KÁROS SZENVEDÉLYEK - SOPE [befejezett]

14.+Információ

•Hoseok•
/előre is elnézést a hibákért!/

-Gratulálok!Nem értem miért vagy kiakadva, másoknak ez öröm hír szokott lenni általában.

-Igen,nekem is az lenne,ha nem lennének érzéseim más iránt.

-Oh,így már kicsit más az egész.-vettem elő életem kedvenc dolgát,ami pár pillanattal később már számban oldotta magát-Lehet csak egy fellángolás.Ne parázz rá!-szívtam nagyot parázsló szálamból.

-Mi van ha nem csak egy fellángolás?-emelte rám gyönyörű íriszeit.

-Egy szar helyzet.Akkor pedig legyél egyenes és mond meg Ni Neulnak az igazat! Néha sokkal könnyebb az őszinte utat választani akármennyire is fájdalmas.

-Lehet,hogy igazad van.

-Milyen érzéseid vannak vele kapcsolatban?-kérdeztem miközben szívem fájdalmasan szorult össze.
Titkon reméltem,hogy én vagyok az az ember de tudtam,hogy lehetetlen.

-Huh egyszerűen megbabonáz.Gyönyörű ajkai vannak melyeket szívesen kebeleznék be a nap minden percében.Messziről látszik,hogy ápolt és tökéletes testalkatú.Nem nagyon ismerem még,de már most képes lennék vele együtt lenni.Ha nincs velem vagy nem látom,belülről emészt a fájdalom.
Akárhányszor megpillantom a hasamban "pillangók" kezdenek repkedni,testem lángolni kezd a szívem pedig ki akar ugrani a helyéről.-mondta teljes beleéléssel, amivel szívemet egyre apróbb darabokra törte.

Mi a szarért fáj ez nekem? Nem vagyok belé szerelmes. Ez csak egyszerű vonzódás,remélem.

-Ez nem tűnik fellángolásnak.-sóhajtottam,eldobva szürőmet-ez annál jóval több Doki.

-Tudom Hoseok! Ez a problémám!Kikészít!-túrt bele kezeivel szőke tincseibe ,majd térdén kezdett támaszkodni. Vállai ismét meg-meg remegtek, amiből egyből tudtam,hogy sír.

-Sajnálom doki.De lehet egyszerűbb lenne ha elfelejtenéd.Gondolj bele,ott van terhes párod,mi lenne ha elhagynád?
Ha eddig jól megvoltatok,nem éri meg elhagyni egyes érzések miatt.A közös gyermeketeket hordja a szíve alatt.

-Tudom.Köszönöm,hogy meghallgattál!
Csak tudod nehéz lesz mivel a páciensem.Bocsánat,de mennem kell!Szombaton találkozunk!Szia!-nyomott puszit arcomra,a hirtelenség miatt pedig nem tudtam el hajolni.

Nem köszöntem el,csak bámultam távolodó alakját.Arcom azon a ponton szabályosan lángolt.Biztos voltam benne,hogy arcom versenybe szállhatott volna egy homár vörösségi versenyen.
Nem tudtam kiigazodni érzéseimen,egyszerre gyűlöltem is ,és vágytam is rá. Mintha egy körforgás lett volna köztünk ami hol az utállak oldalon volt hol a akarlak oldalon.
Fájt igen,hogy egy másik pácienséhez voltak romantikus szálai.Nagyon reméltem,hogy egyszer csak félbe szakít kimondva a nevemet.
De nagyon jól,tudtam ,hogy ez nem fog megtörténni csak a szívem vágyott erre.
Kavargó gondolataim közben a földön lévő kavicsokat rugdostam messzire száműzve őket.Mintha ők tehenének lelkem fájdalmáról.Néha egyszerűen csak jól esik az embernek élettelen tárgyakon kifejezni fájdalmát vagy haragját.
Lassan indultam a kocsihoz,nem siettem sehová legszívesebben a temetőbe mentem volna,elmondani anyámnak bánatomat.
A garázsajtót halkan csuktam be,hiszem fogalmam sem volt,hogy lefeküdtek-e már aludni.
Óvatosan mozgással, léptem át a küszöböt. Csak az éjszakai fénysor világította be a ház alsó szintjét.
Susmorgásra lettem figyelmes mire a lehető leghalkabban a hangok felé settenkedtem.
Kilesve az ajtófélfa mögül láttam meg Jimint és Taehyungot.
Jimin bal keze a fiatal arcán pihent miközben közel tartva arcát a másikéhoz beszélt hozzá.
Sajnos ahhoz ,hogy halljam őket túl távol voltam.Kicsir furcsálltam a dolgot hiszen a fiunk barátjával miért van ilyen jóba? Reggel óta 'ismerjük' valamennyire ,máris ennyire közel kerültek volna egymáshoz ?
Félretettem gyanakodó énem ,majd kilépve az ajtó mögül, toroköszörüléssel rebbentettem szét őket.

-Basszus Hobi! A frászt hoztad rám!-tette szíve elé kezét Jimin.

-Mit csináltok ?-kérdeztem komoran,sejtelmesen méregetve közben őket.

-Taehyung nem érzi jól magát.Ezért megnéztem,hogy nem-e lázas. Közben pedig elmondtam neki,hogy ha baj nyugodtan keltsen fel.-hadarta el ,Taehyung homlokára téve kezét majd oda húzva ,enyémmel váltotta fel.

Tényleg forró volt a homloka,de fogalmam sem volt ,hogy tényleg a láz miatt vagy csak Jimin közelsége miatt.
Érdekes.

-Értem.Tényleg forró, adtál neki lázcsillapitót?

-Igen előbb nyomtam a kezébe.-mutatott Taehyung tenyerére melyben ott díszelgett a pirula.

-Víz pedig van Kook szobájába! Jó éjt Taehyung!-néztem szemébe kissé lenézően.Tudja,hogy ki itt az úr.

-Jó éjt Hoseok hyung! Jimin hyung!-hajolt meg előbb nekem majd Jiminnek majd végül felfelé sietett.

-Menjünk aludni Park!-húztam magam után feszült testét. Tudtam,hogy a megszólítása miatt lett az. Csak akkor hívom így ha nagyon mérges vagyok.
Kibaszottul mérges voltam rá is,meg úgy az egész világra.
Miért nem élhetünk nyugodtan és békésen?

•••••••••••••••••
Annyeonghaseyo!
Remélem tetszett ez a rész is!
Nos őszinte leszek ,nem élem a legjobb napjaimat sem lelkileg sem testileg.
Elsősorban elkaptam egy vírust, amitől semmi erőm és egész nap komor a hangulatom.
Másodsorban pedig,nem érzem magam biztosnak a történettel kapcsolatban.
Eléggé béna de lehet csak én érzem így,ha lesz erőm lehet egyszer átírom.
De....az is felmerült bennem,hogy mi lenne ha csak egyszerűen így hagynám,befejezetlenül.💔
Magam sem tudom,hogy mi lesz, de egyelőre írom tovább!
💡Harmadsorban pedig,tegnap megszállt egy ihlet angyal, és új könyvre kényszerített. Ami nem más lenne mint egy Yoonkook ship kis Taegivel!
Aki szereti ezt a két shippet ,nézzen bele egyenlőre még csak a prológus van fent!

Köszönöm a figyelmet és a szavazatokat!
És persze az 1K megtekintést CSODÁSAK vagytok!!!! Ha tetszett ,kérlek hagyj jelet !⭐️📝Köszönöm ,köszönöm ,köszönöm!❤️❤️
2018.07.19.
-Tria