Mégiscsak Az Apám! [BTS ff]~Befejezett~

¥ Csak egy éjszaka. ¥

Emlékeztek , hogy azt mondtam Yoonginak , ha azt szeretné , hogy vele vacsorázak akkor megkell kérdeznie apámat?  És arra is emlékeztek, hogy azt mondtam ,hogy Yoongi hülyébb lett, mint volt? 

Igaz Yoongi lassan 25 éves lesz de attól a viselkedése egy 3 éves gyerekhez hasonló.  Na meg az is igaz ,hogy még mindig jóképű és sármos fiatalember de ha egyszer hülye!

-Viki gyere le!* Halodtam apa hangját felszürödni a szobámba.
-Egy pillanat! * Kiáltottam vissza s a laptopomat letettem az ölemből az asztalra.-Tessék* Néztem lefelé s bámultam a lépcső fokokat.
-Elvagy engedve! * Mondta unottan.
-Mégis hová!?* S mikor felemeltem a tekintetemet Yoongi kancsi pofáját láttam. -És mit keress ez itt?* Mutogattam rá a említett személyre.
-Engedélyt kért, hogy elvihessen vacsorázni, amit megengedem.* Vonta fel szemöldökét.
-Mii!* Keztem el röhögni.
-Esküszöm, hogy szülinapodra egy hallókészüléket fogok venni. Igen elmehetsz vele zabálni! * Förmedt rám.
Én csak értetlenül néztem rájuk.  Hogy lehet valaki ennyire idióta? Mi a fenének kell idejönnie?
-Menj öltözz! * Csapott apám oldalamra.
-Esküszöm nem értelek benneteket! * Motyogtam az orom alatt, hogy azt senki sem halhassa. Fel mentem a szobámba s dühösen kicsaptam a szekrényem ajtaját.
Most mit is kéne felvennem? 

Szarom le! Felvettem a fekete szoknyám, egy bőrszínű nejlon harisnyát és a topánom helyett a nemrég vett fekete platform cipőmet.  Felülre egy egyszer fehér pólót vettem fel , amit betűrtem. Magamhoz vettem a neszeszeres táskámat , amibe smink helyet a telefonomat dobtam bele.
Hajamat egyszerűen kivasaltam s hagytam, hogy lágyan a vállamon pihenjen.

-Indulhatunk?* Kérdezte Yoongi, miután kiléptem a szobám ajtaján.
-Van más választásom? * Indultam lefelé. -Nincs!* Rázta nemlegesen fejét.
-Akkor miért kérdezed? * Bicentetem oldalra a fejemet.
-Elvittem a lányát! * Ordított be Yoongi közben a konyhába.
-Aztán nem este hazajönni!*  Szólalt meg Yun.
-Rendben.  * Nyitottam ki az ajtót s meglepetésére nem kellet sétálni, hanem Yoongi ezúttal okos volt s kocsival jött.
-Nyitva van ülj be nyugottan.* Lépet mellém s simogata meg hátam. Ne m válaszoltam neki csak szófogadóan beültem a kocsiba. -Ezt eltakarom , ha nem baj!* Vett elő egy kendőt s a szememre kötötte, miután ő is beült egyenesen a volán mögé.
-És, ha azt mondom, hogy baj?* Fordultam felé bekötött szemekkel.
-Már késő! * Inditotta el a kocsi motorját.  -Mielőtt elindulnék!* Éreztem, ahogy közvetlenül előttem van  pedig csak a biztonsági övért nyúlt.
-Mostmár indulunk?
-Persze. *  Indult el a jármű.

Az út lassan telt s csendben.  Pár perc múlva megálltunk. Halodtam, hogy Yoongi kiszált s kinyissa nekem az ajtót.  A szemem még mindig be volt kötve. Csuklómat megragadta s húzni kezdet.  Bezárta az autót s az egyik keze az én derekamon pihent míg a másik keze az én tenyeremet melegítette.

-Lépcső* Szorította meg a kezemet , ha véletlenül megcsúsznák tudjak mibe kapaszkodni. -Várj egy pillanatra* Engedte el a kezemet s halodtam,  a zár hangját?  Valami olyasmi hangot hallodtam. -Mostmár ezt leveszem!* Kötötte ki a kendőt.  Mikor már 100%-osan  láttam tátva maradt a szám.
-Ezt te csináltad? * Léptem az asztalhoz s végig húztam rajta az ujjamat.
-Jin segített főzni, addig Jimin és Jungkook megteritett s Hoseok és Taekhyun takarított és Moni pedig ezt vette neked.* Vett elő a kabátja belső zsebéből egy kisebb dobozt s kinyitotta.  Egy ezüst nyaklánc volt benne egy fél szívvel a végen. Ki vette a tokból a kis tárgyat s jelezte a kezével ,hogy emeljem fel a hajamat ,hogy a nyakamba rakja. Egyszer-kétszer kirázot a hideg mikor a hideg keze hozzáért a bőrömhöz.