Mégiscsak Az Apám! [BTS ff]~Befejezett~

¥ Újra Yoongi¥

-Azzonal hívja a mentőt!* Szólalt meg hirtelen.
-Mi??* Nézet rá furcsán apám. De az orvos apám helyett is hívta a mentőt...

Később:

-Viki , hogy érzed magad? *
Állt felettem apám.
-Igen!* Mondtam s a hangom kicsit rekedtes volt.
-Várjál segítek! * Ültetett fel.
-Szszsz* Csúsztam ki a számon ,mivel eléggé fájt a szívem környékén.
-Viki...*Nézet rám Kai.
-Mond.
-Szívmütéted volt.* Ült le mellém s fogta meg a lábamat.
-Akkor...akkor azért fáj? * Hajoltam közelebb hozzá.
-Igen de most pihenjen. * Takart be.

4 évvel később:

-Viki gratulálok. * Fogot kezet velem Jimin.
-Köszi. * Fogadtam el.
-Énis nagyon büszke vagyok rád! * Ölelt meg Nam.
-Segítséged nélkül nem is jutottam volna el idáig. * Bujtam a mellkasába.
-De mostmár indulhatunk haza? Mégiscsak ott kéne megünnepelni ,hogy az én kislányom leéretségizet.* Állt mellém apam s simogata meg hátam.
-Szerintem is ott kéne megünnepelni .* Értett egyet velem Sehun.

Hogy mi történt ez a négy év alatt? Hát en leértségiztem, Jiwo kijárta a tancsulit s járni kezdtek Jiminnel. Yoongival mai napig nem tartom a kapcsolatot s nem is akarok vele jobba lenni. Sehun, Sehun még mindig szerelmes belém de legalább nem olyan szinten bánik velem, hanem már tényleg testvérek lettünk. Luhan megházasodott s lett született egy szép kislányuk. Apával azt beszéltük most , hogy végeztem itt Új-Zélandon így Bisanba 2 év alatt leteszem a modern tánc szakot. Busanba nagyon nehezen fogok visszamenni, minden ami ott van az én drága mamámra emlékeztett. Ja és elis felejtettem megemlítem, hogy már nem vagyok szivbeteg. A szívmütétem óta nem nagyon van fájdalmaim sem pedig rosszullét. Végre megszabadultam ettől a fránya betegségtől. Olyan lettem , mint Nam. Őt is megmütöték 15 éves korában.

-Viki csak egy picit legyen már jó kedved.*Ütött válba Jiwo.
-Hogy legyen jó kedvem, mikor újra életembe jön ez a Yoongi.* Akadtam ki.

Igen Yongi beállított miután hazáértünk, hogy én meg ő összeházasodtunk. Eléggé részeg volt de honan tudta meg ,hogy hazajövök? Direkt megkértem Jimint, Jint, Namot, Teakhyunt, Hesokok és Jungkookot , hogy ne is meglítsék meg a nevemet előtte. Mégis itt rontja a levegőt az én bulimon. Ennél bunkó már nem is lehetne.

Yoongi POV :

-Sies Kookie. * Állt Jungkook szobája előtt Nam s a többiek.

Hajnal 2:00 van, hova sietnek?

-Haza kell még érnünk mielőtt Yoongi felkel.* Sietette őket Jimin és Jiwo.
-Jólvan készen vagyok! * Jött ki Jungkook a szobájából.
-Yoongit megyek megnézem. * Mondta Jiwo.

Gyorsan felálltam s befeküdtem az ágyba. Ajtómon gyenge fény szűrőtt be. Jiwo benézet s már ment is. Mihelyst kitette a lábát a szobából újra a lépcső tetejéről halgatoztam.

-Viki biztos örülni foh ,hogy láthat minket. * Dörzsölte össze kezét Jin.
-De menjünk. Lene késük a gépet. * Nyitotta ki az ajtót Nam.

Viki? Talán hazajön? Vagy milyen gép. ?

Viki POV :

reggel:

-Yoongi mostmár elengednél?* Ütöttem vállon.
-Hmmm.* Törölgete szemeit.
-Szalj le rólam. * Ismételtem meg magamat.
-Mi?* Szált végre le rólam.
-Végre* Nyujtozkodtam.
-Mi történt? * Dörzsölte szemeit még mindig.
-Azon kívül semmi, hogy tegnap hot részegen ideállítasz, ordíbálsz s elrabolsz a saját otthonomból. Vagyis elakarsz rabolni. Mindezt hot részegen. * Számoltam az kezemen miket tett.
-Elrabolni* Nyíltak tágra szemei.
-Igen. * Álltam fel.
-Viki. Bocsánat. * Húzott vissza.
-Részeg voltál tudjuk le ennyivel. * Mentem a fürdőbe s hagytam magába.
-Felkelt a hadisérült. * Viccelődött Jimin.
-Kusolj ChimChim.* Dobtam hozzá egy almát amit az útba eső asztalról vettem el.
-Több tiszteletett Kim Viktória .* Ordított utánam apa de én nem törődtem vele s bementem a fürdőbe zuhanyozni.

A tegnapi ap rosszabb volt ,mint egy rémálom. Yoongi beállít részegen. Jolvan elmegy ,dehogy még apámtól a kezemet is megkérte az már megint egy másik dolog. Nem akartam neki bevallani , hogy ezt is megmerte tenni de nem szeretnék tőle semmit. Még mindig a szemem előtt lebeg az a kép ami kirajzolodott , mikor Yoongi és Hyun csókolózni láttam. Nem tudta ez a 4 év alatt sem elfelejteni. Gimnáziumban is mindig ő járt a fejemben s most is ugyan olyan, mint akkor mikor legelőször találkoztunk. Mikor megmentett de akkor iy egy tuskó.

Hogy ez után hogyan tovább. ..még magam sem tudom. !