Öngyilkos szerelem

12.Rész

Andrew Morris

A tegnapi beszélgetésemet anyával fejben tartva,  megpróbáltam Angel közelébe férkőzni, Grayson barátom segítségével. A reggel szokás szerint telt, fél nyolckor találkoztunk  a kedvenc cukrászdánk előtt. Fél nyolc után három perccel még csak én voltam ott. Fura, általában én vagyok a legutolsó aki ideér. Pár perc  várakozás után Matt és Kylie jelentek meg, nem túl jó hangulatban. Jó kis napnak nézünk elébe.

-Hello, mi az megint összevesztetek?-Néztem rájuk felváltva, és elővettem a cigit a zsebemből. 

-Ha lehetőségem lenne rá, már nem lenne a bátyám.-Forgatta meg Kylie a szemét, s felém nyújtott egy öngyújtót amit elfogadtam és meggyújtottam a cigimet. 

-Nem az én hibám, hogy anyáék megtudták.-Nézett Matt idegesen húgára. 

-Te mondtad el nekik te idióta.-Kerekedtek el a lány szemei. 

-Mindegy, csak induljunk.-Legyintett Matt. 

-Nem, nem mindegy, és megvárjuk Angelt.

-Elmondanátok mi folyik itt? Mit tudtak meg a szüleitek?-Ráncoltam a homlokom. 

Matt éppen belekezdett volna, de Kylie nem éppen kis lendülettel nyakon vágta. 

-Ha neki is elmondod, halott vagy.-Mondta a lány, halál komolyan. 

-Oké, inkább felejtsd el, nem érdekel.-Ráztam meg a fejem.-De indulhatnánk, mert idefagyok. 

-Várjatok, felhívom Angelt.-Vette elő a telefonját Kylie.-Ez fura, nem veszi fel.-Szólalt meg pár perc múlva.

-Bocsi a késésért, elaludtam.-Sietett oda hozzánk az előbb említett lány. 

-Akkor megvan mindenki? Indulhatunk?-Nézett ránk Matt, mi pedig bólintottunk. 

-Srácok mi lenne ha a délutánt együtt töltenénk? Rég lógtunk már együtt.-Szólaltam meg pár perc séta után. 

-Jó ötlet végül is, legutoljára is olyan mesésen fejeződött be.-Sóhajtott Angel, s fülébe rakta a fülhallgatóját. 

-Ha rá érnék se tölteném a szabadidőmet az idióta bátyámmal.-Forgatta a szemét Ky. 

-A lényeg a testvéri szeretet.-Röhögött fel Matt. 

-Nemár srácok, lógjunk együtt.-Próbálkoztam tovább. Őszintén szólva, tényleg hiányoztak azok a délutánok amikor megállás nélkül röhögtük együtt, egymáson. De még jobban hiányzott Angel közelsége.

-A barátnőd nem akadna ki,hogy a két bolond csajjal és Mattal lógsz?-Nézett rám gúnyosan Angel. 

-Nem a barátnőm.....már.

-Nem unod még a hazudozást?-Nevetett fel erőltetetten.

-Mi?-Néztem rá zavarodottan. Tényleg nem értettem. 

-Ő biztos érti.-Biccentett az iskola kapuban álló Madisonra, aki integetett nekem. 

-Anyukád nem tanította meg, hogy más pasijával nem járkálunk az utcán?-Kezdett be Madison, Angelre nézve. 

-Nem, egy részt mert nem volt szükségem arra, hogy megtanítsák,másrészt pedig nem volt aki megtanítsa.-Mondta unottan.

-Maradj távol Andytől.-Állt mellém. 

-Oh, hidd el Madison én nem akarok semmit tőle. És ha nem egy baráti körbe tartoznánk nem is látnál negyven kilométeres körzetében, szóval ne aggódj.-Mosolygott rá Angel és bement az épületbe. Szóval ennyire utál.