Pillangó (Bts ff.) BEFEJEZETT

Prológus

- Háló? –vette fel a telefont Taehyung rekedt hangon, álmosan, hisz hajnali 4 körül már rég aludni szokott –háló, ki vagy?
- Jungkook. Itt vagyok a házad előtt –szólt bele a teljesen ismerős hang, mire a fiú hirtelen felkapta fejét, és csodálkozása révén visszakérdezte:
- Kook? Mit keresel itt? És miért ilyenkor? Baj van?- kezdett el kérdezősködni, mikor az órája felé hunyorított.
- Sajnálom, hogy felkeltettelek. De létszíves gyere ki a ház elé. Itt vagyok -ismételte.
- De miért? Oké... –pattant fel sietősen Tae, mikor kifelé vette az irányt. A vonal másik végén lévő fiú lerakta a hívást, hisz tudta, hogy mindjárt élőben is beszélni fognak.

Tae hirtelen elkezdett aggódni, hisz még sosem kelt fel ilyen váratlan meglepetésre, és nem is tud semmit sem hinni, hogy mégis mit kereshet itt a barátja. Az ajtót feltépve egyből a kapunál lévő fekete pulcsis alakot látta meg elsőnek, mikor gyorsan odaszaladt, hisz bizonyára ő lehet Jungkook. Nyaka köré csavarta karjait, amit a fiú viszonzott is, hirtelen derekánál fogva felemelte, és édes ajkaira tapadt. Ilyen ez a szerelem.
Mikor elváltak, fiúnk még mindig nem kapott választ a kérdésére, ezt jól tudva újra feltette neki:

- Miért jöttél ide?
- Csak látni akartalak. Nagyon sajnálom, hogy felkeltettelek –simított végig Taehyung puha arcán, amit egyből egy édes mosollyal díjazott –holnap átjössz?
- Persze! –vágta rá azonnal a választ –mikor?
- Minél hamarabb –nyomott egy puszit Tae homlokára, a frufruját elsimítva onnan –nem tudtam aludni, úgy éreztem muszáj látnom téged.

Tae szóhoz sem jutott, egyből a fiú szájára adott egy puszit, és csak szorosan hozzábújt. Nem is vette észre, hogy egy szál alsónadrágban van kint, meg Jungkook egyik hosszú fekete pólójában, amiben mindig aludni szokott. Hosszan ölelték egymást, mintha az éltetné őket. Úgy érezték, hogy annyira kell egymás ölelése a másiknak, mint egy halnak a víz. Megfulladnak, ha nem jutnak hozzá.

- Most már menj vissza, nehogy megfázz nekem! –engedi el az egy szál pólóban lévő fiút szomorúan –Siess be!
- De hiányozni fogsz! –konyul le a kisebbik szája, de Kook csak terelni kezdte be a házba.
- Holnap együtt leszünk. Na jóéjt, köszönöm, hogy kijöttél! –nyitotta ki Tae házának ajtaját mikor egy utolsó, hosszú csókot váltottak.

                                    ***

Természetesen Tae egész éjjel virrasztott, csak a takarót, és a párnákat ölelgette, odaképzelve a szerelmét maga mellé. Várta a reggelt, a másnapot, hogy végre egész nap csak Kook-é legyen. A jelen pillanatban csak az aggasztotta, hogy olyan, mintha az idő csiga lassúsággal telne. Jungkook sem tett másként, a telefonjáról figyelt le minden egyes másodpercet, és számolgatta, mikor lesz reggel. Tudta, hogy Tae bizonyára kora reggel fog érkezni, hisz a szerelmesek mindig mágnesként vonzódnak egymáshoz, és minél hamarabb akarják egymást látni/érezni.

Mikor a nap már előbukkant, és az ablak redőnyei között besütöttek a sugarai Tae bágyadt, kialvatlan arcára, akkor már tudta, hogy nincs késő elindulnia. Oldalára fordulva rápillantott órájára, ami 6:00 mutatott. Bár félni kezdett, hogy hogyha ráír párjára, fel ébreszti-e vele. De aztán eszébe jutott, hogy most este is ő keltette fel, amiért persze Tae nem haragszik, nagyon is örült neki, ezért vette a bátorságot a barátjára ráírni.

Kim: Jóreggelt! Nem tudok várni, indulhatok hozzád? –amint elküldte, a válasz egyből megérkezett.
Jeon: Reggelt! Indulj!!! –két szó, de mégis elárul sok mindent. Nem kellett kétszer mondani, a fiú egyből felpattant, és máris a fürdőszobát célozta meg legelső lépésként.

A csap feletti tükörben egy gyors pillantást vetett makulátlan arcára, amit gyorsan le is ápolt, hogy tényleg a legeslegjobb formáját mutassa. Kócos, szőke haját gyorsan megfésülte, majd beállította, ahogyan állnia kell, majd higiéniájával foglalkozva fogat mosott. Mert a mentolos szájíz jobb, mint az éjszaka megevett csoki illatú lehelet. A gardróbhoz sietve gyorsan átfutotta tekintetével ezernyi ruháit, ami mindenféle színben/fazonban megtalálhatók óriási szekrényében. Úgy csinált, mintha az idő sürgetné, mintha csak késésben lenne, ezért ahova először nyúlt, azt vette fel magára. Egy fehér pólót, és egy farmer térdnadrágot sikerült választania, mert eléggé napos időt mondtak mára.
Tae szülei éjjel-nappal dolgoznak, elkényeztetett gyerekükkel alig találkoznak, és most sem volt másképp: a szülők már reggel 6 előtt elhagyták a házat.
Mikor körbenézett szobájában, hogy van-e még valami, amit a telefonján kívül még magával tudna vinni, de csak a kulcsa után kapott, hisz Jungkooknál is megtalál mindent, és ott is otthon érzi magát. Szinte az a második otthona. Szemei hirtelen megakadtak parfümkollekcióján, és gyorsan a legjobbat kiválasztva, ami jellemezi saját magát, magára fújva el is indult.