Darcy.
Szőke,már-már szürkés haj jellemezte őt. Zenei ízlése keveredett a rock,a pop és a rap műfajjal.Egy nap,meghívást kapott egy előadásra,több mint kétszáz vendéggel együtt.Pénteken este szépen elővette szekrénye aljából a rózsaszín ruhás dobozt, melynek tetejére a következő volt írva : " anya ruhái".Könnyes szemekkel felemelt egy fekete ruhát,s szinte azonnal beleszeretett.Eldöntötte hogy ő igenis megtiszteli édesanyját ennyivel,és elénekel egy gyönyörű dalt neki,hátha talán majd ő is könnyes szemmel fog állva tapsolni ott ahol van.
Másnap reggel izgatottan a tükör elé állt és kifésülte haját.Egész nap a dalát hallgatta,amit még régebben írt egy barátjával.Pont akkor amikor teljesen bele volt zúgva egy fiúba,ezért ez meg is látszik a szövegén.-Kicsim,készen vagy?-nyitott be szobájába édesapja,amikor az óra hat körül járhatott.
-Igen.Mehetünk.-sóhajtott apró mosollyal arcán,és az öltönybe öltözött férfi után eredt.Autóba szálltak,s út közben Darcy csakis a gyomrában keletkező görcsre tudott gondolni és arra a sok szempárra,amik őt fogják majd nézni és keresni rajta a hibát amit aztán majd megsúghatnak egymásnak,esetleg kinevethetik emiatt.Végül megérkeztek egy fehér épülethez,ahol minden ablakon pontosan látszódott hogy gyönyörű világítás van odabent.
-Nem kell mitől félned.Ügyes leszel.Mint mindig.-mosolygott rá bíztatóan az apja,ezzel kis reményt és erőt adott neki.Beléptek a hatalmas helységbe,s néhány ember feléjük kapta tekintetét.
Pár perccel a kezdés előtt,Darcy a színfalak mögött várakozott és próbált megnyugodni.Egy szobában kapott egy kis időt felkészülni,ám látszott hogy amennyire gyönyörű odakintről az épület,az a szoba arról árulkodott hogy nem igen foglalkoztak vele az elmúlt évek alatt.A falról a tapéta elengedte magát,megmutatva ezzel a kopott falat amit el akartak fedni.Egy sminkasztal volt a szoba közepén,valamint egy kanapé.Darcy az asztal előtti székben üldögélt és tükörbeli énjét nézte és enyhén megvilágított arcáról szinte sugárzott hogy ez lesz élete első fellépése.
Hirtelen valaki benyitott az ajtón,s kihívta mint következő énekes.Az opera után pont tökéletes egy lassú zene.Kicsit lenyugszik a közönség,s talán visszatér a hallása az erős énektől.
Darcy kezébe egy mikrofont nyomtak és kiküldték a színpadra,ahol aztán egy reflektorfény világított rá.Sokkal erőteljesebb volt mint a szobai lámpa,emiatt kicsit rosszul esett szemének.A földet pásztázta,miközben elindult a zene.
Ahogy haladt az énekben,egyre felszabadultabbnak érezte magát.A közönség hatalmas tapsviharba kezdett,Darcy viszont az első sorban megpillantott egy fiút.Kísértetiesen hasonlított arra,akiről a dala is szólt.A fiúnak mosoly szökött arcára és egyedüliként felállt puha székéből tapsolás közben.A lány arcán is egy mosoly jelent meg,majd végül lesétált a színpadról,vissza a szobájába.
Összeszedte minden cuccát,amit kipakolt táskájából és a bejáratnál várakozva apjára,ismét szemei elé kerültek a fiú szempárjai.
-Nagyon szép hangod van.De,ha lehet egy kérdésem.Ki ihlette ezt a dalt?Tudod nagyon..összetett a szövege.-mosolygott.
-Nagyon régen írtam.Nem nagyon emlékszem,hibás választ pedig nem szeretek adni.-harapott ajkaiba Darcy.
-Hát...akkor hétfőn találkozunk a suliban. Jóéjt.-mosolygott,majd családjához csatlakozva kisétált az ajtón.
-Hát ez meg ki volt?-lépett Darcy mellé az apja.
-Josh.-nézte a fiút szerelmes tekintettel,s újra azokra a szavakra gondolt amiket mondott neki.
új bejegyzés ekkor: 21:16
'kedves naplóm.a mai napon belezúgtam egy fiúba.'
----
YOU ARE READING
sad girls club
Random"Az emberek boldogsága hamis,megjátszott. Minket pedig ez tesz szomorúvá." sad girls club- szomorú lányok klubja 2018.