Amelia Stark

Veszekedés

A következő napok lazán teltek és semmi izgalmas nem történt. Máig.
Reggel a híreket olvasgattam, mikor belefutottam Ivan Vankoba:

"Ivan Vanko a tegnapi napon meghalt a börtönben."

Azt hittem kiköpöm a müzlimet. Miért van olyan érzésem, hogy ez nem igaz? Azonnal meg kell keresnem Petert. Szóltam Happynek, hogy hamarabb megyünk és siessünk. A suliba érve mindenhol kerestem a barátomat, de sehol sem találtam.

- Hahó! Lia! Itt vagy? - kérdezte Liz.

- Igen... igen... Nem láttad Petert? - lihegtem.

- Nem, miért?

- Mindegy majd megkeresem...

- Meséltem már, hogy elhívott a bálba? - kezdte Liz mosolyogva.

- Nem még nem... - szorult össze a gyomrom. - De nagyon örülök neki!

- Sajnálom, hogy te nem jössz. Az őszi bál minden évben nagy buli! De azt is tudom, hogy egy Stark party sokkal nagyobb durranás. Oda vagy hivatalos.

- Igen. Fizikával kezdünk ugye? - tereltem a témát.

- Hozom a cuccom és mehetünk. - indult meg a szekrénye felé.

Nekidőltem a szekrénysornak és megkérdeztem magamtól: Mond Lia, normális vagy??? Nem nem, Amelia Stark egy idióta...

- Jó reggelt Lia! - köszönt nekem Ned.

- Azt mond mi ebben a jó? - nevettem a plafont nézve.

- Elmarad a kémiánk. Például. Peter?

- Fogalmam sincs. Én is őt kerestem. - túrtam bele a hajamba.

- Amúgy mi újság a szerelmi háromszöggel? - kérdezte.

- Nincs semmijen háromszög... nem fogok küzdeni senkivel senkiért! Úgy érzem ezt már kinőttem! Nekem most órára kell mennem! Később találkozunk Ned! - köszöntem el tőle.

Megkerestem Lizt és a teremben leültünk a leghátsó sorba. Elővettem egy darab lapot, majd nekiálltam rajzolni, amég Liz beszélt hozzám.

- ...hihetetlen, hogy tényleg megjelent Pókember! Szinte testközelből láttuk! Nyilván megismert téged! Ez olyan jó lehet neked!

Ekkor lépett a terembe Peter. Nem is tudom mi fogott meg benne.

- Szia Liz! - köszönt rá a barátnőmre, majd leült a tőlünk balra levő padsorba, az utolsó előtti padba.

- Szia Peter! - mosolygott rá Liz.

Intettem neki, de kétlem, hogy észrevett volna, mert elmerengett Liz tekintetében.

- Hol is tartottam? - kérdezte Liz.

- Pókembernél... - válaszoltam félig unottam félig szomorúan. Erre a szóra Peter is felfigyelt.

- Jól vagy?

- Persze! - csengettek be. - A szünetben folytatjuk.

Nem tudom meddig fogom ezt bírni. Vagy elnyomom vagy bevallom az érzéseimet. De a két legjobb barátom szerelmes egymásba... Egyik sem érdemli meg, hogy közéjük álljak. Mi a legjobb megoldás?
Új személyiséggel elköltözni Braziliába. Ezt fogom tenni! Egy tökéletes terv.
A fizika után kémiánk lett volna, de elmaradt így leültem az egyik padra az udvaron. Tovább olvastam a híreket, de semmi nem derült ki Vankoról.
Ekkor lépett Blair mellém.

- Szia Lia! Akkor jó neked a holnap?

- Igen persze! Kettőre jössz?

- Igen! Már alig várom a bál! Iszonyatosan jól néz ki az a ruha amit kinéztem!! Ha meglátják rajtam...