Júlia a Pál utcában

Most akkor mi lesz?

Bokáékhoz bejutni olyan volt, mint a Mission impossible csak lézersugarak nélkül. Későre járt, ennek ellenére az egész házba égett a lámpa. Nem volt más lehetőség, ha Júlia ágyban akart aludni, akkor bizony a fán kellett felmásznia Boka ablakáig.

Gyerekkorában imádott fára mászni, viszont eléggé kijött a gyakorlatból az évek során. Ahogy a fények kialudtak, a lány egyre magasabbra jutott, mig már csak üldögélt az egyik ágon, arra várva, hogy Boka a szobájába érjen. Valószínűleg az apukája is lefeküdt s azzal Bokát is aludni küldte, mindenesetre nemsokára teljesen sötét lett a házban.

Boka ekkor nyitotta ki az ablakot.

- Most már jöhetsz, mindenki elment lefeküdni. - invitálta a lány.

Júlia bemászott az ablakon. Még mindig a szűk nadrágot hordta a vékony pólóval, és valahogy, ahogy ott álltak, a lányt is feszélyezni kezdte Boka pillantása. Úgy döntött, úgy tesz mintha nem érdekelné, ezért szépen végigmasirozott a fiú előtt és levágta magát az egyik székre.

- Mi történt a Füvészkertben? - érdeklődött Boka miközben a lány mellé ült.

- Találkoztam Áts Ferivel, megmondtam neki, hogy ne keménykedjen, mert nem áll jól, utána leléptem, de követett. Ott megmentette a szitut, hogy az idősebbik Páaztor megtalálta a lapot, amit otthagytunk és ezért amikor nem figyelt, nos elbújtam a bokorban. - a lány olyan iramban mesélt, hogy Boka alig tudta követni. Egyre csak egy pontot figyelt a lány arcán.

- De nem bántott, ugye? Csak mert...- itt elhallgatott és finoman a lány arcához nyúlt. Végig húzta a kezét egy vágáson, a lány felszisszent. Eddig észre sem vette, hogy a meleg folyadék patakozik az arcán.

- Nem bántott, biztosan akkor karcolhattam el, amikor elbújtam. De most nem ez a legfontotsabb, ki kell tanálnunk, mi legyen.- jelentette ki Júlia és próbálta nem figyelembe venni a fiú meleg kezét, ami még mindig az ő arcát simogatta. - Geréb áruló, láthattad te magad is. Ráadásul Csónakos most már tudja, hogy lány vagyok.

- Hát mi van akkor, ha lány vagy?

- Az a nevetek, hogy Pál utcai FIÚK!

- Engem aztán nem zavar. - válaszolta lazán a fiú. - A Gerébes menet viszont már nehezebb dolog, nem szabad tudnia senkinek róla. Hadi titok.

Miután mindezt megbeszélték, a lány a mosdó felől érdeklődött. Igazán ráfért már egy fürdés.

- A folyósó végén, balra. De vigyázz! Az apám járkálni szokott éjjelente, megszokta a katonaságban. Amíg a szobánban vagy, biztonságos, de ha kiméssz...

- Akkor gyere velem! Ha apád benyit, nem lesz itt senki, és legalább meg tudja magyarázni, hogy miért nem tud bemenni a mosdóba. Azt fogja hinni, hogy te vagy ott. - mondta Júlia, aztán elhallgatott. - Igazából ott is leszel, csak...nem egyedül.- valahogy most jutott el az agyáig, hogy mire is készül éppen és valahogy jobban megrémítette, mint az előbbi küldetés.