A lúzer lány és a menő srác /Befejezett

11.Rész

Azon az órán nem nagyon tudtam figyelni és a többin sem ebben a 2 hétben. Derek valami okból kifolyólag az utóbbi időben egyfolytában idegesít. Túl sokat figyel engem. Már kezd nagyon felhúzni.És már robbant is a bomba a mai napon a nagy szünetben.
Éppen az udvaron olvastam egy könyvet, mikor Derek mellém ült.
-Zavarok? -kérdezte vidáman.-Szóval, nem vagy beszédes hangulatban!-már kezdett felmenni bennem a pumpa.-Tudod van egy hav......-nem tudta befejezni, mert közbeszólt.
-Befognád legyszives?!-kérdeztem dühösen.
-Mi bajod?
-Nekem mi bajom?!!Neked mi bajod?!Nem hagysz olvasni és egyfolytában nézel! Ez már nagyon idegesít! -robbant ki belőlem.
-Nem csináltam semmit!
-Már nagyon idegesitesz Derek Whith! Hagy már békén! -azzal elsétáltam.Biztos voltam abban,hogy nem sértettem meg ,mivel neki ez csak egy játék

Derek szemszög

Amit Elena mondott az nagyon fájt. Nem tudom, hogy miért érzek így, de nagyon fájt. Lehet ,hogy kezdek bele szeretni a lányba? Nem !Biztos ,hogy nem . Én Derek Whith vagyok. Egy nőcsábász ,aki nem elégszik meg csak egy lánnyal. De ő olyan szép és okos és kedves és és tökéletes. Nem szabad ilyenekre gondolnom.
-He ,haver!-rázogarja a szemem előtt a kezét az egyik haverom.
-Mi van!-leltem el a kezét.
-Már öt perce becsengettek!
-Basszus!!-felugrottam ,majd szaladtak is a terembe. Bekopoktames bocsánatot kértem a késésért,majd leültem. Raneztem Elenara, aki meg a tekintetével sem ajándékozott meg.
Szomorúan fordultam a tábla felé,de nem figyeltem csak belemerültem a gondolataimba.
A nap további részében, mintha nem lettem volna önmagam. Nem volt semmi kedvem ,még egy mosolyra sem tudtam húzni a számat. A nap végén lassan ballagtam a kocsim fele. Mikor már az autóban ültem megpillantottam Elenát. Mosolyogva hallgatta barátnője mondandóját. Néha-néha bele nevetett a történetbe.
Annyira gyönyörű, mikor nevet.Nem tudom ,hogy miért, de boldoggá tesz az ha ő boldog. Onnantól egész nap jó kedvem volt.

Meghoztam a következő részt! Puszi! 😘