Szükséglet [BTS Yaoi ff.]

I.

Még soha nem voltam Szöulban. Ez a sok fény, ember nem az én stílusom. De muszáj volt eljönnöm ide, apámhoz. Mióta anyám meghalt a nagynénémnél laktam de állítólag hiányoztam neki és rám parancsolt. Ennél röhejesebb dolgot még nem hallottam. De azért egy térképet bújok, taxira várva. Ehelyett egy fekete autó áll le mellettem.

-Szia, eltévedtél? - tekeri le az ablakot egy fekete hajú fiú.

-Hát, mondjuk, ohm ezt az utcát keresem! - mutatok ujjammal a térkép egy pontjára.

A fiú hunyorítva kezdi el vizslatni majd felpillant rám.

-Ez messze van, elvigyelek? - kérdezi miközben fejével biccent a mellette lévő anyósülésre.

-Hát oké, köszi. - indulok meg.

Kinyitom az ajtót mikor hátul két fiút pillantok meg akik telefonjukat nyomkodják. 15 évesen nem nyomom annyit a telómat mint a korombeliek.

-És hogy hívnak? Az én nevem Yoongi, hátul a vörös Taehyung a barna Jungkook. - mutat a két fiúra.

-Jimin. - mondom mire az egyik gyerek, Taehyung, felhorkan. Hátra pillantok rá, de csak mosolyog.

-Kinézel vagy 15-16 évesnek. Ha megerőszakolunk azért már több évet kapunk. Nemde? - nevet fel Jungkook, amit a többiek is követnek.

Mi van? Miről hadovál itt nekem?

-Mi? - kérdezem tágra nyílt szemekkel.

-Dugni való vagy. - válaszol a mellette ülő.

-Kiakarok szállni. - húzódok arrébb ülésemben.

-Nem mész sehova. - néz rám Yoongi fenyegetően majd lecsukja az ajtót.

Nagyot nyelve figyelem mozdulatát, úgy érzem kezd elfogyni a levegő.
Minek szálltam be ebbe a kicseszett autóba? Istenem, miért nem intettem le egy taxit?

-Friss hús. - hümmög Jungkook.
Mire a másik gyerek megragad derekamnál fogva, és hátra húz.
Ráfektet az ülésre, egyenesen az ölébe.
Reménytelenül kapálódzok mintha levegőért kapkodnák de lefogja két karomat. Ha igaz amit mondott megfognak erőszakolni. Már ha bele gondolok könnyek szöknek a szemembe. Ez is apám miatt van, úgy megfognak baszni hogy azt se fogom tudni mi a nevem. Azután kidobnak egy sikátorba mint egy rongyot. Egy használt mocskos rongyot.
Taehyung fürtjeimmel kezd el játszani miközben fölém tornyosul a barna hajú fiú. Elkezdi arcomat belepni nyálas puszikkal amik harapdálásokba, majd szívásokba torkollanak. Nyakamat erősen szívja, míg a vöröske combomat simogatja. Minek vettem fel feszülős nadrágot is? Ha kijutok innen megfogadom hogy paprika sprayt fogok hordani magammal, az ilyen alkalmakra.

-Engedjetek már el! - próbálkozok tovább, reménytelenül.

-Shh.. - teszi ujját ajkaimra Jungkook.

Alsó párnámat kifordítja, s ezután bevezeti két ujját számba. Ki-be kezdi el húzogálni testrészét amitől könnyeim kicsordulnak.
Hova visznek most? Köpni, nyelni nem tudok. Bele kéne rúgni a tökébe, de minek. Útána itt helyben megbasz..Ki tudja még meg is verne.

Milyen elvetemült állatok vannak hogy egy gyerekkel ezt csinálják?
Megpróbálok kikukucskálni válla mögül, ha tényleg kidobnának, tudjam merre jöjjek.
Sehol egy tábla utca névvel, csak a sok tömeg. Szórakoznak miközben itt erőszakolnak megfele.
Mégis a sok ember felett megpillantok egy hírdető oszlopot. Szívem megáll, és karomat kihúzóm vöröske kezei közül.

-Ti idolok vagytok! - kiáltok fel.

-Ja. Most pedig jól megraklak. - fordít egyet egész testemen, így fejem Taehyung combjába furódik.

Elkezdi fenekemnél lehúzni a nadrágot, s én zokogásba kezdek. Könnyeim úgy potyognak akár egy kis gyereknek. Nem így akartam elveszteni a szűzességemet! Egy szép lánnyal, felnőtt koromban. De az élet mindig keresztbe tesz nekem.

-Nyugi, nem bántalak. - kezdi el simogatni hátamat, egészen fenekemig Jungkook.

Vöröske is veszi példáját csak fejemen. Mi vagyok én macska?

-Haza akarok menni. -zokogom.

Taehyung állam alá nyúl, így íriszeibe nézek. Sötétek, ölni tudna vele.
Közelebb hajol orcámhoz, s ajkaival, ajkaimra tapad.
Lágyan, érzikiesen csókol. Még nem csókoloztam fiúval, csak pár lánnyal, de az érzés ugyan olyan. Talán furább egy picit, mivel egy fiúval smárolok.
Megpróbálok nem ellenkezni, lehet hogy akkor nem fog annyira fájni.

Mesebeli csókja átvált vad, erőszakos harapdálásba. Nyelvét áttuszkolja szájüregembe, amit nem bírok. Felkapom testemet, de hátulról Jungkook elkapja két csúklómat és erősen nyakamba harap.
Folytatja hadműveletét társa és előről nyakamra tapad.
Csak azt tudom elképzelni hogy mindennek vége lesz. Csak öt percre. Isten meghallgatta imáimat mikor hatalmasat fékezünk.

-Bocsi Chim. - fordul hátra Yoongi egy kurva nagy tű kíséretében. Utálom a tűket. Ha meglátok egyet is elkap a depresszió.

-Nem! Engedjetek el! - kiabálom. Taehyung és Jungkook lefogja minden végtagomat, a tű vállamba kerül. Valami folyadékot fecskendezik bőrömbe. Minden homályosodni kezd, nem tudom most a folyadék miatt, vagy rosszul lettem a tűtől.

Nem is lényeg mivel képszakadás következik.

Olvasd el!

Sziasztok Bébik! Nagyon rég volt rész, sajnálom. De ehelyett egy új könyvet hoztaam! Igazából megírtam a részt, de nem volt alkalmam kirakni:/. Meg persze gondolkodok még rajta.

Remélem tetszik ez, nyugodtan írjátok le véleményeteket! Nem haragszom meg érte. Na byee.❤❤❤