Streetball pálya Hercegnői- Kuroko No Basuke

Daiki Akira Szeret?

Reggel mikor felkelltem olyan kényelmesen feküdtem hogy nem birtam kinyitni a szemem. Kellemes citrom és menta keverék terjengett a levegőben. A fejem alatt valami kemény lehetett ami mozgott ütemesen mintha lélegezne... Várjunk csak mozog lélegzik?? Ekkor hirtelen felkaptam a fejem és Daikival találtam szembe magam. De mit keres ő a szobámba? Miért nem birok fel állni? Ekkor beugrott a tegnap delutan történtek. Így leesett hogy én vagyok Daiki szobájában. Szabadulni pedig a kezei vegett nem birtam amik szorosan tartottak. Nem tudom mit csináljak halkan menjek el vagy varjam meg míg fel kell mindegy is muszaj voltam felkelni mert pisilnem kellett. Ezert nagy nehezen feltapaszkodtam ekkor tűnt fel hogy még a tegnapi ruhámban vagyok. Halkan elmentem a mosdoba majd kifele jovet Ainaval talaltam szembe magam.
-Jól láttam hogy a báttyám szobájából jöttél ki? - kérdezte ravaszul mosolyogva
-Dehogy hisz a vendég szobába kelltem fel. - nevettem fel halkan és furcsán
-Ahhha pedug mikor kora reggel bementem megnezni hogy vagy nem voltál az ágyban - mondta mire el kezdettkacagni majd a kezembe nyomott par ruhát - Nyugi tudok a tegnp történtekről. Menj fürödj le. - mondta majd ugy tettem ahogy mondta hajat is mostam majd felvettem a ruhákat amiben igazán jól neztem ki mondjuk Ainanak van izlése. Egy fekete Jordanes testhez simulo triko volt egy szintén fekete farmer rovidnadraggal persze az is Jordenes. Hozzá kaptam egy fekete Jordenes kalapot. Nah Jorden fan ő is meg én is meg latszik az izlesünk közös. Ezzel kimentem a fürdőből. Le a konyhába ahol elkezdtem palacsintát sütni úgy ahogy tegnap Rina tanította. Mire végeztem Ainq is elkészült sőt Daiki is le jött álmos fejjel  kócos hajjal valamint csak egy rövidnadrág volt rajta mondjuk az leert a térdig. Lopva rá pillantottam és végig mértem utána lattam Aina mosolyát amiből azt következtettem ki hogy lebuktam. De lattam hogy mikor Daiki leert tetőtől talpig végigmért vagy 3x. Mire Aina közbe szólt.
-Daiki azért a szemed maradjon a helyen. - mondta nevetve mire Daiki ra kapta a pillantasat majd leült a huga mellé. Mikor eltűnt a pír az arcomrol gyors eléjük rakttam a palacsintát meg a tanyerokat meg mindegy egyebet majd leültem velük szembe a kalapon levettem. Ók neki kezdtek enni igy en is.
-Hát Kira benned egy szakacs veszett el. - mindta Aina vigyorogva mire en is elmosolyodtam. Egyszer csak csörögni kezdett Aina telefonja felvette angolul beszéltek de mivel nem hallgatoztam nem tudom mirol lehet szó. De ő csak fel állt majd egy bugyuta kifogással lelepett a varosba. Ketten maradtunk Daikival. Csend volt köztünk kinos csend. En felpattantam majd elpakoltam a dolgoka es elkezdtem mosogatni Daiki minden mozdulatomat nézte.
-Muszáj így nézned? - kérdeztem tole kínosan. Mire ő közelebb jött majd mögöttem megállt és megtamaszkodott mellettem ketoldalrol igy elzart minden menekülő utat.
-Hogy? - kérdezte majd mikor vegeztem a mosogatassal meg mindig háttal álltam neki es húztam az időt mire ő ezt megunta és szép lassan maga felé fordított. - Szóval most miért is lettél ilyen vörös? - kérdezte szemtelenül mire elkezdtem volna kiakadni közelebb hajolt emiatt viszont meg vörösebb lettem. Maf majdnem össze ért a szánk mire megszolalt a telefonom. Hirtelen nem tudtam hogy ennek örüljek vagy ne. De abban a pillanatban kibujtam Daiki kezei közül és felvettem mire ő csak mérgesen nézte a telefont. Rina volt és azt mondta hogy lassan haza kene mennem.
-Ohhhmm szóval nekem haza kell mennem úgy hogy Szia Daiki. - majd felkaptam a cipőm és haza szaladtam.

Ez történt pontosan más fél hete azóta kerülöm Daikit suliban sulin kívül sőt még ha eljon akkor is Rina mindig azt mondja nem vagyok otthon. Nem tehetek róla nem tudok vele mit tenni nem akarok még egyszer csalódni elég az hogy mióta nem talalkozok vele kegyetlenül fáj hisz mérhetetlenül beleszerettem abba az idiótába. Eközben elkezdődtek az Akadémiai edzések de eddig mindig ügyesen kihuztam magam alóla. De hogy ne talalkozzak veluk véletlenül a hatso udvarba lévő kosarpalyan szoktam kosarazni. Most épp a teremben ülök a suliban mikor jött egy sms-em amiben az állt hogy a mai edzést nem szabad kihagyni vagy kizarnak igy most muszáj leszek elmenni. Suli után Daiki megakart várni ott állt a kapu ban de én a Hátsó kapu használva elsunnyogtam. Mar majdnem ott voltam mikor meghallottam a hangját.
-Azt hiszed ilyen könnyen lerazol. - mindta idgesen mire en elkezdtem jobban szedni a labam.
-Eddig sikerült - mondtam gúnyosan
-Mond miért menekülsz el tőlem? Miért nem beszélsz velem? Csak nem amiatt mert ha igen sajnálom. - mondta szomoruan.
-Nem amiatt. Csak hagy békén - mondtam neki.
-Ez nem így működik. Nem foglak békén hagyni amíg elnem mondod mi bajod. -mondta inkabb kiabálta mire en is felkaptam és észre se vettem hogy az akadémia csarnokaban vagyok már.
-Hogy mi bajon? Tényleg tudni akarod.? Az basszus hogy nincs kedvem még egy csalódást át élni. De megis tudod mi a lehető legnagyobb bajom az hogy Szeretlek mar pedig megfogadtam hogy soha többet nem leszek szerelmes erre te jössz és felkavarsz mindent. - kiabaltam én is kellett egy fel perc mire leesett minden amit mondtam de akkor már mindegy volt ki futottam a csarnkbol és hazáig meg sem álltam.

***********Daiki Szemszögéből ***********

Szeret?? Jól hallottam ez a baja hogy Szeret de hát én is szeretem. Ekkor hallottam meg az ajtó csapódast.
-Daiki te szerencsétlen mennyj mar utána - hallotam meg Aina hangjat mire felneztem mindenki döbbenten nézte gondolom a jelenetet Aina volt az egyetlen aki mosolyogva. Amikor eljutott a tudatomig mit. Mondott Aina én is futasnak eredtem. Remélem haza futott. Mikor életem a hazhoz szinte ráfekudtem a csengore. Rina-san nyitott. Ajtót.
-Sajná--mire kimondta volna felbeszakitottam.
-Be kell engednie tudom hogy itthon van el kell neki mondanom valami nagyon fontosan. - mikor lettem én ilyen nyálas ez a lany kikeszit. Lattam ahogy Rina ketelkedik de végül kinyitotta az ajtót en meg egyenesen Kiru szobajahoz futottam majd benyitottam lattam ahogy az agynak neki dőlve sír. Oda mentem majd magamhoz húztam elejen probalt eltaszitani de végül beletörődött.
-Kicsi Kiram nézz rám - sugtam a fülébe mire rám nézett és akkor abban a pillanatban megcsokoltam. Mire viszonozta. En bele is mosolyogtam a csókba. - Én is azt érzem amit te. - mondtam neki majd újra megcsokoltam utana megint elaludt a sok sirastol befektettem az ágyba majd adtam a homlokara egy puszit nah meg egy levetel az éjjeli szekrenyen. Megkoszontem Rinanak majd haza mentem boldogan.
Mikor haza értem Aina dugta ki a fejét a nappalibol.
-Ahhh latom jol sikerult.? - mondta mire bolintottam majd össze borzoltam a haját lefürödtem és lefeküdtem aludni.