az enyém vagy, csak is az enyém! Érted! Az én feleségem vagy, csak is hozzám tartozol, senki más nem érhet hozzád.
Hermione hagyta, hogy Draco szinte erőszakosan birtokba vegye a testét, de a férfi nem érte be ennyivel, folyamatosan suttogott a fülébe. Testileg és lelkileg is teljesen magáévá tette a lányt. Miután mind a ketten megkönnyebbültek, alig telt el egy kis idő, és Draco újra és újra birtokba vette a lányt, míg nem mind a ketten álomba merültek.
