Streetball pálya Hercegnői- Kuroko No Basuke

A Nagy Találkozó

Már egy hete. Egy hete járok a Touhouba. Egy hete annak hogy minden délután kosarazunk Daikival. Számunkra ez az edzés. Aina minden este át jön egy kicsit beszélgetni de sose mond konkrétat. Sőt leginkább ezek a beszélgetések sakk játszmába alakultak át amit persze mindig elbuktam. A héten még Taigaval is találkoztam. Asszem Szerdán épp Daikival mentünk kosarazni de most nem a sulihoz hanem a parkba.

************Vissza emlékezés************

-De Daiki mi az istenért nem jó a sulis pálya? - kérdeztem Morcosan.
-Mert az már unalmas - mondta mosolyogva. Hát igen mióta mi "együtt" lógunk mind ketten megváltoztunk.
-De akkor is miért ilyen messze megyünk - nyafogtam tovább.
-Mert az a kedvenc pályám-mondta és elnevette magát a nyafogásomon.
Mikor oda értünk akkor láttam meg egy kékhajú fiút meg Taigat aki épp pár sráccal kosarazott.
-Aomine-mondta Taiga amikor meglátta.
-Szia Aomine-kun-Mondta a kékség erre a két tökkel ütött ugrott egy hatalmasat ijedtségükben.
-Kuroko mióta vagy itt? - kiabáltak rá.
-Végig itt volt. Egyébként Szia Taiga. Valamint Akira Hiruko vagyok. - mondtam az első mondatot a fiúk nak a másodikat Taiganak a harmadikat Kékségnek.
-Kuroko Tetsuya Taiga mesélt már rólad. - mondta színtelen hangon mire éreztem hogy mellettem Daiki befeszül. Rá néztem kérdő szemmel mire csak Taigat nézte haragosan.
-A-akira?? Te hogy hogy itt nem Amerikában vagy? - kérdezte döbbenten Tiger.
-Kb 1 hete költöztem Japánba. - mondtam neki unottan.
-És honnan ismered ezt? - kérdezte Daikira mutatva amin meglepően be pipultam.
-Nem ez hanem őt téged nem tanítottak jó modora Tiger szólok Alexnak biztos értékelni fogja. - mondtam angolul mire megilyedve hátrált.
-Nyugi Kira nem úgy gondoltam. - mondta kínosan elnevetve magát.
-Hé Bakagami nem játszunk egy meccset ti ketten mi kettőnk ellen.? - kérdezte Daiki nevetve mire ők. Mosolyogva bele egyeztek. Daikival megnyertük bár ami csoda volt az az hogy olyan szinkronban mozogtunk mintha évek óta egy csapatban játszanánk. A végén még pacsiztunk is. Nah de így találkoztam Taiga val.

**************Vissza a jelenbe*************

Szombat van  délelőtt és unatkozok. Már egy órája nincs mit csinálni. Lehet lenézek a pályára ezzel a gondolattal fel pattantam átöltöztem és le mentem pont  vettem fel a cipőm mikor csöngettek szóltam Rinának hogy majd én nyitom ahogy ki nyitottam Daikit láttam a kapuba. Mire ő végig nézve rajtam elmosolyodott.
-Egyre gondoltunk? - kérdezte nevetve mire én is végig néztem rajta és ő is sport cuccban volt de kosárlabda nem volt nála
-Hát a labda? - kérdeztem nevetve
-Tudtam hogy hozol magaddal. - mondta egy mosollyal mire elnevettem magam majd le mentünk a pályára. Már javában játszottunk mikor hallottam ahogy jött egy üzenet a telomra de pont ugyan ekkor jött Daikiéra is ami nagyon furcsa volt.

Üzenetem:  1 óra múlva a nagy parkba. Ne késs el. Különben nem lesz tovabb trónod.

Daikié: 1 óra múlva a nagy parkba. A. S.

-Ez fura. - mondtam mire ő rám nézett.
-Nekem Akashi küldte a volt csapat kapitányom. - mondta elgondolkozva.
-Én nem tudom de bárki is volt ismeri a késési szokásaim.
-Mindegy gyere induljunk kb 1 orányira van a nagy park. - mondta majd felkapta a labdát a másik kezével átkarolta a nyakam ami nála ez szokás. És elindultunk út közben jelentéktelen dolgokrol beszéltünk. Mikor oda értünk, a kosárpályára sétáltunk ekkor már a jelen levők közül mindenki minket bámult. Mintha valami címlap story lennénk. Bár mondjuk egy kigyúrt kosaras mellett egy lány homokóra alakkal. Végül is nem csodálkozom hogy néztek. De ekkor végig néztem a jelenlevőkön ahogy elnézem csak mi hiányoztunk. Itt volt Misaki aki egy Szőke hajú fiúval beszélgetett Ayame egy zöld hajúval. Aoi és Mia Taigaval Himuroval valamint egy lila hajú magas gyerekkel. Aina egy vörös hajúval. Kuroko meg Nitaval. Varjunk csak Nitaval???
-Nah végre hogy befutottatok. - Mondta Alex aki Ryannel jött. Ezek mit keresnek itt??
-Álljunk meg egy percre.. Nita hogy hogy itt van nah és ti? - kérdeztem értetlenül.
-Ha nem szólnál közben elmondanám. - mondta Ryan mire mindenki felé fordult. - Szóval nyitottunk egy Akadémiát a legkiválóbb sportoloknak fiúknak és lányoknak egyaránt . Nincs kivétel együtt játszotok . A lényeg hogy a saját sulitokban maradtok a csapatban csak közben erre az Akadémiára járhattok sportolni edzésekre edzőtaborokba valamint meccsekre. Csak egy a kérdés ki akar ebben részt venni-fejezte be majd ránk hagyta a döntést mi lányok össze néztünk tanácstalanul ekkor viszont én meguntam levettem Daiki kezét a vállamról mire furcsán rám nézett megfordultam és elindultam haza.
-Kira most meg hova mész? - kérdezte Alex
-Nem azért az 5 yenért De minek kérdeztek meg mikor már úgy is megszerveztetek mindent azt hiszitek ezzel választást adtatok valójában nem hisz tudjátok ha egyikőnk elvállalja akkor mindannyian benne leszünk innentől kezdve nincs értelme a szabad választásnak. Aina neked mar mondtam egyszer ezt azért csináljátok hogy ne diktatúrát lássunk hanem ugy érezzük ez közös döntés valójában pedig minden úgy alakul ahogy akarjátok.... Mondjuk engem nem zavar ez az akadémia szóval csak annyit írjatok meg hogy hova mikor kell menni. - mondtam majd ásítva újra elindultam. Daiki nevetve utánam jött - Nem muszáj ám kisérgetned. - mondtam neki halkan mire vissza helyezte a kezét a vállamra
-Ugyan a lelkemre venném ha útközben meg támadnának. - mondta nevetve mire en is elnevettem magam.
-Vagy csak nem volt kedved ahhoz hogy ott maradj két csapat idiótával.-néztem rá mire szélesen elmosolyodott.
-Pontosan. - mondta majd haza kísért ezután érdekes volt hisz jöttek az üzenetek a lányoktól így velük beszélgettem. Egy folytában azt hajtottak hogy én és Daiki mien cukik lennénk együtt meg ilyeneket. Meg hogy biztos járunk de nagy nehezen elhitték hogy nem jarok vele valamint nem is tetszik. Asszem? Mindegy is vacsiztam majd lefeküdtem aludni.