Yoongi POV:.
-Hogy lehetsz ennyire nyomorék? * Üdvöltöttem Jiwoval.
-Jol van már tudom hülyeség volt!* Tette a karjára a tenyerét.
-Felfoglak adni a rendőröknek, a kis barátnőddel együtt! * Indultam meg kifelé.
-Várj Yoongi...ne csináld! * Kiáltott utánam Jiwo ,de nem érdekelt.
Mentem a saját fejem után, és az sem érdekelt, hogy a saját testvéremet fogom feladni a rendőröknek. 3 okból kifolyólag.
1., Túlzásba estek!
2., Tisztán, és érthetően elmondtam már nekik, nem egyszer ,hogy Vikihez hozzá ne menjenek nyúlni.
3., Én is bűntárs lennék, ha nem dobnám fel és az árt a karrierremnek.
A kocsimmal a rendőrség előtt álltam meg. Kiszálltam s befelé indultam.
-Szép reggelt kívánok! * Hajoltam meg a recepciós lányok előtt.
-Mibe segíthetek?* Mosolygot rám az egyik hölgy a pult mögül.
-Nem tudja ,hogy ki nyomozik Kim Viktória megtamadása ügyébe? * Tettem fel mindkét kezemet a pultra.
-Máris megnézem.!* Kezdet el pötyögni az előtte lévő gépen valamit.
-Köszönöm! * Fordultam meg s közben szét néztem az épületbe.
-13-as terem, Mr. Wang. !* Jelentette ki mögöttem a fiatal hölgy. Megfordultam s meghajoltam előtte.
-Köszönöm! * Hagytam ott.
Mivel mar Jiwo miatt, az elmúlt hónapokban ,sokat jártam a rendőrségen, így tudtam merre kell mennem.
Megálltam Mr.Wang ajtaja elött.
Kopogni kezdten rajta.
-Szabad!* Jött bentről egy hang.
-Jó reggelt! * Hajoltam neg illedelmesen.
-Viszont! Tessék leülni!* Mutatott az előtte lévő székre.
-Köszönöm! * Ültem le a székre.
-Mi ügyben segíthetek? * Kulcsolta össze ujjait az asztal tetején.
-A recepción a hölgy azt mondta , hogy ön foglalkozik Kim Viktória ügyében. * kezdtem el mondókámat.
-Igen ,így van!* Bólintott rá.
-Itt egy bizonyíték! * Vettem elő a telefonomat amire egy videót nyitottam meg. Mr.Wang kivette a kezemből és úgy nézte azt.
Videó tartalma.:
A szoba, amibe Jiwo és Hyun volt aznap este, a támadás után. Mind a ketten sebesülten.
-Hyun mondtam ,hogy nem lesz könnyű kinyirni azt a csajt!* Nyafogot Jiwo.
-Fogd be Jiwo. Ha nem lettél, volna béna ,akkor már a temetését rendeznék!* Dőlt el a földön Hyun aki az oldalát fogta.
-Bazd meg engemet karon téged meg oldalba vágott azzal a kurva késsel. * Nyafogot továbbra is Jiwo.
-Jiwo. Legközelebb megöljük!* Ököl pacsiztak egymással.
-Ez mikori felvétel? * Nyújtotta vissza a telefont.
-Ez aznap vette fel a kamera, mikor Vikit megtámadták!* Vettem vissza a telefonomat.
-Tudja ,hogy hol tartózkodnak? * Állt fel s a szék táblájáráról levette a vékony police feliratos kabátját.
-Igen, vagyis, csak az egyiket tudom ,hogy hol találja meg!* Álltam fel én is.
-Akkor induljunk!* Indult kifelé.
-Rendben*Mentem utána.
Mindketten beültünk az egyik rendőr kocsiba ,és szirénázva indultunk el.
Iranyitottam Mr.Wangot , hogy merre menjen. Nem volt sok idő és már ott is voltunk. Mr.Wang kikapcsolta a szirénát s mikor kiszálltam ,akkor vettem észre, hogy amúgy két rendőr kocsi is követett minket.
-Menjünk! * Intett a többieknek Mr.Wang.. A többiek rábólintottak és Mr. Wang után eredtek.
Legutoljára mentem be én.
Mr.Wang egyik embere pont Jiwo szobájának az ajtaját rúgta be.
-Jelentem delta a gyanúsított elszökött !* Hallodtam a mellettem álló rendőr rádióját.
-Látja a célpontot!?* Halodtam Mr.Wangot , de többet nem halhattam hisz elindult Jiwo után az egész csapat.
Nem tudtam mit tenni. Csak feladni akartam Jiwot és Hyunt nem pedig megölni. Célpont? Esküszöm soha nem bocsátom, meg magamnak ,ha Jiwonak bármi baja esik. Apám meg megis ölne.
Idegesen sétáltam a környéken.
Kookie POV:
Mivel Viki reggel jól érezte magát, így a megbeszéltem alapján elmentünk sétálni a parkba.
Nyugottan sétáltunk kézenfogva ,mikor majdnem felborított egy ideges, feketébe öltözött pasas.
-Figyelj már oda! * Szóltam rá, mire levette a kapucniját.
-Bocs már! * Ment el mellettünk. Furdalt a lelkiismeret ,hogy lehet van valami baja, vagy gond de, nem tudtam volna sehova eltenni Viki ,hogy tudjak végre vele mindent tisztázni. Ez nem állapot. Munkatársak és legjobb barátok vagyunk elvileg. Na meg szobatársak.
-Viki! Elkéne kapni azt a barmot!* Álltam meg s tekintettemel Yoongira mutattam ,aki , mint egy halot araszolt.
-Kapjuk!* Húzta hatalmas mosolyra száját.
Gyorsan lépdeltünk utána míg utolnem értünk.
-Yoongi beszélnünk kéne! * Fordítottam meg vállalnál fogva.
-Most jut eszedbe?* Bicentette oldalra a fejét.
-Már rég gondolkozom rajta!* Vontam fel szemöldököm.
-Majd...egyszer! * Jelentette ki és már ott sem volt.
Nem tudom ,hogy mivan mostan velünk. Igen velünk! Mevadultunk? Én őrülten féltékeny VOLTAM ( nah jó még mindig ). Yoongi furcsa a szokásosnál is! Vikit meg folyton éri valami. Múltkor én voltam a klinikán, most meg neki van össze varrva a keze. Egyre jobb! Mi jöhet még?
-Akkor maradt az , hogy hazamegyünk, apa kocsiját elkérem, haza mész vele és beszéltek! * Forgatta meg szemeit, majd egy puszit lehelve ajkamra indult el.
-Várj meg Viktória! * Mondtam ki a teljes nevét, tudtam ,hogy soha nen szerette.
-Fogd be!* Várt meg.
Yoongi POV:
Mi folyik mostanában körülöttem?
Elsőnek megtudom ,hogy aki az életet jelenti számomra, az mást szeret.
Kiderül ,hogy pont a legjobb barátomba szerelmes.
Visszonozni kezdik egymás érzelmeit.
Együtt lesznek.
Engemet mindenki telibe szar!
Sehol nem járunk az új albummal.
A nyakunkra járnak folyton, hogy ugyan mikor fejezzük be.
Elvesztem a számomra 2 fontost embert.
Rámtör a féltékenységi roham.
A testvérem egy gyilkossal szőtte össze a levet.
Mindenbe benne van!
Aztán muszáj leszek feladni a saját testvéremet.
Végül a saját testvéremet raktam ki célpontnak.
Mi jöhet még?
Persze kifelejtettem azt ,hogy egy ember életett kockázatott az a barom Jiwo és Hyun.
Elegem van!
-Yoongi bent vagy?* Kopogot az ajtómon Kookie a hang alapján ítélve.
-Bent* Adtam neki egy egyszerű választ. Az ajtó nyitodni kezdet és Kookie lépet be az ajtó takarásából.
-Tudnánk beszélni? * Rúgta be az ajtót s közben végig velem tartotta a szemkontaktust.
-Persze! * Tártam szét karjaimat ,s leültem az ágyra.
-Mi miatt is távolodtunk mi el ennyire egymástól? * Ült le velem szembe a fotelba.
-Talán, mert te is olyan lettél, mint a többiek. Telibe szártál!* Vontam fel a szemöldököm.
-Nem. Szerintem azért, mert jól tudtad, hogy Viki és én szeressük egymást, mégis rámásztál Vikire.* Hajolt előrébb, és a könyökét a térdére rakta.
-Tényleg? Mikor? * Néztem rá furcsán. Attól, hogy egyszer megakartam csókolni, az nem azt jelenti ,hogy rámásztam. Nah jó tényleg rámásztam!
-Mikor a klinikán voltam, mindent hallodtam!* Húzta ki magát s bölcsen mosolygot.
-Tényleg és mit hallottál? * Húztam én is ki magamat ,majd egy mosolyt húztam a számra.
-Mindent!* Csukta le a szemét, és felvonta a szemöldökét.
-De mit?* Kezdtem el röhögni.
-Mindent!* Ismételte újra meg de már ő is röhögött a végén.
-Szent a béke? * Vágtam csak úgy neki.
-Nem teljesen, de tudd, hogy én és Viki mindig itt leszünk neked!* Állt fel s engemet is ösztönzött ,hogy álljak fel. Megölelt.
Halljátok? Jeong Jungkook megölelt! Ez akkor békét jelent! Lebukott!
-Tudom!* Léptem egyet hátra.
Kookie tartotta, a régi kézfogásunkhoz a kezét.
Lent-fent pacsi. Jobbról-balra majd ököl pacsi és végül egy haveri ölelés.
-Örülök, hogy vissza kaptalak! Min Suga!* Szaladt ki a szobából, hisz tudta ,hogy utálom ezt a nevet. Persze hogy utána eredtem...
