KÁROS SZENVEDÉLYEK - SOPE [befejezett]

9.

•Hoseok•

Erős lökések miatt kezdtem nyitogatni szemeim. Egyből eléjük kaptam ahogyan a nap éles fénye kiégette retináim.
Morogva fordultam át másik oldalamra,ahol egy mosolygó Jimin fogadott. Várjunk Jimin?mosolyog????
-Szent a béke ?-ültem fel reménykedve kedvező válaszában.
-Miért lennénk rosszban?-kérdezte értetlenül miközben ölembe mászott.
-Chim te mi? Nem értem most ezt.
-Akkor magyarázd el.
- Elmentem az őrsre. Haza jöttem és itt volt Dr.Min ,aztán rám mászott és azt hazudta allergiás.Haza kellett vinnem mert defektes volt a kocsija és megcsókolt. Aztán kiakadtam elmentem venni cigit és hagytam a kiszolgáló csajnak,hogy érted ott lent...Haza jöttem te pedig sírva vártál, azt mondtad ez egy teszt volt.-hadartam el gyorsan miközben magamhoz húztam. Nem bírom ha rosszban vagyunk. Kell nekem a kis mochi.
Hangosan kezdett el nevetni mire értetlenkedve néztem rá.
-Mi olyan vicces? Miért nem utálsz?
-Jaj Hoseok-törölgette örömkönnyeit-mondták már neked,hogy élénk a képzelőerőd ?-még mindig kérdőn kémleltem mire folytatta-Baek hozott haza mert elájultál bent. Keveset eszel és még a minimálisat sem üti az alvással töltött óráid száma.A dohányzást már nem is említem.
-Akkor ez csak egy álom volt ?-meredtem teljesen hitetlenkedve magam elé. Mi a szar??-Mennyit aludtam?
-Körülbelül 19 órát. Kezdtem félni,hogy sosem ébredsz fel ezért keltettelek. Bocsi!-emelte fel államat majd boci szemekkel vizslatott.
-Semmi baj viszont kérdezhetek?-bólintással tudatta velem,hogy igen-Az első kezelés után mikor a doki visszahívott ....tudsz arról amit akkor mondott ?
-Persze az csak egy szívatás volt mivel nem kapcsolódtál be. Bocsi még egyszer. De lassan öltözz!
-Miért?
-Második felvonás.
-Hurrá ......
Gyors csókot váltottunk majd mind a ketten készülődni kezdtünk.
Megfogtam a fehér papírba öltöztetett károsító szálat ,majd egy sercenés után már kint pöfékeltem.
Képtelen votlam felfogni,hogy nem történt semmi. Hihetetlenül nagy kő esett le a szívemről.Sosem tudtnám megbocsátani magamnak ha kiderülne az ellenkezője.Az újabb kezelésre egyáltalán nem volt kedvem.Legszívesebben öt éves módjára leülnék az ajtó karba tett kezekkel ,hisztizve,sztrájkolva a rendszer ellen. De huszonhét éves fejjel eléggé furcsán nézne rám Chim. Talán majd egyszer...végülis sosem növünk fel.
Hosszú idő után először voltam felhőtlen kedvemben. Most valahogy sikerül félre tennem a terápia miatti ellenszenveim.
A konyhába mentem miközben gyorsan magamra kaptam egy fehér póló és fekete farmer kombót.
Ásítva kevergettem teámat. Néha ki tudnám vágni Jimin hülye édesítőszer piruláit, nehezen oldódik és szar íze van.
Látóterembe Jimin formás segge szökött be mire megálltam tevékenységemben.
Almáit feszülős bőr hatású nadrágba bújtatta, amitől szám sivatagokat megszégyenítve száradt ki.
Óráját próbálta magára tenni ezért oda sétáltam teámat letéve az asztalra előtte.
Magam felé fordítva testét, láttam ahogy fehér bársony ingét háromnegyedig gombolta csak be.
Miután sikerült rászerelnem drága karperecét, végig simítottam fedetlen kulcscsontján. Borzongás futott végig testén mire elragadott a vágy egy pillanatra. Szívesen tepertem volna ott helyben de tudtam erre várnom kell.
Megint ott voltunk abban a váróban ,izgulva,egymás kezét szorongatva.
-Hoseok,Jimin-jelent meg egy felettébb jó kedvű Dr.Min-Ti jöttök!-mosolyogva invitált beljebb minket.
Miért érzem azt,hogy ebből semmi jó nem fog ki sülni?

••••••••••
Annyeonghaseyo!
A 9. részt most kisebb csavarral fűszereztem. Igen...elismerem nem valami eredeti. De átírni nem akartam a sztorit, mégis másképp szerettem volna tovább folytatni. Remélem azért tetszett!
Köszönöm a megtekintéseket és a szavazatokat! Hibák mint mindig javítás alatt.😊
Puszi😘📝⭐️
U.i.:Akit érdekel egy kis Jikook az az új könyvembe lessen bele!😇