Júlia a Pál utcában

Éjjel

Igazából nem volt annyira vészes, mint ahogy Júlia gondolta. A fiú az ajtó előtt vár, amig a lány bemászott a kádba, amit egy hatalmas paraván takart. A fürdőben amúgy is sötét volt, csak egy gyertya világított, amit a lány hozott magával. A vizet nem volt ideje megmelegíteni, ezért abban a vizben fürdött, ami a csapból éppen folyt és ami mocskosul hideg volt.

Nem sokkal később kopogás hallatszott, valaki éppen a lépcsőn tartott lefele. Boka gyorsan benyitott a fürdőbe és magukra zárta az ajtót. A lány a paravánon keresztül csak a sziluettjét látta a fiúnak. A fiú által hozott gyertyával immár több fény volt.

- Zárd el a vizet! - suttogta a lánynak. - Apám meg ne hallja, hogy csobog.

Júlia úgy is tett. Csendben üldögéltek. Boka a paraván egyik oldalán, Júlia a másikon. A lány már egészen megszokta a hideg vizet, bár már igencsak szállt volna ki a kádból, úgyhogy nekifogott megmosni magát.

Ahogy magmozdult és a víz a hátára csapott, rájött, hogy talán mégsem szokta meg a hideget, ahogy először gondolta. Olyan gyorsan és csendben mosakodott, ahogy csak tudott.

Boka az ajtónak nyomta a fülét és hallgatta, hogy az apja mikor megy el megint az ajtó előtt.

- Boka...- szólitotta meg a lány. Igencsak ki akart már szállni  a hideg vizből. - Esetleg...

A fiú kezdte kellemetlenül érezni magát, most először fordult el az ajtótól, a kádat a fehér paravánon keresztül meg úgy világította meg a gyertya, hogy ha a lány netán úgy dönt, hogy feláll, a fiú teljes egészében látja majd az alakját.

- Persze...majd...- nem igazán tudott mondani semmit. Csak szépen visszafordult a ajtó fele.

A lány gyorsan kipattant a kádból és betakarta magát. Úgy vacogott a foga, hogy talán még Boka apja is meghallotta volna, aki időközben visszament az emeleti szobájába. A szoba hőmérséklete még hidegebbnek tünt a fürdővíz után.

Gyorsan visszavette a ruháit, mármimt a pólóját, mert a nadrág már nagyon sáros volt az előbbi akció miatt.

Még mindig törölközőbe csavarva előjött a paraván mögül, a ruháit a kezében hozta. Boka amint meglátta a vacogó lányt, levette a pizsama lemvászon ingjét és a lányra adta. Júliának a térdéig ért az ing. A fiúnak nem volt sok ideje a lány vizes lábára tapadó inget bámulni, most gyorsan kellett mozogniuk.

- Gyere - intett a fiú. - Itt helyben megfagysz, ha nem leszünk gyorsak.

Óvatosan kilopództak a folyósóra és onnan a fiú szobájába szaladtak be.

Ahogy mind a ketten az ágyban feküdtek, a fiú, a tegnapival ellentétben, úgy érezte, meg kell ölelnie a lányt. Fintoman átkarolta, és a testével melegítette, a még mindig vacogó lányt.