Láthatatlanság

392 17 2
                                    

2018.07.27.

Van egy jó tulajdonságom: tudom változtatni a lélekjelenlétemet szinte 0, és olyan szint között, hogy a Norvég szarvaspásztor is tudja, hogy mit csinálok. Ez a képesség egy olyan embernek, mint én jól jöhet nem is egy esetben.

Tipikus reggel a mai is. Reggel hat órakor kelek a többi családtag miatt. Ne gondoljátok azt, hogy önszántamból felkeljek hatkor. Egyből valamelyikük szól nekem, hogy csináljak olyan dolgot, ami nekem vagy kellemetlen, vagy fárasztó. Meg amúgy is ki akar hat órakor kimenni kukoricaszárat hordani ából bábe, majd vissza. Én biztos nem. 

Mindig azt mondták nekem, hogy sokat gépezek. Ez igaz is. Mindig is programozó szerettem volna lenni.

Fél kilenc volt, mire leültem reggelizni. Azután mentem a szobámba gyakorolni a feltételes struktúrákat.

Világ éltemben egy jó színész voltam, vagy valami olyasmi. Mindig tudtam leplezni a rosszkedvemet, és mosollyal dudorászva elmenni kenyérért. Manapság egyre több pillanat van, amikor ez nem megy. A szüleim, és a világ által gyakorolt nyomás miatt van ez így. Néha, amikor veszekszek a szüleimmel( vagyis inkább ők beszélnek  és én kussolok) hallani lehet, hogy szétrobbannak a neuronjaim.

Ma volt a városnap. Nem szeretem a nagy ünnepségeket. Sok az ember és mindenki csak pofázik. Nem szeretem, ha valaki pofázik. Szólaljanak meg keveset, viszont valami értelmeset. Ki a faszomat érdekli az, hogy Icuka lement a boltba, ahogy nem volt Pista bácsi kedvenc cukorkája. Inkább beszélnének arról, ami lényeges is. Mondjuk a terrorizmus, a halál, a túlnépesedés, a demográfiai elöregedés, vagy ehhez hasonló dolgok. Na mindegy. Nem lényeges. Rám úgysem hallgat senki. Fogadni merek, hogy te, igen te, az olvasó sem fogadná meg a tanácsaimat. Lehet el sem olvastad az előző bekezdést annak ellenére, hogy a fejembe állítottál egy golyót( nem biztos, csak feltevés).  Nem lényeges.

Annak ellenére, hogy utálom ezt a csiricsáré felhajtást sikerült letesztelni a lélekjelenlétem levételét. Csak lassan kellet lélegeznem, figyelni a környezetemre, kussolni, és úgy mentem el emberek mellett(akik ismernek), hogy azok észre se vették azt, hogy létezem. Persze este volt ez a gyakorlás, nappal nem megy( még béna vagyok). Olyan jól ment, hogy a diszkóba menet a jegyadó se vett észre. Igaz itt a tömeg is közre játszott, de mégis, bejutottam. A fal belül lila volt, mindenhol részeg tinik, és éppen betépett faszkalapok.

Késem a zsebemben volt, mert nem szeretek anélkül elmenni sehova. Beleszerettem a fekete pengéjébe

Hangos volt a zene, és utáltam minden egyes percét. Inkább kimentem a szomszéd focipályára, ahol tiniket láttam nevetni, majd egy sikoly hallatszott. Egyrészt tetszett a női hang sikolya, viszont kíváncsi voltam arra, hogy mi történt ott. Hátha segíthetek. Mármint kínozni. Elhitted, mi?

Sötét volt. Lélekjelenlétem nullán, és elindultam a sikoly irányába. Egyre közelebbről hallatszódott a hang, mikor is egy világító telefont vettem észre. Megkerültem a fényét, és a hátuk mögé mentem. Hárman voltak, és egy volt a földön. 3 csávó és egy csaj a földön.

Nem tudtam, hogy mit csináljak. Ha most leszúrtam volna az egyiket, már ezeket a szavakat te sem olvasnád. Tíz percig álltam ott, majd a sikoly elhallgatott. Három perc után elmentek. Ott maradtam a pálya közepén egy női hullával.

Bekapcsoltam a telefonomon a zseblámpát, és megvizsgáltam a hullát. Egy kés bele volt állítva a gyomrába, mellette kettő szúrás. Piros szoknyája tépett volt, ahogy a kardigánja is. A retikül pántja szét volt szakadva, és meg elvágva. Egy kevés gondolkodás után összeállt a kép.

Valószínűleg a négy alany be van rúgva, mint az ajtó a western filmekben, és kijöttek a pályára pihenni, vagy valami ilyesmi. Az egyik pali éppenséggel akart magának egy jó estét, viszont a csaj nem éppen. Ezért ő a válláról leszakította a retikült, és amint hozzáakart férni a finom falathoz varrónőnek képzelte magát, és megszabta a ruhát. Mikor már a pali nem bírta ideggel, hogy nem szórakozhat elővett egy bicskát, és megbüntette a leányzót 3 hasba szúrással.

A kést( ami bicska) kivettem a nő testéből, és elraktam, majd elindultam haza. A bicska neve piros szűz lett.

Egy Gyilkos NaplójaTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon