Isteni "áldás" (Loki fanfiction)

7. Fürdés

"-Rendben. Akkor szerencséd, hogy az én drága Emma barátnőm baromira leitta magát."

Ez hogyan jön ide a mostani problémához?
-Nos, tavaly rendeztem egy kis partit, ahol Emma totál berúgott. Sajnos nem figyeltem rá eléggé és meg is lett az eredménye. Valamiért kiszaladt a házamból, majd körülbelül fél óra múlva visszajött egy férfi ruhával teli bőrönddel. Sajnos nem fogom soha megtudni kié lehetett, mivel semmire sem emlékezett a kijózanodás után.- nevetve elevenítettem fel.
-Ó kitalálom! Megtartottad az egészet.
-Hát igen...mondhatjuk azt is.-beszaladtam a tárolóhelyiségbe és kihúztam a bőröndöt. A ruhákat kiszórtam a kárpitra, és várakozva figyeltem Lokit. Ő csak egy kérdő pillantást vetett rám.
-Tessék válogass. Nyugodj meg nem leprás, mindent kimostam. Megszemlélte a ruháskupacot, majd beletúrt.
-A Mitgardi férfiaknak nincs túl jó ízlésük.-fintorgott.
-Miért? Ezt a kabátot nevezed ízlésnek?
-Ez igenis előkelő öltözet.
-Hát nálunk ilyet csak a bugrisok hordanak. Jó nem bírom ezt nézni. Majd én segítek.-közelebb mentem és kerestem egy aránylag normális ruhát. Legalábbis olyat ami rajta állt jól.
-Miben alszol?
-Én azt hittem elég nyilvánvalóan láttad ma reggel.-vigyorgott.
-Oké...akkor nem kell pizsama. Tessék akkor itt van az alsógatyád.-oda dobtam neki.-Ja és vedd le azt a maskarát!
-Nem maskara te bolond Midgardi. Ez egy hercegi kosztüm.
-Akkor azt vedd le mit bánom én!
-Rendben aranyom.
-Ne nevezz így!
-Miért? Mi lesz ha ezentúl így foglak becézni. Aranyom, virágszálam, kedvesem...
-Tudok ám vívni!
-Én meg a víváson kívül olyan dolgokat is, amiket még nem látott halandó. De nem most fogom megmutatni...aranyom.
-Áhhh...-fújtam ki a levegőt dühösen.
A keresgélés közben találtam neki egy fehér inget és egy fekete nadrágot. Volt ott egy fekete cipő is ami pont jól kiegészítette a szettet.
-Oké így jó lesz, ezt veszed fel holnap.-néztem fel a ruháskupacból.

Loki félmeztelenül üldögélt és engem fürkészett. Annyira jól nézett ki. Felsőtestén izmos volt és karcsú. Enyém és fúrta tekintetét, amitől majd' elájultam. Benne volt a szemekben az a valami...nem is tudom. Egyszerre komoly és huncut, izgató ám félelmetes. Egyszóval vonzott magához.
-Tetszik a látvány drágám?-erre elkaptam a kipirult fejem. Ezt bizonyára ő is észrevette, mivel villantott egy elégedett mosolyt.-Úgy látom igen.
Miközben én még válogattam egy kicsit, a többi ruházatot is kezdte lehámozni magáról.
-Loki ne! Várj majd a fürdőszobában vetkőzz, ne előttem!
-Zavarna? Gondolom nem túl sok dologban különbözik a halandó férfiak, és az istenek testfelépítése.
-Figyelj! Engem egyelőre nem nagyon érdekel az az isteni micsodád, oké? Úgyhogy ajánlom fogd a türcsit, a gatyót, és menj fürdeni!
-Egyelőre? Mit jelentsen ez?-csillant fel a szeme.
-Menj már!-a fürdőszoba felé toltam. Hogy ennek mennyire perverz gondolatok járnak a fejében!-gondoltam magamban sóhajtva, majd kivasaltam az ingjét és a többi ruháját.
-Kedvesem!-szólt ki a bemenetel után pár perccel.
-Mi a baj?-kiáltottam.
-Hogy kell használni ezt az izét?
Néha azt hiszem, hogy az istenek sokkal okosabbak mint az emberek...de sajnos tévedtem. Valahogy nem tudott sehogy rájönni, hogyan kéne megnyitni azt a nyomorult zuhanyt. És ettől még kínosabb lett az életem.
-Loki kérlek mond, hogy sikerült megnyitni a csapot és csak azért akarod, hogy bemenjek, mert együtt akarsz velem fürdeni! Mert arra várhatsz kedves Laufeyson úr!
-Nem ez most tényleg komoly gond.
-Komoly...ah...persze...-sóhajtottam fel az ajtónak támaszkodva.-Na akkor mondom mi lesz. Vedd fel azt a hosszú ruhát, amit egyébként köntösnek nevezünk, és gyere ki a zuhany alól.
-Várlak aranyom. Jöhetsz.
Kérlek mond azt, hogy nem pucéran fog flangálni előttem.-fohászkodtam egy rövidet.