Változások [Lee Taeyong]

🌹Költözöm🌹

Taeyong

Amikor az uszodában Ten szólt, hogy van egy lány aki valamiért nagyon figyel, odapillantottam, hogy ki lehet az. A lányt egyáltalán nem ismertem, még csak nem is láttam soha életemen. Szépnek szép volt, de ha beleszeretnék valakibe -ténylegesen- , akkor az rontaná az imidzsemet a suliban. A lényeg, hogy láttam ahogy elmegy egy másik medencébe, de meggondolja magát és elmegy az öltözőbe.

-Ten. Mindjárt jövök. -mondtam a haveromnak

-Oké. Addig... öhm... tudod. -mondta, igen, csajozni akart

Én is az öltöző felé vettem az irány. Meglestem, hogy mit csinál. Nem mentem utána, és nem néztem ahogy átöltözik, nyugi. Láttam ahogy otthagyja a táskáját. Tudom nem szép dolog kutakodni, de most muszáj volt. Volt benne egy pár kulcs, úgy döntöttem elveszem. Nem lopom el. Mert azért még én se vagyok annyira hülye. Észrevettem, hogy jön vissza, úgyhogy még mielőtt meglátott volna elmentem az ajtó mögé. Láttam hogy kutakodni kezd a táskájában.

-Telefon, pénztárca, zsebkendő. Istenem! Hol van a kulcsom?

-Tán csak nem ezt keresed? -szóltam hozzá

-D..De. Köszönöm. -dadogta nekem, miközben végig a szemöldököm figyelte

-És kell is neked?

-Persze. Máshogy nem tudnék bejutni a házba. De ide birnád adni? Mert anyukám kiynír ha nem érek haza időben.

-Oda is adom. Viszont. A haverom mondta, hogy a medencében figyeltél, mármint engem. Miért?

-Csak odanéztem, és lekötötte a figyelmem a.. a

-A mi? -kérdeztem egy félmosoly kiséretében, mert azért mégis érdekel, hogy mit gondol rólam ez a lány

-Hát a ...

-Talán én? -tettem fel egy újabb kérdést

-Nem akarom az óriási egódat széttiporni, de te csak kérdezni tudsz?

-Honnan veszed, hogy nagy az egóm?

-Mert azt ilyeneknek mint te, mindig az. Egyébként oda adod a kulcsomat?

-Persze.

Amint odaadtam, megindult a kijárat felé, de visszarántottam. Feljebb csúszott a pulcsija. Észrevettem, hogy van egy-két heg a kezén. Látta, hogy figyelem, és gyorsan elrántotta a kezét.

-Hogy hívnak? -kérdeztem, mert érdekelt, hogy ki is ő, és miért bántotta magát

-Byeon EunHa. -mondta zavartan.- Téged?

-Lee Taeyong.

Nem kellett több, otthagytam. Nem azért mert mondjuk ismerem, vagy ilyesmi, de úgy gondoltam, hogy elég a nevét tudnom. Persze, biztos nagyon "kedvesnek" nézett, de nem baj. Vissza siettem Ten-hez, akit még mindig a csajozás kötött le.

-Haver. -szólitottam meg- Mehetnénk?

-Persze. De mi olyan sietős?

-Dolgom van. Na gyere.

EunHa

Amint kiléptem a zuhanyzókádból magamra ráncigáltam a ruháimat, és mentem is a konyhába. Eddig csak is azon agyaltam, hogy hogyan is kellene megkérdeznek anyukámat.

-Anyu. -szóltam neki, miután leültem az asztalhoz

-Mi az kicsim? -kérdezte

-Lenne egy kérdésem.

-Mondjad.

-Mi lenne, ha mondjuk visszamennék a suliba? -kérdeztem

-Arról szó sem lehet!