SZJG Cortez szemszögéből

Kezdet - Szeptember 10. Szerda

Kivételes alkalom. Nem aludtam el. És a felkeléssel sem volt probléma. Mindennel időben végeztem, de annyira, hogy szinte még korán volt. Wow. Sohasem gondoltam volna, hogy ilyenre is képes vagyok. Mint mindig most is deszkával mentem. Mivel még rohadt korán volt (legalábbis az iskolába igyekvő diákok számára) nem találkoztam útközben Ricsivel. Most először én vártam a srácokat a suli lépcsőjén ülve. Először Ricsi futott be, aki rögtön lecsapta magát mellém. Már készültem volna arra, hogy felhozza a Reni témát, de inkább a Lost legújabb részéről beszélt. Megígértem neki, hogy ma már tényleg belekezdek. Közben megérkeztek Virágék. Igen Virágék. És igen szándékosan írtam, hogy Virágék. Köszöntek, megálltak mellettünk, már épp kezdtem volna kínosnak érezni a szitut, de akkor megjelent mindenki megmentője Dave.

- Zsolti nincs még itt, ugye? - dörzsölgette a tenyerét. Milyen kis ördögi lett hirtelen.

- Nincs - válaszoltam neki. Mintha nem lehetne észrevenni, ha valaki hiányzik egy megszokot társaságból :D. Közben megérkezett Zsolti

- Ki volt az az utolsó, nyomorult... - kezdett bele.

-Mi történt? - pislogott Dave ártatlanul, de nagyon rossz színész, simán át lehetett látni rajta

-Hogy mi? Hogy mi történt? Huszonnégy pizzát küldtem vissza tegnap este, és csak nem értették meg, hogy nem mi rendeltük! Apám teljesen hülyének nézett!

-Sajnálattal hallom - bólogatott Dave.

-Tudom, hogy te voltál! De ezzel nincs vége- fenyegette meg Zsolti.

Közben a lányok bementek. Zsolti és Dave tovább nyúzták egymást. Majd mikor már közel volt a csengőszó, nagy nehezen mi is bevánszorogtunk. Persze Máday még végigüvöltött rajtunk.

- Pósa, igazítsd meg a ruhád, mert édes fiam úgy nézel ki mint egy hajléktalan. Antai-Kelemen húzd ki a füledből azt a zsinórt, Felmayer tedd el a telefon, vagy én teszem el, Nagy Zsolt, te meg mégis mit eszel? - Erre mondjuk mi is kíváncsiak voltunk, csak nem mertük megkérdezni, mert féltünk a választól.

- Drága igazgató helyettes asszonynak jelentem ez itt nem más mint rántott cukkini majonézzel és kovászos uborkával. - mondta büszkén. Na eddig se voltam éhes de ezután... Máday eltátotta a száját, majd egy kis fáziskéséssel, és a csengőnek hála:

- Induljatok mind órára, Nagy Zsolt, neked meg ha esetleg gyomormosásra lenne szükséged a kórházba.

- Köszönöm igazgató helyettes asszony, de az egészségemmel semmi probléma.

Hát ilyen jókedvűen indultunk órára. Könnyű nap volt, angolból dogát írtunk, amit szerintem le se írok hogy hogyan sikerült (nagyképűség a négyzeten). Tesin megint csak fociztunk, ezt el tudnám képzelni 4 évig, szegény lányok viszont futkároztak, bár Kinga és az a-s-ok jól bírták, Virágék viszont... Inkább látványosan szenvedtek, legalábbis nekem úgy tűnt. Ricsi viszont megint kiszúrta, hogy őket bámulom. A francba. Muszáj elfelejtenem, hiszen nyilvánvaló, hogy nem érez irántam semmit, esetleg utálatot, de ez se segít a helyzeten. Ma az infó és a suliújság volt soron a nyílt szakkörök hetén. Dave ment infóra, szóval megvártuk az aulában. Ha jól hallottam Reni megpróbálja az újságot, remélem bekerül. Amíg vártunk én videókat néztem a neten, Ricsi mangát olvasott, Zsolti meg a büfében szerezett muníciót pusztította. Együtt indultunk haza, de mivel senkinek sem volt kedve ma már semmihez, inkább nem találkoztunk később. Otthon a nagyi éppen pitét sütött :), ami azért jó, mert azt én is megeszem (de csak a nagyiét, vagy ami amerikában van). Szóval pár üveg kólával és 3 szelet pitével idilli délutánt töltöttünk együtt a szobámban, miközben a Lostot néztük.

Dave és Zsolti 5/5 alig várom, hogy még mivel fogják egymást szívatni :D

Elfelejtem Renit terv 5/2 nem igazán halad, de ma jár a dicséret, mert nem gondolom hogy sokat bámultam volna (az tanóra nem számít, ott muszáj ránéznem mert előttem ül)

Pite 5/5* Imádom. És a nagyit is. :)

Sziasztok, ez egy ilyen rövidke rész lett, de ez a nap a könyvben is rövid, szóval légyszi ne kövezzetek meg :D Mert hát tudjátok olyan ez mint a matekban az egyenes arányosság :)