Változások [Lee Taeyong]

🌹Az a bizonyos húsvéti vacsora #1🌹

EunHa

Ma van húsvét. Nem is tudom. Nincs semmi kedvem elmenni a vacsorára szüleimmel. Főleg, hogy valami ajándékot is kellene vennem. Ez érdekében lecseréltem az otthoni göncömet egy fekete farmernadrágra és egy szürke pulcsira és utána elindultam a boltba.

Amikor odaértem elvettem egy kosarat és megindultam a borok felé. Apám nagy borimádó, szóval kiválasztottam a kedvencét. Ezután az utam a csokoládék felé vezetett, hogy anyámnak is vegyek valamit. Elvettem egy szív alakú csokit és már rohantam is a kassza felé. Amint kifizettem a dolgokat, megindultam hazafelé. Amikor kiléptem az üzlet ajtaján, megcsapott az eső előtti szellő, ami hidegebb az átlagosnál. Ezek szerint nem lesz eső nélküli húsvétunk idén se. Gyorsan szettem a lábaim a legközelebbi virágüzlet felé.
Anyám kedvenceit kiválasztva rendeltem egy csokrot, hogy amikor megyek a szüleimhez csak be kelljen jönnöm, hogy kifizessem.
Mivel már délután kettő volt, elvégeztem a reggeli teendőimet, kávéztam, tévéztem és a többi. Most nem tudok mit kezdeni magammal. Nem tudom mi a jó eget csináljak.

Nem vagyok olyan olvasós fajta. Viszont van egy-két könyv amit kifejezetten szeretek. Úgyhogy elhatároztam, hogy most előveszem az egyiket, és hozzálátok hogy minden egyes beleírt szavat tátott szájjal olvassam el.

Amikor már vagy másfél órája olvastam a könyvet elkezdett csörögni a mobilom. Ránéztem a képernyőre, hogy ki keres. Ismeretlen szám volt. Egy ideig haboztam, hogy mit is csináljak, de végül úgy döntöttem, hogy felveszem, ezért elhúztam a zöld kis csúszkát a megfelelő irányba.

-Haló. -szóltam bele a készülékbe

-Szia. EunHa? -köszönt valaki a vonal másik végéről

-Igen. Kivel beszélek? -kérdeztem meg

-Jah. Bocsi. Felix vagyok. Múltkor a boltban elfelejtettem, hogy felhívjalak, hogy elmentsd a számom.

-Jaj. Szia. Nekem is kiment a fejemből. -válaszoltam kedvesen

-Na szóval, azért hívtalak, hogy lenne-e kedved eljönni velem, valamikor sétálni?

-Öhm. Persze. De mikor?

-Hát majd valamikor húsvét után. Jövő hétvégén megfelel? -kérdezte meg

-Szerintem igen, de majd szólok ha közbejön valami.

-Rendben. Akkor szia!

-Szia. -Köszöntem el

Ez most komoly? Egy fiú elhívott randira?! Jó. Sétálni, de ez már egy randi, nem? Jó csak nyugalom. Semmi komoly.

O O O O O

Amikor lenyugodtam, arra jutottam, hogy mivel csak nyolcra kell ott lennem a szüleimnél, simán van még időm. Ezért beültem a laptopom elé, hogy utánanézzek egy-két gimnáziumnak. Tudom. Taeyong felajánlotta, hogy iratkozzak be az ő sulijukba, de az az igazság, hogy nem küldte el az iskola nevét. Ráírni pedig nincs bátorságom, ezért magamnak kell megoldanom a dolgokat.
Végül a közelebb lévő mellett döntöttem. 2 volt aminek felmentem a honlapjára és kicsit utána néztem. Viszont ami közelebb volt, szebb is, nagyobb, nem kellett annyit gyalogolni oda. Megnéztem és csak öt utcányira van a lakásomtól. Ez kb. maximum 10 perc gyalog. Nincs messze! Jejj!