KÁROS SZENVEDÉLYEK - SOPE [befejezett]

18.

•Hoseok•
/a vesszőket,majd idővel javítom/

-Apa itt vagy?
-Apa itt vagy?
-Apa...!-éreztem egy kissé hideg kezet nyakamnál.
Hirtelen éles fény vette célba retinám. Szemem elé kapkodva keltem fel az asztalról.Miután nagy nehezen feltápászkodtam,kérdőn néztem a felém tornyosuló emberekre.

-Mi történt ?-töröltem le szám sarkáról a kifolyt nyálamat.

-Röviden és tömören?-kérdezte Jimin felvont szemöldökkel.Bólintottam,de csak éppenhogy ,mivel a fejem kegyetlenül lüktetett.-Vedeltél. Egymás után húztad le alkohollal töltött poharakat! Aztán egyszer csak elájultál-forgatta meg gyönyörű szemeit.

Valahol bántam,hogy nem történt meg a csók.De örültem is ,nem akartam elveszíteni Jimint.Yoongi csak fellángolás.
Biztos az újdonság szele hozta ki belőlem ezt az érzést.

-Ohhh-néztem végig a megvető arcokon.Csak szerettem volna eltűnni.

Lassan köddéválni, mint ahogy a számból kiáramló füst szokott,nonfiguratív mintákkal elszállni és többé nem jönni vissza.

Ni Neul vinyogó hangján kezdett el sípákolni,miszerint ő hazamegy.
Neki nincs lelki ereje ehhez.
Huh valaki kicsit többet ivott ...nagy dolog. Jimin szúrós tekintete szinte nyomott hagyott bőrömön. Komótos léptekkel indultak meg a bejárat felé.
Yoongi kissé szánakozva nézett rám.
Miután sikeresen magukra vették textiljeiket,Jiminhez fordulva mind a ketten puszival köszöntek el tőle.
Meglepetésemre Ni Neul elém állva ,lábujjhegyre tolva magát,nyomott puszit arcomra. Azonban bal oldalamon kissé elídőzött ,fülembe súgva:Szánalmas vagy Hoseok!
Ennyire nagy bűn,ha az ember kicsit felönt a garatra?
Yoongi nézett farkas szemet velem,nem tudtam kiolvasni semmit sem belőle. Érdekes tekintette borzongásra késztetett.
Kimérten hajolt arcomhoz,lágy puszit hintve rá,majd másik oldalamnál megismételte mozdulatát azonban itt szám széle volt a végpont. Leheletnyit csoszogtam hátra egyből.Mit csinál?
Elköszönve slisszantak ki házunkból,ezernyi kérdést hagyva bennem.

-Jungkook,Taehyung menjetek fel-mondta azzal a hanglejtéssel a fiatalabbaknak Chim.

Veszekedés lesz. Messziről megérzem és csakis akkor veszi elő ezt a hangszintjét.
Számát elhúzva álltam be megszokott helyemre. A kanapéra támaszkodva,leszegezett fejjel vártam a kezdést.Trappolva állt be a konyhába mosogatni ,legalábbis az edények csörgése ezt hitette el velem.

-Hallgatlak -sóhajtottam fel.

-Megaláztál Hoseok!-nézett rám.

-Azzal,hogy kicsit többet ittam? Mi van veletek? Ez eddig sosem volt gond!

-Aranyos vagy Hoseok-rázta meg fejét gúnyosan nevetve.

Kérdőn néztem rá ,mire abbamaradt nevetése. Feje piros színbe vonta magát,teste megfeszült.Velem szembe fordult,habos kezeit ökölbe szorítva eresztette a pultra.

-Azzal nincs semmi gond,hogy iszol, igaz tehetnéd mértékkel. De tudod milyen égő és kellemetlen volt nekem? Azt hittem ott ájulok el én is! -ordította miközben szemeiből lassan kezdtek szivárogni könnyei.

-Mond már el mégis miről beszélsz bassza meg!-emeltem fel hangom,rászorítva a puha anyagra.

-Nem is tudom-tette mutató ujját ajkaira-Oh megvan!-emelte maga mellé ,mintha egy kis lámpa égbe feje fölött - Rohadtul Yoongi nevét sóhajtottad ,és akkor a kis csók meg ki tudja milyen jeleneteidről ne is ejtsünk szót! Igen,jól hallod Hoseok! Kibaszottul eljátszottad,hogy mit tennél vele tudat alatt. De legalább megtudtam mi jár abba az idióta fejedbe! Gyűlöllek érted?-esett térdre ,zokogva- Látni sem akarlak! Miért csinálod ezt velem? Mit nem adok meg?

-Mindent megadsz-suttogtam,fájt látni,hogy rosszat okoztam neki-Nem akartam. Nem tudom mi vitt rá! De ha már itt tartunk ,egy szót sem szólhatnál ezért! A Taehyungos kis afférod után ,megérdemelted Park! A fiúnknak barátja ,hogy voltál képes rá ? Te nevezed magad szülőnek? Undorító vagy!-sziszegtem arcába,időközben közelebb araszoltam hozzá. Ijedten kapta rám tekintetét. Csak nem talált süllyedt édes?

-De é-èn ne-nem.N-ne-nem volt s-se-semmi-dadogott zavartan-Nem történt semmi! Megnéztem lázas-e vagy sem-szedte össze magát,azonban előbbi dadogása miatt nem tudtam teljesen elhinni neki.

-Persze ,a pók pedig medvét eszik! Ne nézz hülyének Jimin! Örülj inkább,hogy nem hagytalak el! Ahogy annak is,hogy Kook nem tud semmit!

-Nem történt semmi Hoseok az istenit!-álltunk fel mindketten.

Szemet forgattam ,már belesétáltál a csapdába Chim,nem szabadulsz.
Elárultad magad.
Csendben álltunk egymás előtt,gondolatainkba mélyedve.
A fejem végre abba hagyta eszeveszett lüktetését.
Feszültségünk oldódni látszott,testtartásunk kissé ellazult.

- Hoseok...figyelj-simította kezét arcomra-szerinted én is hibáztam,szerintem te is. Mi lenne ha eltemetnénk ezeket magunkba és szeretnénk egymást?-nézett fel szemeimbe.

Tudta a gyenge pontjaimat,folyamatosan ki is használta ezt. Nagyot sóhajtottam,higgye csak el,hogy minden rendben. Amikor lesz bizonyítékom,támadok.

- Jól van Chim-kisujjamat nyújtottam felé-Ígérjük meg ,hogy soha többé nem hozzuk ezt fel!

••••••••
Sziasztok!
Nem a legjobb résszel érkeztem,sajnálom!😓
Nyaralok,így kicsit nehezen de igyekeztem olvasható részt írni.
Remélem azért nem volt annyira vész.
Igyekszem összeszedni magam!🤕
Elnézést a hibákért!
Ha ennek ellenére is tetszett ,kérlek támogass egy csillaggal esetleg kommenttel. Igaz most nem érdemlem meg.💬⭐️
További szép szünetet!❤️

Ez a gyertya pedig égjen Taehyung nagypapájáért!❤️