Isteni "áldás" (Loki fanfiction)

14. Miért most kellett megjelennie?

"-Kedves Loki, nem szeretnél még pár dolgot elmesélni nekem?"

-Annyit tudsz, hogy én nem innen származom és hogy ahol én élek oda neked is el kell jönnöd velem.
-Igen.
-Az holnap fog bekövetkezni.
-Ennyire hamar?-rátettem a homlokomra a kezem és leültem Loki mellé a kanapéra.-Nah folytasd.
-Kedvesem három napig itt üdültünk. Ennek pont elégnek kellene lennie.
-Jól van felfogtam. Kérlek mond tovább.
-Rendben. Amit még tudnod kell rólam...-elhallgatott. Egy pillanat múlva a fejemben mutatta meg, hogy ő tud telepatikusan is kommunikálni.-És...lenne még itt valami. De ne ijedj meg túlságosan.
-Még van ennél aggasztóbb dolgod is?!
-Igen...-behunyta a szemét és közeledni kívánt felém. Mikor már majdnem érintkezett az orrunk kinyitotta a szemét és kissé huncut vigyorral engem fürkészett. A zöld szemek helyén vörösek virítottak és a bőrszíne is kék volt. Érdekes mintázatok lepték el az arcát.
-Bonjour ma beauté! Quelle est lapok vue? Almez-vrai le nouveau Loki vrai? Voulez-vous profiter de ce corps cool?
-MIÉRT MÁNIÁD A FRANCIA SZÖVEGELÉS??? Egyébként szerintem szép. Meg akartam érteni a bőrét, de elhúzódott.
-Ne! Nem tudom milyen hatással van a halandókra.
-Oh sajnálom. És...akkor ez a te...
-Igazi énem igen.-elkomolyodott.
-Annyira szép...-végignéztem a bőrén majd a szemeibe.
-Ez a test egy gyilkost rejt.-tekintete a padló felé irányult.
-Akkor tulajdonképpen mi is vagy te?
-Jégóriás. Egy hideg, jeges hely a valódi otthonom. A neve Jotunheim. Az Azgardiak ellenségének szülöttje vagyok. Egy gyilkos, aki nem szörnyed el a holtak vérének látványától.-kicsit borús hangulatban mondta el mindezt.
Nem volt büszke a származására, bár ezt a hangvétel is jól megmutatta. Én csendben figyeltem ahogy elmondja mit gondol a fajtájáról. E közben végig Jotun bőrbe volt bújva. Úgy megérintettem volna a sötétkék arcát. Kíváncsi voltam milyen ez. Loki eddig is érdekelt engem, de minél több titkáról tudok annál érdekesebbnek találom őt.
- Kedvesem mikor jön az a másik halandó?
-Basszus!-felpattantam a kanapéról.- El is felejtettem! Ma bármikor ideérhet.- Loki bőrszíne kezdett visszatérni és már a szemei is zölden világítottak.- Öm veled mit kezdjek?!
-Ó kedvesem majd improvizálunk.

-Végulis...-felállt és hátulról körbefogta a derekam. A mondtatát a fülembe suttogva folytatta.-mi együtt vagyunk. Te vagy az én királynőm Astrid.
-Ez csak egy szerep ne felejtsd el! Jó csinálhatjuk ezt, de van pár kikötésem.
-Hallgatlak.-elengedett és vissza huppant a kanapéra.
-Kérlek próbáld megállni, hogy nem égetsz le Emma előtt. Másodszor pedig ne nyomulj! Csak egy átlagos pasi barátnő kapcsolatot játszunk el. Nem egy "mennyire perverz tudok lenni" bemutatót kell tartanod.
-Nehézségeim lesznek ezzel a feladattal kedvesem. Hiszen annyira ellenállhatatlan vagy.
-Fogd be! -rámordultam. Ő erre visszarántott a kanapéra és rám mászott.
-Tanuld meg, hogy én soha nem fogom be!-vigyorgott.
- Vettem észre. Na és most mi lesz az ítéletem. Mit óhajt tenni Azgard hercege?
-Tudod te azt jól.-kaján vigyorral várta a reakciómat.
-Nem. Azt soha. Ezzel le is zárom a témát.
-Szia csajsziiiiiii!- kiáltotta az ajtóból Emma, utána mikor meglátott minket, majdnem sokkot kapott.- Te jó édes isten! Mi a szar!

-Loki engedj!-suttogtam és próbáltam kiszabadulni.
-Miért pont most kellett megjelennie?-sajnálkozott és arrébb kúszott.
-Rosszkor zavarok?-felnevetett.
-Nem...nem csak egy kicsit szórakozott Lo...Leo...-kínos mosollyal próbáltam menteni a helyzetet. Kimentem a fürdőszobába, elővettem a hajvasalót és betereltem Emmát a konyhába.-Ülj le!
- Uuu ő a pasid?-izgatottan, de halkan visított.
-Igen az vagyok.-társult Loki is hozzánk.
- És erről miért nem szóltál nekem ember?
-Emma...tudod nekem is van magánéletem.
-Igazán?-felnevetett újra.- Nos hogy is hívnak téged kedves idegen? Loki leült az asztalhoz Emmával szembe. Én addig elkezdtem Emma haját szépítgetni. Egy álnevet tátogtam Lokinak, amit többé kevésbé meg is értett, végül kibökött valamit.
-Leo Watson vagyok kedves hölgyem.-megcsókolta Emma kezét és persze a drága barátnőm nagy izgalommal kuncogni kezdett.
-Hogyan ismerkedtetek meg Leo?
-Öm... sajnálom Emma, de Leonak most van egy kis dolga. Ugye Leo?-szűrtem ki a szavakat a fogaim között.
-Valójában nincs semmi dolgom. Mindent elintéztem kedvesem. Csak azért, hogy veled lehessek ma.-próbált csábító tekintettel hatni rám.
-Uuu ez de romantikus.-visított fel Emma.- Olyan szerencsések vagytok!
-Igen...annyira szerencsés vagyok, hogy rátaláltam erre az idió...akarom mondani...az édesemre...-forgattam meg a szemem.
- Szívesen maradok beszélgetni.-villantott Loki egy százvattos mosolyt.
-Szuper! Akkor megkérdezem újra, hogyan történt a nagy találkozás.
-Hát...-haboztam.
- Egyszerű...már első látásra megdobbant érte a szívem.-Van szíve? Gondoltam magamban. Felállt maga mellé ültetett és lágyan megfogta a kezem. Egyik nap a parkban sétáltam, mikor egy hölgy az egyik padon olvasott. Úgy gondoltam társulok hozzá én is.
Első találkozásunkkor nem volt túl szimpatikus neki, de aztán megismertük egymást...-belenézett mélyen a szemembe. Lágyan megsimította az arcom és a lógó hajtincseket a fülem mögé rakta.- és egyre szebben láttam a világot. Ebben a nőben minden megvan...a szépség, az intelligencia és a szenvedély.-újra végigsimította az arcom és lágyan megcsókolt.

Annyira hírtelen ért engem. Nem tudtam felkészülni erre. Nem bírtam megmozdulni. Reszkettem is talán. A szemeimet is lecsuktam, de ez a csók csak néhány pillanatig tartott.
-Gyerekek...én rettenesen örülök nektek. Annyira jó látni ezt.(Rohadt jó bámulni egy smároló párt tényleg-írói megjegyzés) Aww annyira aranyosak vagytok.-ezzel Emma el is rontotta a pillanatot.
-Khm...igen...öm...folytassuk a hajad...
-Oké...Szóval és...
-Igen? Mire vagy ilyen kíváncsi barátnőm?
-Megtörtént már az?-hamar utalt a lényegre.-Loki kérdőn nézett rám, de az arcomról leolvasva ő is felvilágosult. A fejem iszonyúan vörös lett a zavartságtól. Loki sajnos mint mindig, nem bírta a tartani a száját.
-Hát persze! Háromszor is!-pedofil mosollyal fürkészte ismét az arcom. Végre kész lettem a hajával. Minél hamarabb el kellett űznőm a házból, mielőtt még kínosabb lett volna ez az egész.
-Hát Emma kész vagy. Most pedig kérlek menj, mert beszélnem kell az én... drágámmal.
-Ó igen persze. Megyek. Köszönöm csajszi!-kuncogva távozott a házból.-Sziasztok!
-Szia Emma...
Amint elment, én odamentem Lokihoz és levágtam neki egy nagy büdös pofont.

Helóka remélem nem zavar, ha majd írok ilyen véleményeket😂😂😂csak annyira vicces ha így beledumálok.
Szép napot!