Get Loki'd

Te, vagy a világ?

Elindultunk, és úgy tűnt, Loki pontosan tudja, merre van a kijárat. Egyre gyorsabban haladtunk, körülöttünk fények villogtak.
Megszédültem. A fejem pokolian fájt, kezdtem foltokat látni. Volt már ilyen, de akkor voltak emberek körülöttem, akik segítettek. Most csak Loki volt.
-Várjon...-szóltam neki. Megálltam és nekidőltem a falnak.
-Hé, mi van magával? -odajött. Úgy tűnt, mintha egy icipicit aggódna. Ezen muszáj volt mosolyognom.
-Mindjárt jobban leszek. -mondtam halkan, de tudtam, hogy már annyi időnk sincs.
Loki erre átváltoztatta a jogarát egy tollra és a zsebébe tette. Aztán szó nélkül felkapott engem, olyan könnyedén, mintha egy kisgyerek lennék.
Így mentünk tovább. Hirtelen azt se tudtam, hol vagyok. Valamiért átöleltem őt. Csinálok furcsa dolgokat, amikor rosszul vagyok. Meg úgy általában is...
Hideg szelet éreztem az arcomon, és amikor kinyitottam a szemem, már a repülőbázis kifutóján voltunk. A repülő felé tartottunk, amivel jöttünk. Felérve a raktérbe a rámpa mögöttünk becsukódott. Loki letett a padra. Az utolsó dolog amit láttam, az a zöld szeme volt...

-Mi volt ez az egész? Nem bírja a vért, vagy mi?
Amikor magamhoz tértem, Loki ott ült mellettem. Mintha nem is hozzám beszélt volna, viszon rajtunk kívül más nem volt a raktérben.
-Tudja, miért van ez a fejemen? -kérdeztem, megkopogtatva a kis, fémburkolatú szerkezetet a fejem bal oldalán, miközben felültem. Nem nézett rám, a földet bámulta.
-Honnan kéne tudnom?
-Azt mondták nekem, hogy ez fog életben tartani. Hogy szerencsés vagyok, amiért kaptam.
De átvágtak.
Erre felnézett. Látszott rajta, hogy érdekli őt a dolog.
-Olyan betegségem van, amiből nem lehet meggyógyulni. -magyaráztam. -
Ez okozza azt, hogy néha... nem vagyok túl jól.
-Szóval ezért akarja annyira a Tesseractot.
-Ha már a Tesseractról van szó... Tényleg ezt akarja? Uralni a világot? Leigázni az embereket? -Loki arca erre teljesen megváltozott.
-Igen, ezt akarom! Magának ebbe nincs beleszólása.
Tudtam, hogy valami ilyesmit fog mondani...
-És ha mindez sikerül, akkor magának jobb lesz? Ha a Föld romhalmazzá válik, az emberek pedig átkozzák majd a nevét, akkor elégedett lesz?
-Törődjön a saját dolgával. - mondta halkan. - Miért fordult hirtelen ellenem?
Megfagyott a levegő körülöttük. Dehogy voltam én ellene, csak nem értettem, mit miért csinál. Szólni akartam, de a pilóta megelőzött.
-Itt a Stark-torony, uram.
-Tegyen ki. -szólt előre Loki. - Talán jobb lenne, ha maga itt maradna. - fordult hozzám.
- Várjon...
-Mondja, mégis mit vár tőlem? Térjek vissza Asgardba, mintha mi sem történt volna? -Igaza volt. Ez őrültség.-Eddig nem érdekelte magát a világa sorsa. Most mi történt? Miért érdekli ez annyira?
-Magát nem érdekelné Asgard sorsa?
-Nem.
-Hazudik. Maga folyton csak hazudik.
Látszott rajta, hogy elege van. A nézése olyan volt, mintha valami nagy dolgot forgatna a fejében.
-Már rég meg kellett volna tennem...-motyogta alig hallhatóan. Egy tőrt rántott elő.