9.

1.1K 42 0
                                    

Ma van a mecs napja. Lasaan kovájogtam le a lépcsőn. Éppen a pirtosomat ettem mikor valaki hirtelen a fülembe ordit:
- Hajrá birkák!
Persze , hogy Ábel.
- Baszus Ábel - fogtam a fülem.
Majd röhögve leült és két piritost betolt.
- Talád ki ki lesz a csapattársam- monta unotan.
- Egy ember? - tártam szét a karom.
- Tudjuk , hogy hülye vagy Dalma de ennyire azért ne mutasd ki - csoválta meg a fejét.
Mintha meg sem hallotam volna bele ittam a narancslevembe.
- Hát aki a csapatomba lesz az Lovasi Dávd - monta undorodotan.
Erre én kiköptem az italt. Majd Ábel úgy nézet rám mint egy idióta. Majd megköszörülte a torkát és folytata:
- Tudom , hogy ez rossz hír . De az a narancslé kurva drága volt- mutatot rá- Anyu velem vetette meg velem .
Aztán újra bele ittam és kiköptem. Mire elmosolyotam.
- Hálátlan - mérgesen figyelte ahogy kimegyek az ajton.

A suliban mindenki bulizot, újongot. Ma pedig csak az első kettő óra lesz megtartva ezért a harmadik órát Kittivel töltötem az ebédlöben. A fiúk mecs elötti edzésen vannak ezért ketten ültünk.
- Na- szolalt meg Kitti - És most mesélsz a családi hétvégéről!
- Rendben - montam nyügösen. Nagyon figyelt részretről részletre . Mire végeztem teljesen megkönyebültem : - ...hát ennyi.
- Hát ez a bátyád jó nagy arc - jelentete ki. - Kiváncsi lennék rá.
- Akarsz vele találkozni?- kérdeztem döbenten.
- Ja - vonta meg a vállát.
- Oké . Mondjuk holnap?- kérdeztem.
- Rendben - monta Kitti.

A mecsre mentünk Kittivel. Mikor láttam a bátyám hogy jön ki a tapsviharra . Elástam volna magam. Elkezdödöt a bikák és a kakasok mecse . A bátyám természetrsen sosem paszolt Lovasinak. Dávid sem neki. Aztán Endre lepaszolta Lovasinak. Ő pedig belötte. Toroknk szakatábol üvöltötünk. Aztán elkomolyotam. Mit csinálok?
- Úgye milyen jó Dávid - kérdezte Kitti vidáman.
- Biztos - vontam meg a vállam.
Furcsán nézet rám aztán a focit nézte.
Bátyám még rugot egy golt amire az összes ponponlány elkezdet sikitozni. Ábel dobot feléjük egy csokot . Amin elkeztek sikitozni újra. Legszívesebben megöltem volna magam.
A végén 2:0 lett. Megnyrtük telitorokbol orditotuk hogy BIKÁK. Majd Jakab felrohnt hozzàk .
- Éjfélkoz tűzijáték ezért gyertek- monta.
Mire csak bolitotunk. Nem tudom ,hogy szökök meg de majd megoldom.

Haza értem és Ábelt láttam ,hogy apát nem hagya békén.
- De léci - monta Ábel.
- Nem mert tudom ,hogy ugy jösz haza mint junius 12.-én. Részegen- vágta rá apa dühösen.
- Nem leszek az - majd megpillantot engem - Dalma is jön.
- Hova ? - kérdeztem.
- Ábel elakar menni a tűzijátékra - monta sohajtozva apa.
- Én is szeretnék menni - vontam meg a vállam.
- Akkor mehetek - monta apa. Majd Ábelre nézet - De ha részegen jön haza bármejikötök agyon ütöm.
- Rendben - montauk.

Tízenegykor elindultunk. Majd útközben megszólalt Ábel:
- Amugy tudod ,hogy kihasználtalak. Inni fogok.
- Leszarlak barom - vontam meg a vállam.
Odaértem Kittiékhez mindenk már ott volt de Lovasi seholsem volt jobb is igy. Pont éjfél elött pár percel értünk oda. Éppen Kittivel beszéltem . Amikor egy srác elkezdet gitározni. Meghalotam a dalamot és felismertem. Marsmello - Frends. Elkeztem énekelni miközben a srác mellé ültem. Majd észrevettem ,hogy mindenik minketbámul ezért abbahagytam.
- Ne már folytasd csajszi- orditot oda az egyik focista .
A gitáros srácra néztem aki bolintot. Mire folytatam . A szám végén meghalotuk az első tűzijátékot. Mire mindenki tapsolt. És páran lecsusztaták ez elsö piát. Elmentem a sráctol és oda álltam a barátaimhoz.
- Ez gyönyörű - jelentetem ki az égre nézve.
Hirtelen elkapta a karom valaki és elhozot onnan. Felnéztem rá. Dávid állt elöttem. Nagyon közel lépet.
- Gyönyörű a hangod - sutogta az arcomba.
Teljesen lesokkollva figyetem ahogy közelit az ajka az enyémfelé. Mit csinálsz Dalma ? Lovasi Dávid akar megcsokolni!
Mire megállitotam.
- Nem tudjuk ezt tilos - majd mély levegőt vettem . Sutogva folytatam - Kérlek ne!
Erre elengedet . Probált a szemembe nézni de nem engetem. Elöktem magamtol és láttam ,hogy Jakabék a bátyámat probálják összeszedni. Oda mentem segiteni. Majd visza néztem a hátam mögé , de Dávid már eltünt.

EllenségekWhere stories live. Discover now