Gyerekkori barát, vagy mégsem? (NamYeol ff.) [✔] {Javításra vár}

6

+16

"Kim NamJoon, megcsókolt.."  

NamJoon csókjától élesen szívtam be a levegőmet, ami úgy tűnt neki tetszett. Próbáltam elhúzódni tőle, de a keze a tarkómon egyáltalán nem engedett, sőt jobban húzott magához. Mozgatta az ajkait, amihez hatalmas erőfeszítés kellett, hogy ne viszonozzam a tettét, de ekkor belemarkolt a hajamba, és kissé meghúzta, amitől elnyíltak az ajkaim. 

Éreztem, ahogy átdugja a nyelvét a számba, és végig simít a sajátomon, amitől önkéntelen is felsóhajtottam. Tudatlanul csukódtak le a szemeim, viszonozva a nyelvtáncát. Éreztem, ahogy felszusszan érezve a viszonzásom. Szabad kezével elég rossz helyen matatott, amitől befeszültek az izmaim. 

- N-Nam.. - sikeresen eltudtam válni tőle, de furcsa hiányérzet uralkodott el rajtam. Mégis a kezét az istenért se vette volna el a farkamról. - Nam, ne csináld.. - Farmeron keresztül simogatta a tagomat, ami sajnos reagált az érintésre. 

- Élvezed - suttogta rekedt hangján, és nem eresztette el a tekintetemet. Szemeiben megcsillant valami, amitől bizsergett az egész testem. 

- Nam.. - lehunyt szemekkel egy sóhaj csúszott ki az ajkaimon, ahogy megmarkolta. Mindkét kezével a farmerom övével volt elfoglalva, majd éreztem, ahogy kigombolja, majd lehúzza a sliccemet. Izgatott voltam, de feszélyezett is. Izgatott, hogy milyen lehet, ahogy Nam keze marokra fogja a tagomat. És feszélyezett, amiért rám erőszakolja magát. - Neh.. - Megfogtam a kezét, de ő sokkal erősebb volt nálam, és már alsónadrágon keresztül ingerelt, közben a nyakamat halmozta el csókokkal. 

- Vajon van merszed engem is megérinteni? - suttogta a fülembe, levegővétele csiklandozta a bőrömet. 

- M-Már az is zavarba ejtő, hogy te csinálod.. - sziszegtem, de ő kuncogott a szenvedésemen. - Nam, kérlek.. - Ujjaim erősebben markolták alkarját, de őt egyáltalán nem érdekelte, sőt izgatóan szuszogott a fülembe, amitől lehunytam a szemeimet. Ekkor kezdtem megérezni, ahogy a kezével elengedi a vágyamat, és az ujjaival befurakodott az alsóm alá, amitől kipattantak a szemeim. Hitetlenkedve kaptam rá rá a tekintetem, de az ő szemeiben csak a vágy csillogott. 

Keze érintésére beharaptam az alsó ajkam, mielőtt egy nyögés szakadna fel a torkomból. Egyáltalán nem hagyott levegőhöz jutni, csak mozgatta a kezét fel-le, amivel az őrületbe kerget. 

- Már ragacsos vagy, Chan - elfordítottam róla a fejemet. Elég zavarba ejtő, hogy a gyerekkori barátom, akit a testvéremnek tekintek, éppen felizgatott, és kiveri nekem, és én élvezem. Rohadt kínos! Nam kezével a vállamnál fogva hátra döntött, mire rákaptam a tekintetem, és már reagálni se volt időm, kiszabadította merev tagomat, majd végig nyalt rajta, amin kerekre nőttek a szemeim. 

Nyelvével elkezdte lenyalni a váladékomat, amin nagyokat nyeldestem, de közben a nyögéseimet próbáltam vissza tartani.

- Hallani akarom - alsó ajkamba harapva mélyeket lélegeztem, de amikor bekapta az egészet, már nem bírtam ki. Egy elfulladt nyögés szakadt ki belőlem. Tevékenységétől így is közel voltam már a végéhez, de így még inkább a véghez kísért.

- Nham.. Mindhjárt.. - motyogtam sóhajtozva. Szólni akartam, hogy hajoljon el, vagy engedjen ki, de ő a végéig hajszolt, és a szájába robbant az élvezetem. Lenézve rá, láttam, ahogy nyeldes, majd a nyelvéve lenyalta a maradékot, és felpillantott rám. Lihegve támaszkodtam az ablaknak, de ő csak elmosolyodott. - Ez.. Ez mégis mi volt? - Vállat rántva rakta el a férfiasságom, majd vissza húzta rám a farmeromat, amin zavarba jönnék, de ennél is zavarba ejtőbb dolgot tett velem..